Képminőség
Szoftver
A K-x-hez mellékelt CD-ROM-on a Pentax Digital Camera Utility 4 szoftvercsomagot találjuk, pontosabban ennek 4.1-es változatát. A szoftvert a RAW konverteréről ismert SilkyPix fejlesztette, és lényegében egy átfogó alkalmazásról van szó, mely ötvözi a képnézegetőt, a képszerkesztőt, és a RAW konvertert.
Fotóinkat a Browser részben rendszerezhetjük, megtekintve legfontosabb adataikat, például az EXIF-ben tárolt felvételi információikat. Indíthatunk diavetítést, és alapvető képmódosító funkciók – mint példáéul a fotók elforgatása – is rendelkezésre állnak.
A Laboratory részben JPEG, vagy PEF (DNG) fotóink szerkesztése konvertálása végezhető. Itt utólag is a képhez rendelhetjük bármely témamódot, vagy színeffektust, de a szokásos szerkesztési feladatok, mint a világosság, kontraszt, színek beállítása, az élesség finomhangolása, zajszűrés, színhiba eltávolítása, a fehéregyensúly és a képdinamika szabályozása is elérhető, sőt még a HDR funkciót is megkapjuk.
Általános képminőség
Már a K-m tesztjénél is előrelépésként hozta fel Birdie kollégám, hogy a Pentax gépek JPEG feldolgozására korábban jellemző „elnagyoltság” már nem jellemzi. A megállapítás a K-x-re is igaz, végre jó minőségű JPEG képeket kapunk. Ráadásul a képfeldolgozás minden eddiginél részletesebben szabályozható, így valóban tetszés szerint lőhető be a minőség, de erről majd a következő oldalon. RAW-ban azonban még mindig jobb minőséget kapunk, ha megfelelő konverterrel dolgozunk. Íme egy példa a gép által készített JPEG-re és az Adobe Lightroom 2.6 segítségével konvertált RAW változatra.
Az általunk tesztelt példány hátrányát a kitobjektív jelentette, amely sajnos nincs a toppon képminőség szempontjából. A képközép elfogadhatóan éles (normál feldolgozási beállításokon elfogadhatóan lágy), a szélek felé azonban (különösen nagylátószögnél) erősen lágyul, a sarkokban már életlen és jól látható színhibát produkál. Ezek némelyikére a lencsekorrekciók jelenthetnek megoldást, melyekről szintén a következő oldalon lesz szó.
A másik probléma az elődnél is tapasztalt fénymérési pontatlanság. Némely esetben, a tükörreflexes keresőt használva a gép alulexponál, ami a 2/3-1 1/3 fényértéket is elérheti. Érdekes módon ugyanennél a témánál az élőképet bekapcsolva megfelelő expozíciót kaptunk. Egy példa ugyanarra a témára, eltérő adatokkal. Mindkét esetben ugyanazt a rekeszértéket használtuk (A módban), és a gép állította be hozzá a szükségesnek vélt záridőt:
A témát egy másik gyártó gépének fénymérőjével is kimértük, és a jobb oldalival megegyező eredményeket kaptunk.
Képzaj
A Pentax K-x meglehetősen alacsony zajtartalmat produkál, bár összevetve például a 14 megapixeles K20D-vel, JPEG-ben szinte végig ugyanazt a szintet hozza, és csak a legmagasabb fokozatokban húz el az „öreg” nagytestvértől.
ISO100-ban szinte zajmentes képet kapunk, egy picit magas színzaj tartalommal, ami ezen a szinten még nem észrevehető. Érdekes módon a Lightroommal konvertált RAW képek szinte végig egy fokkal alacsonyabb zajszintet mutattak.
ISO200-nál mérsékelten, szemmel alig láthatóan több zajt kapunk (kb. +25%-os emelkedéssel), a konvertált RAW képeknél még mindig egy leheletnyivel jobb eredménnyel. Hasonló szintemelkedést tapasztaltunk ISO400-nál is.
ISO800az első érték ahol már komolyabban észrevehető a zaj jelenléte. Itt már 40%-os a zajszint növekedés és ez az utolsó fokozat, ahol a Lightrommal konvertált RAW képeink még előnyben vannak. Ettől kezdve a gép szűrése erősebb tempóra kapcsol, ami viszonylag jól kordában tartott zajt, de egy kicsit zavaróbb részletvesztést jelent.
Ezt alátámasztandó ISO1600-ban alig emelkedik a zaj jelenléte és ISO3200-nál is csak mérsékelt zajtöbblettel találkozhatunk. A szűrés eredménye viszont már jól látható. Ezen a szinten már jobban teljesít a gép mint elődei, nem keveset köszönve az említett szűrőmunkának.
ISO6400 az utolsó fokozat a skálán (kiterjesztett szint nélkül), ami egy jelentősebb zaj emelkedést hoz, 50%-os többlettel, de még így is mintegy negyedével kevesebb zajjal, mint a Pentax K20D-nél.
A kiterjesztett érzékenység engedélyezésével elérhető ISO12800 az előzőhöz képest csekélyebb zajszint emelkedést jelent, még mindig alacsonyabb zajjal, mint a K20D ISO6400-as értékénél mért. RAW-ban viszont itt egy magas, 50% fölötti ugrást kaptunk, ami ismét azt bizonyítja, hogy a JPEG gépi szűrési ezen a szinten már nagyon erősen dolgozik
Összefoglalva, a Pentax K-x jól teljesít zaj terén, az alacsonyabb fokozatokon kb. kategóriájának megfelelő színvonalon, magasabb értékeken pedig az elődeinél jobban. Alacsony fokozatokon, kb. ISO800-ig érdemesebb RAW-ban használnunk a gépet, mivel megfelelően szűrve jobb képminőséget és alacsonyabb zajszintet kaphatunk, magasabb fokozatokon a JPEG használata és a gép szűrésének tetszés szerinti beállítása javasolt.
Érzékenység – képzaj
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
- ISO100
- ISO100 RAW
- ISO200
- ISO200 RAW
- ISO400
- ISO400 RAW
- ISO800
- ISO800 RAW
- ISO1600
- ISO1600 RAW
- ISO3200
- ISO3200 RAW
- ISO6400
- ISO6400 RAW
- ISO12800
- ISO12800 RAW
Zajszűrés
A Pentax K-x egyik újdonsága, hogy a magas érzékenységű zajszűrésnél már nem csak a fokozatokat állíthatjuk, de azt is, hogy melyik érzékenységi szinten kapcsoljon be. Az alap beállítás ISO800, így ezt az opciót választottuk. A mérések alapján azonban nem volt jelentősége, mivel a szűrés csak ISO1600-tól éreztette hatását. ISO800-nál ugyanazt a zajszintet mutatták a képek bármely fokozatban.
Az alap beállítást a közepes zajszűrési érték jelenti. Ehhez képest választhatunk kikapcsolt, gyenge és erős szűrést. Tapasztalataink szerint a kikapcsolt fokozat is végez valamilyen mértékű zajszűrést, különösen a kék színcsatornában. Ebben a fokozatban átlagosan 25-30%-kal magasabb zajszintet kapunk, mint közepes szűrésnél. A gyenge fokozat kizárólag a színzajra van hatással, kb. 20%-kal kevesebb „konfettit” látunk majd a képeken, ha ezt használjuk, a világossági zaj viszont nem csökken. A legerősebb beállítás a közepeshez képest újabb 25-30%-os változást hoz, ezúttal csökkenést, tehát a zajszintünk a kikapcsolt és legerősebb fokozat között hozzávetőlegesen 50-60%-kall csökken. Persze az erős szűrés erősebb részletvesztést is okoz. ISO800-tól fölfelé ez már észrevehető a képeken.
Zajszűrés
Hosszú expozíció
Az új CMOS szenzor ebből a szempontból is kiválóan teljesít. A gépet ISO200 alapérzékenységen, 10 perces expozícióval „vallattuk” és az eredmény tökéletesnek mondható. Szabad szemmel nézve a képeket nem lehet beléjük kötni, egy jó adag világosítással azonban már feltűnik a sávokba rendezett zaj (ún. banding jelenség). Ez azonban normál körülmények között egyáltalán nem zavaró, legfeljebb magas érzékenységeknél jelenthet majd látható problémát, de aki ISO6400-nál készít 10 perces felvételeket, az magára vessen!
Ugyanezt a próbát megismételtük a hosszú expozíciós zajszűrés bekapcsolásával is, aminek nem volt túl sok dolga. A szűrés elvileg az expozíció hosszával megegyező, második felvételt készít és ez alapján végzi el a szűrést. Gyakorlatban azonban nem tartott 10, csupán 7 perc 15 másodpercig a második expozíció. A végeredmény az előző (kiválóhoz) hasonló, még kevesebb zajjal, mely szintén csak a kép kivilágosításánál vehető észre.
