Archívum

„A Hama egy sikeres, jövőbe mutató családi vállalkozás, mely egyszemélyes cégből nőtte ki magát egy világszerte híres vállalattá, számtalan leányvállalattal, üzleti partnerrel, és üzemmel az egész világon.", írja magáról a cég, egymondatos bevezetőjében. A következőkben pedig múltjáról is megtudhatunk ezt-azt.

Az Encyclopaedia Britannica így kezdi, ha felütjük a Carl Zeiss szócikknél: „Német gyáriparos, aki minőségi optikai eszközei révén vált világszerte ismertté.” Az idézet ugyanígy szólna az általa alapított cégről is, hiszen a minőségi optikák fogalmát manapság már nem csak a nagy alapítóhoz, hanem a nevét viselő vállalathoz is kötjük. De ki volt, – sőt, kik voltak - akiknek mindezt köszönhetjük?

Az olyan monstrumok, mint a Sanyo és a Samsung, vagy akár a fotótechnikában óriásnak számító Canon és Nikon mellett akadnak kisebb, sőt nemzetközi összevetésben kimondottan törpe gyártók, akik maguk is hozzátettek e szegmens működéséhez. Ha azt mondom Metz, bizonyára sokak előtt egy vaku képe kezd körvonalazódni. Nem véletlenül.

A Hasselblad a világ legelterjedtebb fényképezőgép márkája. Míg a legtöbb cég legfeljebb egy távoli kontinensre tudta eljuttatni termékeit, a svéd vállalat gépei a Holdig jutottak. A következő cikk a termoszokról, a Hasselblad űrkutatásban betöltött szerepéről, valamint arról szól, hogy mit tettünk hozzá mi, magyarok a kiváló svéd minőséghez.

Játsszunk egy kicsit! Mindenki tegye a szívére a kezét és kapásból soroljon fel 10 DSLR fényképezőgépet! Ez igen, kiváló! Most 10 darab magyar gyártású fényképezőgépet!? Csak ennyien? Bevallom nekem sem ment alapból a dolog, csupán egy-két név jutott kapásból eszembe miután egy szemfüles olvasónk felhívta a figyelmem, mi lenne, ha történelmi sorozatunkban magyar termékekkel is foglalkoznánk? A kezdetben egy céget bemutató ötletből aztán egy átfogóbb fotótörténeti bemutató kerekedett, mely persze nem képes minden részletében feltárni a fényképészet hazai technikai hátterét, de igyekeztünk minél szélesebb alapanyagból meríteni.

Van, aki megállapodik a DSLR gépvázhoz vásárolt kitobjektívnél, vannak azonban örök nyugtalanok, akik megpróbálják minél szélesebb körben kipróbálni gépüket. Ez többnyire komoly kiadást jelent, de akadnak pénztárcakímélő megoldások is. Ilyen például az M42 szabványú, manuális, objektívek beszerzése. A szabvány 60 éves, így a kerek évforduló apropójából ideje körülnéznünk, mit kezdhetünk a digitális korszakban Apu vitrinbe zárt objektívjeivel?

A Sonyt - bár régóta jelen van a digitális fényképezőgép piacon - sokan sajnos nem tartják komoly gyártónak e téren. Nemrég azonban a KonicaMinolta eladta fényképezőgép üzletágát a Sonynak, annak minden fejlesztőjével, innovációjával együtt. Vélhetőleg ez a szkeptikusok számára is bebizonyítja: a Sony igenis komoly szereplője a piacnak, hiszen tovább viszi a Dynax/Maxxum családot, igaz, új név alatt. Nem sokkal később a cég be is jelentette első tükörreflexes vázát, az A100-at.

Csaknem 360 fokban elforgatható, Carl Zeiss optika, két megapixeles felbontás, MPEG videórögzítés - ha ezeket hallanánk egy fényképezőgépről, nem esnénk hanyatt. A Nokia N90 viszont telefon.

A Sony Cyber-shot szériájának új, 5 megapixeles tagja, a DSC-T5 először külsejével nyeri el rokonszenvünket, majd könnyű kezelhetőségével és gazdag kézi beállítási lehetőségeivel a kezdőket és a tapasztaltabbakat is lekenyerezi.