Képminőség I.
Fájlformátumok
A 14 megapixeles felbontás egy új képmérettel (4672 x 3104 pixel) bővítette a kínálatot, ami mellett természetesen megmaradtak a régi jól bevált méretek is: 3872 x 2592 (10M), 3008 x 2000 (6M), 1824 x 1216 (2M). Utóbbiakat csak JPEG formátumban használhatjuk. A tömörítési fokok terén is háromról négyre nőtt a választék. A Premium (****) beállítás 1/2,8 tömörítési arányt biztosít, a Best (***) 1/4-gyel dolgozik, míg a Better (**) és Good (*), 1/8 és 1/16 arányt ad. Az első három tömörítés 90% feletti rátával dolgozik, ami még kiváló képminőséget nyújt. A legutolsót, csak tárhelyhiánnyal küzdőknek ajánljuk, mivel 79%-os tömörítési értéke már enyhén a képminőség rovására mehet, viszont a legnagyobb képméretben hatszor annyi kép fér majd a kártyánkra, mint a Premiumot választva.
A haladóknak a RAW formátum ajánlott, amely persze csak a legnagyobb méretben választható. A K20D esetén kétféle formátumban használható. A PEF a Pentax házi szabványának tekinthető, míg a DNG a jól ismert nyitott RAW formátum. A DNG előnye, hogy egy kicsit több kép készíthető vele sorozatban.
Képzaj
Az utóbbi évek DSLR típusainál többnyire jól érezhető, hogy a 10 megapixel már komolyabb feladat elé állítja a gyártókat, legalábbis a zaj tekintetében. A feladatot általában hatékonyabb (vagyis erősebb) zajszűréssel oldják meg, ami nem igazán használ a képek részleteinek. De hát az alap probléma ismert mindenki részéről, akit foglalkoztat ez a világ. A Pentax is feladta magának a leckét a 14 megapixeles, APS-C méretű érzékelővel, de azt kell mondjam, hogy jól oldotta meg. Persze nem veszi fel a versenyt egy Fullframe érzékelős géppel, de a 10-12 megapixeles APS-C szenzoros konkurensekkel egész jól tartja a lépést. A legfontosabb viszont az, hogy a képeken még magas érzékenységnél sem találkozhatunk túlzott zajszűrés nyomaival. Jelen van ez kétségtelen és egy ISO3200-on készült kép nem lesz összevethető egy ISO100-on készülttel, de a kritikus, finom részletek egész szépen megmaradnak magasabb érzékenységeken is.
ISO100 körüli beállításnál egy leheletnyivel magasabb zajszintet ad, mint társai, de ISO200-nál már szépen magára talál és együtt halad a konkurens gépekkel, úgy, hogy alig vesztünk közben részleteket a zajszűrés miatt. Az egyik sarokpont az ISO1600-as érték, ami alacsonyabb zajt mutatott az előtte lévő beállításnál. Nyilván itt kapcsolt magasabb fokozatba a szűrés, így aki „allergiás” erre az ISO800-ig használja bátran a gépet. A két magasabb beállításon már elengedi a gyeplőt a gép, de érdekes módon még mindig egész jó színeket és részleteket láthatunk a képeken. Az ISO3200-as érték véleményem szerint a nyilvánvalóan magas zajszinthez képest is nagyon jó képminőséget ad. A színzaj már kezd dominánssá válni, de még mindig fényképet látok, ha a tesztfotót nézem és nem egy festmény „bámul” vissza rám.
A magas érzékenységnél némileg befolyásolhatjuk is a zajszűrés mértékét. Ehhez négy beállítást kapunk a Custom menü High ISO Noise Reduction menüpontjánál, melyek sorrendben: Off (kikapcsolt), Weakest (leggyengébb), Weak (gyenge), Strong (erős). Ez a szűrés ISO3200-tól lép működésbe (ha be van kapcsolva). Tesztünk során a gyári alapbeállításnak számító Weak fokozatot használtuk.
A tesztsorozatot RAW formátumban (DNG) is elkészítettük, majd az Adobe Lightroom szoftverével JPEG-be konvertáltuk. A szoftver zajszűrési beállításai konverzió során 0-án voltak. A kapott eredmény elég érdekes, mert általában a szűrés nélküli RAW képeknél magasabb zajszintet szoktunk mérni, mint JPG-k esetében. Itt viszont kb. 10-20%-kal alacsonyabb volt a kezdő érzékenységeken készült RAW képek zajszintje a JPEG-nél. Főleg a világossági és a zöld csatorna színzajára volt ez igaz, melyek ISO800-ig kb. a 10 megapixeles Canon EOS 40D-vel voltak egy szinten. A piros és kék csatorna viszont egy fokkal erősebb zajosságot mutatott, ami ISO1600-tól már a JPEG-nél látott szint fölé nőtt, a legmagasabb érzékenységeken pedig már túlzottan zavaróvá vált.
Memória kapacitás
Aki egy hosszabb fotóstúra alkalmával nem szeretne meglepetéseket, legjobb lesz ha a 2, de inkább 4 GB-os kártyáknál kezdi a nézelődést. Természetesen saját kártyát nem mellékelnek a géphez, így nekünk kell beszereznünk hozzá, ha fényképezni is szeretnénk vele. A 14 megapixel már nem kis tárhelyigényű, főleg a RAW+ formátumot választva. Így dupla képenként közel 25 MB-nyi adattal kell számolnunk, ami egy 4 GB-os SD kártyán is alig több mint 160 felvételt jelent. Ha elég a 2 megapixel és az erősebb – de minőségromboló – tömörítés, akár képek ezreit is menthetjük egy ekkora kapacitású kártyára, viszont akkor minek a K20D?
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
---|---|---|---|
Felbontás, tömörítés | méret* | 2 GB-os kártyán | 4 GB-os kártyán |
4672 x 3104 RAW (PEF) | 24,3 MB | 82 | 162 |
4672 x 3104 RAW (DNG) | 24,4 MB | 82 | 161 |
4672 x 3104 RAW + JPEG**** | 38,7 MB | 51 | 100 |
4672 x 3104 JPEG **** | 14,4 MB | 138 | 272 |
4672 x 3104 JPEG *** | 8,3 MB | 239 | 469 |
4672 x 3104 JPEG ** | 4,6 MB | 429 | 843 |
4672 x 3104 JPEG * | 2,4 MB | 830 | 1630 |
3872 x 2592 JPEG **** | 9,7 MB | 206 | 404 |
3872 x 2592 JPEG *** | 5,8 MB | 343 | 674 |
3872 x 2592 JPEG ** | 3,3 MB | 602 | 1183 |
3872 x 2592 JPEG * | 1,6 MB | 1254 | 2463 |
3008 x 2000 JPEG **** | 5,5 MB | 359 | 705 |
3008 x 2000 JPEG *** | 3,4 MB | 579 | 1138 |
3008 x 2000 JPEG ** | 2,0 MB | 991 | 1946 |
3008 x 2000 JPEG * | 1,1 MB | 1862 | 3657 |
1824 x 1216 JPEG **** | 2,1 MB | 931 | 1829 |
1824 x 1216 JPEG *** | 1,3 MB | 1499 | 2943 |
1824 x 1216 JPEG ** | 0,8 MB | 2458 | 4827 |
1824 x 1216 JPEG * | 0,45 MB | 4390 | 8620 |