fényképezőgépek

Kipróbáltuk: Pentax K100D teszt

szerző:

2006-09-06 08:00

Optika II.

CCD stabilizálás hatékonysága

Bár nem kimondottan az optika jellemzője, mégis itt tárgyaljuk a CCD-stabilizátor hatékonyságát vizsgáló tesztjeink eredményét. Hogy miért? Mert az eddigi összes stabilizátor tesztet az Optika II. oldalon mutattuk be, s hogy ne szakadjon meg ez a sor, ez esetben is így teszünk.

Stabilizátor hatékonysága 18 mm-nél

Stabilizátor hatékonysága 105 mm-nél

Egy modern optikai stabilizátor általában 2-3, esetenként akár 3,5-4 blendényit is tud segíteni a berázás elkerülésében. Mint a cikk elején említettem, a működési módjából adódóan a CCD-stabilizálás nem mindig olyan hatékony, mint az optikai. Hogy jobban kiderüljön, mily’ gyújtótávolságnál hogyan teljesít a stabilizálás, két értéknél is megvizsgáltuk, stabilizátorral és anélkül, különböző záridők mellett, egyenként 10-10 képpel.
A 18 mm-es nagylátószögnél a hosszú záridők miatt kevésbé volt hatékony a rendszer, itt körülbelül 1-1,5 Fé hatásfokkal dolgozott. Stabilizátor nélkül 10 képből biztosan nem mozdult be egy sem 1/20 mp-nél, míg stabilizátorral 1/8 mp-nél. Ha 40%-nyi berázást „engedélyezünk”, akkor 1/10 mp és kb. 1/4 mp lesz ez a két érték.
105 mm-es állásnál már kezdett érződni a CCD stabilizálás hátránya. Vagyis sajnos hiába volt stabilizálva a rensszer, a biztos berázásmentes kép készítése alig lett hosszabb záridejű, mint stabilizálás nélkül. CCD-stabilizálást kikapcsolva 10 képből biztosan nem mozdult be egy sem, ha a záridő 1/100 mp volt (milyen szépen igazolja a reciprok szabályt!). A stabilizálást bekapcsolva ez a kritikus záridő 1/80 mp-re változott csak. 1/60 mp-től sajnos a 10 képből mindig akadt egy, amelyik berázódott. Viszont azt is érdemes megnézni, hogy 1/20 mp-nél már 10 képből 9 berázott lett stabilizátor nélkül, viszont stabilizálva a 10 képből 8 tökéletes lett. Ha eltekintünk attól, hogy 10%-nyi hiba sajnos mindenképpen belecsúszhat a képkészítésbe, akkor 105 mm-nél a stabilizátor hatékonysága kb. 2 Fé. Ha viszont biztosra akarunk menni és 10%-nyi berázott felvételt sem fogadunk el, akkor sajnos szigorúbban kell néznünk a diagramot, s ez esetben ½ Fé-nyi hatékonyságról sem beszélhetünk.

A diagramban a polinomiális közelítést is felrajzoltuk, hogy jobban látható legyen a különbség.

Stabilizátor hatása

1/20 mp 105 mm
Stabilizátor nélkül

1/20 mp 105 mm
Stabilizátorral

Geometriai torzítás

Az optika torzítása a kitobjektívek között teljesen átlagos, nagylátószögnél 0,8%-os, tele állásban 0,3%-os. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a Nikon D70s kit 18-70mm-es DX optikája pont ilyen torzításértékekkel rendelkezik.

Torzítások a gyújtótávolság függvényében

nagylátószögnél (f=18 mm)
hordótorzítás: ~0,8%

tele állásban (f=55 mm)
párnatorzítás: ~0,3%

Közelfényképezés, makró

f=55 mm
legkisebb szélesség: 66 mm
párnatorzítás: ~0,3%

Az optika közelpontja gyári adatok szerint 25 cm, amely számítások szerint 0,28x-es nagyítást tesz lehetővé. Ez a 1,5x-es képkivágás faktorral együtt 67 mm-es széles terület befogását teszi lehetővé (36×0,28/1,5). Tesztünk ezt közelítőleg igazolta is, bár igaz, mi egy kicsit közelebb mentünk a tesztábrához, mint kellett volna. A gép ennek ellenére helyes fókuszt jelzett, bár a kép alapján mi is láttuk utólag, hogy ez már sok volt. Összességen elmondható, hogy a tele állásban elérhető legnagyobb nagyítás tehát körülbelül 66-67 mm lefedését teszi lehetővé, 0,3%-os torzítás mellett.

Vignettálás

Az objektív peremsötétedése inkább csak nagylátószögnél vehető észre, ekkor átlagosan 30%-kal sötétebbek a sarkok, mint a kép középpontja (teljesen nyitott blendénél). Tele állásban a 20% alatti érték már kevésbé vehető észre. Mind nagylátószögnél, mind tele állásban a vignettálás is csökken a rekesz szűkítésével.

Peremsötétedés

F3,5; 18 mm
peremsötétedés: 30%

F8; 18 mm
peremsötétedés: 20%

F5,6; 55 mm
peremsötétedés: 17%

F8; 55 mm
peremsötétedés: 10%

Becsillanás, kontrasztvesztés

Ismert tény, hogy az objektívek ellenfényben csökkent kontrasztúak esetleg a lencséken megcsillanó fény is látható a képen. A kitobjektív képét nagylátószögnél elsősorban a becsillanás és beszóródás, míg tele állásban inkább a teljes képen érezhető kontrasztvesztés, illetve becsillanás jellemzi, ha a nap besüt az optikába. A lenti képek a legrosszabb eseteket mutatják, amikor a nap a kép valamely sarkához igen közel van, így könnyen bevilágíthat az objektívbe. Hangsúlyozzuk: normál esetben ennyire nem lesz nagy probléma a becsillanás, ezek a legrosszabb esetet mutatják, ráadásul a gyári napellenző nélkül.
Mivel az objektívhez gyárilag mellékelik a napellenzőt, így javasolt azt ellenfényben alkalmazni is (vagy ha mást nem, kezünket használjuk a fény eltakarására).