Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-TZ7 teszt

Bevezetés és újdonságok

Bevezetés

Mindenből egy kicsit több, mindenből egy kicsit jobb. Évről-évre el kell csodálkoznom, hogy mi mindent képesek még kihozni a gyártók némely modellből. Itt van például a Panasonic TZ-szériája, amelynek 2006-os, első darabjai azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy zsebméretben kínáltak 10x-es, stabilizált zoomot. Aztán az ultrazoom korszak mellett eljött a nagylátószög őrület is, amire a TZ család válasza a 28mm ekvivalens gyújtótávolságtól induló, 10x-es zoomos, stabilizált gép volt ugyanabban a méretben. Az ember azt gondolná, hogy ezt már nem lehet überelni, pedig de. Itt a legfrissebb generáció, közülük is a csúcsmodell a TZ7 (Európán kívül ZS3), amely 25mm-nek megfelelő látószöget kínál 12x-es stabilizált zoomal és az új mánia a HD videó jegyében még mozgóképrögzítésen is faragtak.

TZ5 vs. TZ7

A karcsúbb vázat kapott TZ7 szenzor mérete semmivel sem lett nagyobb, a felbontás viszont a megapixel versenynek hála újra növekedett. 12,7 millió érzékelőhelyet kapunk az új modellen, de effektív képalkotásra „csak” 10,1 megapixel hasznosul. A nagy különbség főleg a 4:3-tól eltérő képoldal arányok tekintetében jelent előnyt, melyről később még részletesebben is beszámolunk.

Változtattak kicsit az objektív gyújtótávolságán is, ami még szélesebb látószöget és még jobb nagyítású telét jelent. Ez összességében 12x-es optikai zoomátfogást jelent, amellyel kategóriájában egyedülálló ez a modell. A nagyobb zoom és felbontás nagyobb Ezoom nagyítást is jelent, és szerencsére a makró teljesítményt sem hanyagolták el, hiszen egy új üzemmódot és 3 cm-es közelpontot kapunk. Úgyszintén említésre méltó fejlesztést kapott az AF rendszer. 9 pontos helyett 11 mezőt különböztet meg, kivették a 3 pontos üzemmódot, de bekerült egy új, sokkal hasznosabb beállítás, a mozgáskövető AF.

A videofelvétel felbontása nem változott, a sebességek terén viszont elfelejthetjük a 15 és 10 kocka/mp-et. Őszintén szólva nem is hiányzik. Előrelépés viszont, hogy három tömörítési fokozatú, kiváló minőségű AVCHD Lite formátum is beállítható a régi M-JPEG-el szemben és a hangfelvételt ezentúl egy sztereó mikrofon látja el. Az előd komponens HD kimenetét HDMI-re cserélte a gyártó és az audió kimenet is egy páros, sztereó csatlakozót kapott. Újdonság a külön videofelvétel gomb is.

A nagyobb felbontás valamivel gyengébb sorozat sebességeket jelent, de ezt már megszoktuk, hiszen szinte minden újabb, jobb felbontású modellnél eljátszák a gyártók. Cserébe kapunk két új gyors módot, melyek közül a sebesség prioritásos, 10 kép/mp-es lehetőség elvileg gyorsabb az eddigieknél. A hátránya csak annyi, hogy alacsony felbontásban érhető el. A másik terület, ahol, spórolni szoktak, a belső memória. A TZ7 ennek megfelelően 50 helyett csak 40 MB-ot kapott. Az érzékenység tartomány és a megadható minimális záridő viszont valamivel szélesebb.

TZ6 vs. TZ7

A készülékkel egy időben bejelentett ikermodell, a TZ6 ugyanazt a némileg kisebb fémvázat kapta. Képérzékelője viszont valamivel kisebb a TZ7-nél, és teljes felbontása is több mint 2 millió pixellel kevesebb. A tényleges képméret azonban ugyanakkora. Mindkét gép 10,1 megapixeles maximumot kínál. A TZ6-nál az oldalarány változásával erősebben vágott méreteket kapunk, így az előny valamelyest mégis a TZ7-é.

Különbség továbbá, hogy a kisebb típus megmaradt a tavaly bevezetett M-JPEG videóformátumnál, és sztereó hangfelvételt sem kapunk. A mozgóképek felbontása a 2 évvel ezelőtti gépekét idézi. A TZ6-nál 848 x 480 a maximum, míg a TZ7 már HD-ben dolgozik. Az utóbbi HDMI kimenetet és sztereó audio kivezetést is kapott, míg az olcsóbb kiadásban be kell érnünk a hagyományos A/V kimenettel.

A TZ6 elméletben alacsonyabb felbontása jó hatással van a sorozat sebességekre, melyekben rendre egy fokkal jobb értékeket ér el. Ennél a modellnél is megkapjuk a TZ7-ben debütált kétféle gyors üzemmódot, de kép prioritás beállításnál valamivel gyorsabban működik.

A Lumix DMC-TZ7 előnye viszont a jobb kijelző, amely 3” átlójával nagyobb, 460 800 képpontjával pedig dupla olyan felbontású, mint a TZ-6-ban használt.