AF, sorozat, videó
Élességállítás, fénymérés
Ma már fogcsikorgatás nélkül kijelenthetjük, hogy egy MILC gép flexibilisebb fókuszrendszerrel rendelkezhet, mint akár egy profi DSLR. Hiába van ugyanis a DSLR-ekben ma már akár 100 feletti fókuszpont, azok általában a képfelület csak egy kisebb, középső részét fedik le. Tény persze, hogy a DSLR-ek komoly fázis-különbség érzékelő autofókuszának sebességével nehéz felvenni a versenyt, de az egyre gyorsabb kiolvasásnak köszönhetően ma már sok MILC képes ezeket megközelíteni.
A Panasonic a Depth from Defocus elvet követve igyekszik gyorsítani az automatikus élességállítás sebességén, amely nem a más gyártóknál népszerű fázis-különbség érzékelő pixelekkel operál, hanem csak és kizárólag a kontraszt érzékelésével, viszont ezt úgy teszi, hogy az objektív fókuszcsoportjának első elmozdítását követően az első és a második mérés alapján nem csak azt tudja, hogy jó irányba indult-e, hanem azt is, hogy hozzávetőlegesen mennyit változott a kontraszt, azaz hasonlóképp a fázis-különbség érzékeléshez, egy jól számított értékkel a következő fókusz értéknél már közel lesz az ideális fókuszhoz. Vagyis egy hagyományos működésű kontraszt érzékelő fókuszhoz képest nem kell olyan sok lépést elvégeznie ahhoz, hogy eljusson a végeredményhez, ezáltal az élességállítás jelentősen gyorsul.
Ez a valóságban azt jelenti, hogy ideális esetben valóban igen gyors élességállításunk lesz, ami már DSLR-ekhez mérhető, tapasztalatunk alapján azonban azt kell mondjuk, hogy még most is sokszor találkozni előre-hátra keresgéléssel, igaz, mindez gyorsan történik, de akkor is látható (és ebből már az is kiderül, hogy a sebesség sem olyan őrületes). Érdekes egyébként, hogy amikor közeli témáról távolira kell élességet állítani, az előre/hátra keresgélés sűrűbben fordul elő, sőt, a Panasonic Leica 200mm f/2,8 objektívvel még olyan is előfordult, hogy egyáltalán nem találta a fókuszt a gép.
A helyzet az, hogy úgy tűnik a Panasonic módszere, miszerint ragaszkodik a csupán kontraszt érzékelésen, nem biztos, hogy jó, hiszen a konkurens MILC-ek között már több olyan is van, ami a G9 sebességét jóval felülmúlja, vélhetően pont az alkalmazott fázis-különbség érzékelésnek köszönhetően (többek között ugyanezen rendszerben az Olympus E-M1 Mark II fókuszsebessége az, amire már semmiféle panasz nem eshet és amivel akár még egy riportfotózásra is el mernék indulni).
Ettől függetlenül szépen fejlődik a Panasonic AF rendszere is, hiszen immár 225 területtel képes dolgozni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi közül választhatunk. Egy mezős fókuszmódnál ugyanis 99×72-es mátrixban léptethetjük a fókuszkeretet, azaz mintegy 7128 fókuszterületünk van, ráadásul mindez a képmező 100%-án (igen, a teljes képsarokban is). A 100%-os lefedettség azonban nem vonatkozik a tűhegy pontosságú AF pontra és a témakövető módra sem.
Egy mezős AF-nél a fókuszkeret mérete 68 féle lehet, az igen kicsitől a negyed képmező méretűig.
Arra is van mód, hogy egyedi fókuszmezőt használjunk, ilyenkor a 225 területből kiválaszthatjuk azokat, amelyeket a gép felhasználjon az élességállítás során.
Az autofókusz egyszeri, folyamatos, illetve a kettő közötti átmenetet képező ún. rugalmas (AF Flexible – AFF) módban használható. Ez utóbbi a normál élességállítás után további fókuszellenőrzéseket hajt végre (előre-hátra), így automatikusan áttérhet követő módra.
A fókusz üzemmódjait a gép hátulján lévő karral (AFS/AFF, AFC és MF), illetve a felvétel menüben (AFS vagy AFF), a fókuszterület típust pedig alapesetben az Fn1 gombbal választhatjuk ki, míg a fókuszterületet a joystick-kel mozgathatjuk. Arra is van lehetőség, hogy egyéni fókuszmezőt állítsunk be, ehhez a 225 fókuszterület áll rendelkezésünkre, amelyből kiválaszthatjuk azokat, amelyeket szeretnénk, hogy használja a gép.
A gyenge fényben történő élességállítást a gép elején lévő narancs fényű LED segíti, bár a -4 Fé-es érzékenység miatt erre igazán ritkán van szükség.
Kézi élességállítás során a hátsó kijelzőn, vagy az EVF-ben valós nagyított kép jelenik meg, amelynek forrás ablakát módosíthatjuk is, s amely segít a pontos fókuszálásban. A képnagyításon kívül kérhetünk élkiemelést is.
Sorozat fényképezés
Már a G7 is kiváló képességekkel rendelkezett a sorozatok tekintetében, ezt a G9-nél sikerült tovább javítani.
Mivel nem állítható be pontos kép/mp érték, csak néhány előre meghatározott, ráadásul ezek sebessége is attól függ, hogy egyszeri, vagy folyamatos fókusszal dolgozunk-e, ezért a jobb áttekinthetőség érdekében az elérhető és kiválasztható sebességeket táblázatban foglaltuk össze:
| A Panasonic G9 sorozat sebességei | ||
|---|---|---|
| Mechanikus zár | Elektronikus zár | |
| 2 kép/mp | AF-S és AF-C | AF-S és AF-C |
| 7 kép/mp | AF-S és AF-C | AF-S és AF-C |
| 9 kép/mp | AF-C | AF-C |
| 12 kép/mp | AF-S | AF-S |
| 20 kép/mp | – | AF-S és AF-C |
| 60 kép/mp | – | AF-S és AF-C |
A belső puffer mérete 2-12 kép/mp-ig 63 RAW kép, 20 és 60 kép/mp-nél 50 RAW kép tárolására elegendő, így lassabb kártyánál is legalább ilyen sorozathosszig tartható a sebesség. A 20 és 60 kép/mp-es sorozatokon kívül, ha a belső puffer telítődik, a sorozatfelvétel nem áll le, csak a kártya sebességének függvényében lelassul. A 20 és 60 kép/mp-es sorozatoknál viszont van lehetőség előpufferelésre is, amikor is folyamatosan menti a gép a képeket a belső pufferbe, ezekből 8-at tart meg, így az exponáló gomb teljes lenyomásának pillanata előtti időről is lesznek képkockáink.
Kellemes, hogy a sorozatfelvételt követően a kártyaírás közben a gép továbbra is teljes mértékben használható marad, akár újabb sorozatot szeretnénk, akár valamilyen paramétert változtatni, vagy a menübe menni, esetleg videofelvételt indítani: ezek mind elérhetők az írás alatt is.
Nem szabad elfelejteni a 30 vagy 60 kép/mp sebességet kínáló 4K Photo módot, és a 30 kép/mp-es 6K Photo módokat sem. Erről részletesebben a Különlegességek oldalon írunk.
A normál sorozat módon automatikus sorozatok is elérhetők, így 3; 5 vagy 7 képes automatikus expozíció sorozat, rekesz sorozat (3, vagy 5 képes, illetve teljes rekesz tartomány), fókusz sorozat (1-10 közötti eltolás mértékkel), illetve fehéregyensúly sorozat.
A lehetőségek még itt sem érnek véget, hiszen programozott, időzített sorozat is készíthető, amelyből time-lapse videót szerkeszthetünk, akár a fényképezőgépen belül is. Itt tehát elsőként a képkockákat kell létrehoznunk a time-lapse-hez, majd ezt követően a lejátszás menüből lesz lehetőségünk videó összeállítására Full HD vagy Ultra HD felbontásban. Itt megadható a forrásképek képváltási sebessége 1-60 kép/mp-re (a video fps értékének függvényében), a videófájl pedig 24, 25, 30, Full HD felbontásnál ezeken felül 50 és 60 kép/mp is lehet. Így tehát utólag is megadhatjuk, hogy milyen sebességgel kerüljenek lejátszásta az egyes képkockák. Azt hiszem ennél profibb megoldás már nem is lehetne.
Videófelvétel
Videofelvétel terén is előrébb lépett a G9, pedig már az elődje is képes volt az Ultra HD (4k) videók felvételére, az új modell azonban ezt 60 kép/mp-cel is tudja.
Így tehát 3840×2160 pixeles felbontásban 60 és 50 kép/mp is elérhető 150 Mbps sávszélességgel, ez alatt pedig maradt a 30 kép/mp, 25 kép/mp és 24 kép/mp 100 Mbit/s bitrátával. 1920×1080 pixeles Full HD felvétel 28 Mbps sávszélességgel menthető 25, 30, 50 és 60kép/mp-cel.
A képminőség Ultra HD-ben kiváló, nem csak a részletgazdagság, de a dinamikaátfogás is teljesen rendben van. Full HD-ben a nagy bitrátájú videóknál sincs gond a részletekkel, nem érezhető erős képminőség romlás.
Fotó és video képkockák
Van lehetőség MP4 konténer helyett AVCHD MOV konténert is választani, de csak Full HD felbontásban, 24, 25 és 50 kép/mp-cel, 17 Mbps bitrátával.
Ennél izgalmasabb, hogy elérhető nagy képfrissítési sebességű mód is, itt Full HD felbontásban 150 és 180 kép/mp, Ultra HD-ben 48, 50 vagy 60 kép/mp használható (azaz 3×-os, 6×-os, és 4k-ban 2×-es gyorsítás érhető el).
Az ellenkező irányban pedig ott van a Time-lapse videó készítés, aminél a maximum képfrissítés Ultra HD-ben 30 kép/mp, Full HD-ben 60 kép/mp.
A hagyományos felvételeknél beépített sztereó mikrofon érzékeli a hangokat, de a géphez csatlakoztathatunk külső mikrofont is, a hang ellenőrzéshez pedig fejhallgató csatlakozó is rendelkezésünkre áll.
Olyan extrák, mint fókusz átmenet, vagy anamorfikus lencsék támogatása viszont nem szerepel a G9 képességei között, van viszont 4k élő vágás, amelynél a 4k szenzor kimenetből általunk előre beállítható képkivágáson megy végig a felvétel svenkelve és akár nagyítva is (az ezt bemutató mintavideó a különlegességek oldalon található).
A G9-cel kimentünk a város szélére egy nagyon csekélyen megvilágított területre, csak hogy összevethessük a GH5S-sel. Mivel ezek is a G9-cel készültek, így itt is megmutatjuk őket:
