Sigma 35mm f/1,4 DG DN | Art – teszt

0

Felépítés

Az egyre bővebb MILC kínálat mellett nem kérdéses, hogy igen fontos az objektívpark bővítése is. Ezt a Sigma is nagyon jól látja, így szinte minden erejével az új objektívek fejlesztésére koncentrál (persze nem feledkezhetünk meg a nemrég megjelent új fp L full-frame szenzoros MILC-ről sem, amit talán jövőre követhet a Foveon szenzoros másik modell is).
Egyelőre még most is azt kell mondjuk, hogy az új fejlesztések csak az L-bajonett szövetség gépeire (Leica, Panasonic és Sigma), valamint a Sony E bajonettre készülnek. Reménykedünk benne, hogy még idén, vagy jövő év elején megjelennek az első, más bajonettel elérhető modellek, amik alapjait persze a már befutott új objektívek adhatják – ezt azonban hivatalos bejelentés nem erősíti meg, így csak reményként él bennünk.

A mostani tesztalanyunkat a Sigma április végén jelentette be, amely valahol nem hiánypótló fejlesztés, hiszen mind Leica L, mind Sony E bajonettre már létezik egy másik, 35mm-es gyújtótávolságú, f/1,4 fényerejű objektív, a szintén Art szériás 35mm f/1,4 DG HSM | Art. Az új modell azonban előrébb lépett, immár rekeszgyűrűt és programozható funkciójú AFL gombot is kínál, de egyébként optikai felépítését tekintve is változott, amely főként a képsarki leképezést hivatott javítani (legalábbis a gyártó által közzétett MTF görbéből ez jön le).

A régi filmes gépeknél elterjedt, mondhatni szokásos standard nagylátószöget, azaz 63,4 fokos látószöget kínáló új Sigma 35mm f/1,4 DG DN | Art objektív remek fényerőt kínál, így kevés fényben történő fotózásra is kifejezetten alkalmas, emellett persze a kis mélységélesség szerelmeseinek is ígéretes darab lehet (bár ők talán inkább az f/1,2-es változatra repülnek rá).

Az objektív 15 lencsetagból épül fel, ezek közül két speciálisan alacsony szórású (Special Low Dispersion – SLD), egy különösen alacsony szórású (Extraordinary Low Dispersion – ELD), egy „F”-típusú alacsony szórású (‘F’ Low Dispersion – FLD) és két aszférikus. Mint látható, igen komoly hangsúlyt fektettek a színhiba csökkentésére, de emellett a képsarkok optikai hibáinak korrigálására is ügyeltek. Igaz, a HSM motoros előző változatnál is két aszférikus tagot használtak erre.

A fényerőnél szűkebb belendénél is szép bokeh érdekében nem kevesebb, mint 11 lamellából építették fel a rekeszt (a tükrösökhöz is elérhető, korábbi DG HSM változat 9 lamellás).

Az automatikus élességállításhoz léptetőmotoros fókuszmeghajtást alkalmaztak, amely a MILC-eknél előforduló kontraszt alapú élességállításhoz is ideális. A fókuszálás természetesen csendes, a sebessége jó (az általunk használt Sony Alpha 7R II-nél sem volt idegesítően lassú, pedig ez a gép nem a fürge fókuszáról híres).

Mivel az objektív belső élességállítású, így a frontlencse nem fordul el, illetve előre-hátra sem mozog az élességállítás során.

Az objektívhez egy gyöngyvászon tokot kapunk, amelyet övre is felfűzhetünk. Emellett egy cső formájú napellenzőt, valamint az objektívsapkát és a hátsó kupakot is mellékeli a gyártó.
Az 50 mm (hasznos) átmérőjű frontlencse elé 67 mm-es szűrőt tekerhetünk fel.

A specifikáció a Sigma 35mm f/1.4 DG DN | Art adatlapján tekinthető meg.

Használati tapasztalatok

A Sigma 35mm f/1,4 DG HSM | Art-ra nem mondhatjuk, hogy nagyon aprócska objektív lenne, hiszen még a korábbi 35mm f/1,4 DG HSM | Art-nál is másfél centivel hosszabb. A 11 cm-es objektív azonban nem túlzottan nehéz, kupakok és napellenző nélkül 636 grammot nyom, kupakokkal és napellenzővel pedig erre még 50 grammot kell rádobnunk.

A külső összeszereltségre nem lehet panasz, a finoman megmunkált bajonett csatlakozó körül a nedvesség bejutását gátló gumi szigetelés fut körbe, de a víz bejutását gátló szigeteléseket a fókuszgyűrű ás a kapcsolók körül is elhelyeztek.
Az objektív tubusának bajonetthez közeli része fém, míg a fókuszgyűrű előtti és mögötti rész hőstabil műanyag borítású.

Mivel fix gyújtótávolságú az objektív, így zoomgyűrűre nincs szükség, tehát a fókuszgyűrű szélesre alakítható ki. Az elöl elhelyezkedő fókuszgyűrű mintegy 3,5 cm szélességű, sűrűn bordázott. A léptetőmotoros fókusz miatt itt nincs közvetlen kapcsolat a fókuszgyűrű és a fókuszcsoport lencsetagjai között. A gyűrűvel a fókuszmotort vezéreljük. A közelpont és a végtelen tárgytávolság között 3,5 teljes fordulatot is tekerhetünk. Ennek java része 3 méteren belüli tárgytávolsághoz tartozik, 3 métertől végtelenig 90 foknyi elfordításra van szükség. Ez persze csak akkor van így, ha lassan forgatjuk a fókuszgyűrűt, gyors forgatásra az „áttétel” is magasabb lesz, így ha kell, nagyjából 180 foknyi gyors elfordítással is bejárható a teljes tartomány.

Az objektív bajonetthez közelebbi részén is találunk egy gyűrűt, ez a rekeszgyűrű. Ennek „A” állásában a fényképezőgép vázon beállított értéket használhatjuk, egyéb helyzetben pedig az itt beállított érték lesz a mérvadó. A gyűrű lehet 1/3 blendénként beugró, de lehet szabad járású is.
Távolságskála nincs az objektíven, egy hozzávetőleges virtuális skálát a fényképezőgép LCD-jén láthatunk kézi élességállítás során.

Kapcsolóból, gombból viszont van több is:

  • bal oldalt található az automatikus és kézi fókusz között váltó AF/MF kapcsoló
  • alatta a gépvázról programozható funkciójú AFL gombot találjuk
  • kissé lentebb a rekeszgyűrű szabad járását lehetővé tevő „Click” kapcsoló került
  • míg az objektív jobb oldalán a rekeszgyűrűt rögzítő kapcsoló foglal helyet (ezzel „A” állásban rögzíthető a gyűrű)

Utóbbi igen jó hír, hiszen a Sigma 35mm f/1,2 DG DN | Art objektívnél (amely nem rendelkezett rekeszgyűrű rögzítő kapcsolóval) még azt tapasztaltuk, hogy a rekeszgyűrű többször elfordult az A állásból és javasoltuk is, hogy a zoomobjektívek zoomreteszéhez hasonlóan itt is alkalmazzanak egy rekeszgyűrűt reteszelő kapcsolót. Eszerint ez a jelenség mást is zavart, illetve mást is érintett ez a probléma, amelyet jeleztek a gyártó felé és akik az új verzióban már erre is gondoltak!

Bár a különböző sebességgel dolgozó elektronikus gyűrű miatt a videózásnál az előre beskálázott follow-focus nem érhető el, a finom fókuszálás lehetősége (és a gépeken lévő élkiemelés funkció) miatt nagyméretű LCD-n a kézi élességállítás még használható, ezért megnéztük, van-e fókuszlégzés, és ha igen, milyen mértékű. Tapasztalataink alapján a Sigma 35mm f/1,4 DG DN | Art objektívnél jelentős a fókuszlégzés, itt kb. 15%-kal kisebb a látószög közelpontnál, mint távoli témáknál, ami videofelvételek esetén átfókuszálás esetén olyan hatást kelt, mintha zoomot is használtunk volna.

Látószög változás a tárgytávolság függvényében