Képminőség
Fájlformátumok
A háromféle JPEG tömörítés minden igényt kielégít. Ha nincs elegendő hely RAW a formátumnak, nyugodtan lehet használni a *** jelzésű JPEG-et, a 98%-os minősége igen jó részletességet ad, a homogén területek is egyenletesek maradnak. Kirándulásokkor, vagy olyan felvételek készítésénél, amiről tudjuk, hogy nem lesznek belőlük nagy méretű nyomatok, használhatjuk a 94%-os ** minőséget is, ami még mindig jó minőséget eredményez. De ekkor már nagy nagyításoknál érezhető a tömörítés hatása. Ha pedig nagyon kevés helyünk van, használhatjuk a * jelzésű, 82%-os JPEG-et, amelyen viszont már könnyen észrevehetők a tömörítés okozta blokkosodás jelei. Nagyméretű nagyításokhoz azonban mindenképpen használjuk a legjobb minőséget!
A Pentax K100D-vel készült képeknél +1-es élesítést alkalmaztunk. További élesítés, vagy más algoritmus előnyben részesítése esetén érdemes RAW módot használni, mert így további veszteség nélkül lehetséges (többek között) utólag élesítést alkalmazni.
Moiré
Érdemes megemlíteni, hogy a gép CCD-je ugyanaz, mint amit a Nikon D70-ben alkalmaztak. Bár akkor szinte a tesztképek elején máris találkoztunk a furcsa, görög-mintát idéző moiré hatással, a Pentax gépeinél ezt eddig nem annyira vettük észre. Azonban a K100D-nél ismét előkerült jó ismerősünk a görög-minta. Méghozzá egy templomi képen, ami sajnos nem Görögországban készült, pedig elhihetik a kedves olvasók, szívesebben tesztfotóztam volna ott. No de visszatérve a problémára: a sűrűn barázdált képrészlet megviccelte a CCD antialias szűrőjét, pontosan ugyanúgy, mint azt a Nikon D70-nél is tapasztaltuk. Ráadásul ez mind RAW, mind JPEG képnél jelentkezik, tehát most már biztosak lehetünk abban, hogy ezt a jelenéget nem az utófeldolgozás, hanem bizony a CCD antialias szűrője okozza (reméljük a 10 Mpixeles verziónál – melyet a Nikon D200-ba és a Sony Alpha DSLR-A100-ba építettek – ezt a hibát kijavították, noha nem sűrűn jelentkezik, de akkor bosszantóan hat).
Képzaj
A Pentax K100D alapérzékenysége ISO200, melyet analóg erősítéssel ISO400, ISO800, ISO1600, sőt ISO3200-ig növelhetünk. A képzaj nem vészes, de a gép belső JPEG képfeldolgozása nem kedvező, így zajosabb képeket láthatunk JPEG-ben, mint ha RAW formátumot használtunk volna, bár a gyári RAW konverter hasonló eredményt mutat, érdemes tehát valami más konverter után néznünk (a Samsing GX-1S óta tudjuk, hogy a konverzió lehet sokkal jobb is, mint a Pentax gyári sajátja).
Hosszú expozíció
Megvizsgáltuk a hosszú záridejű felvétel készítését is. Ez esetben választhatunk, hogy szeretnénk-e zajszűrést, vagy sem. Elsősorban a zajszűrt felvételekre voltunk kíváncsiak. ISO200 érzékenység mellett letakart objektívsapkával 10 perces expozíciós idejű felvételt készítettünk, bekapcsolt zajszűrővel. Ezesetben természetesen a hotpixelek javarésze kivonásra került a darkframe eljárás segítségével, bár így is maradt jópár. Ennek ára, hogy 10 perc helyett 20 percig tartott egy kép elkészítése (a második expozíciónál a zár csukva marad, csak a hotpixelek felderítéséért történik meg még az újabb expozíció, majd az első képből kivonva a másodikat, kapjuk meg a hotpixelektől mentes képet).
A tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy hotpixel szűrés nélkül nem érdemes ezzel a géppel hosszú záridős felvétellel próbálkozni, hiszen a képet teljesen tönkreteszik a vörös, kék és zöld képpontok. Hotpixel kivonás után már használhatóbb képet kapunk, de ahogy látszik a konkrét témán, a hotpixelek helyét nem interpolálja ki a fényképezőgép, csak kivonja azokat az eredeti képből.
Azt is érdemes megnézni, hogy a játékkacsa szárnyán mennyire látszik a zajszűrés hatása. A zaj – és vele együtt a részletek – onnan teljesen eltűntek.
A Nikon D70 zajszűrés nélküli tesztképét a Fotózz!hu Kokkor felhasználójától kaptuk, köszönjük! A Nikon D70 zajszűrt és a Canon EOS-300D felvételét a D70 cikk alkalmával készítettük.
Memória kapacitás
Mivel a fényképezőgéphez gyárilag nem adnak memóriakártyát, így már a vásárláskor, vagy még az előtt érdemes megfelelő kapacitású kártyát beszerezni. Figyelembe véve a képek méretét, minimum 256 MB-os SecureDigital kártyát javaslunk megvásárlásra, de hosszabb út esetére bizony a fél vagy 1 gigabájtos kártya is szükséges lehet. Ha még ennél is nagyobb kapacitásra van szükségünk, használhatjuk az SDHC memóriakártyákat is, mivel a fényképezőgép kezeli a FAT32 fájlrendszert (és a szektor alapú címzést). A RAW fájlformátum használatakor nagyméretű fájlokat kapunk, nagyobbakat, mint más gyártóknál. A 6 Mpixeles felbontású RAW fájlok 11 MB méretűek, amelyek majdnem dupla akkorák, mint az Canon EOS 300D-nél illetve Nikon D70-nél tapasztaltak. Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
---|---|---|---|
Felbontás, tömörítés | méret* | 512 MB-os kártyán* | 1 GB-os kártyán* |
3008×2008 RAW | 11010 KB | 46 | 93 |
3008×2000 *** | 3432 KB | 149 | 300 |
3008×2000 ** | 1990 KB | 257 | 514 |
3008×2000 * | 1084 KB | 472 | 944 |
2400×1600 *** | 2146 KB | 238 | 477 |
2400×1600 ** | 1312 KB | 390 | 780 |
2400×1600 * | 726 KB | 705 | 1411 |
1536×1024 *** | 1075 KB | 476 | 952 |
1536×1024 ** | 657 KB | 779 | 1558 |
1536×1024 * | 383 KB | 1337 | 2674 |