Különlegességek
Szenzorstabilizálás
Bár napjainkban már nem számít és nem is számíthat nagyon komoly különlegességnek, ha egy gép szenzora stabilizált, a Canonnak ez az első cserélhető objektíves fényképezőgépe (az R6-tal párban), amely szenzorstabilizálással is rendelkezik.
A hatékonyságra a gyártó 8 Fé-et adott meg, ez azonban akkor érhető el, ha az objektív is rendelkezik optikai stabilizátorral és azt kell csak kiegészítse a szenzorstabilizálás.
A nálunk teszten járt Canon RF 24-105mm f/4L IS USM objektív ilyen, mégsem tudtunk hosszabb expozíciós időket kézben kitartani, mint az R6-tal a stabilizátor nélküli 28-70mm f/2-vel. 105 mm-en 0,6 mp, 24 mm-en 1 mp expozíciós idővel sikerült berázás nélküli képet készíteni.
Ennek két oka lehet: egyrészt a több, mint dupla felbontás eleve jobban mutatja a berázást, másrészt a Canon a cikkünk megjelenése előtt pár nappal hozott ki új firmware-t a stabilizátoros RF bajonettes objektívekhez, amely hatékonyabb stabilizálást, illetve együttműködést ígér a szenzorstabilizációval.
Szeptemberben újrateszteljük a gép ezen funkcióját.
A lenti képeket tehát kézből lőttük a Canon RF 24-105mm f/4L IS USM objektívvel. „Bizonyítékul” a második képen az állványunk is látható, amelyről a kékórás fotót és kékórás videót is szoktuk készíteni.
HEIF támogatás
2020-ra végre elértük, hogy lassan kezd véget érni a JPEG egyeduralma. Bár a legtöbb esetben a 8 bites színmélységű, veszteségesen tömörített JPEG-ek is elegendők, ha nagyobb tónusterjedelem igényünk van, akkor jobbára csak a RAW áll rendelkezésre, ami – valljuk be – elég macerásan kezelhető és szerkeszthető.
A Canon az EOS-1D X Mark III-nál vezette be a HEIF fájlformátum támogatását, amely nem csak, hogy sokkal hatékonyabban tömörít, mint a JPEG, de nagyobb színmélységet is támogat, így nem kell megelégedjünk a 8 bittel.
Egyelőre azonban a HEIF csak gépen belüli RAW konvertálásnál érhető el, RAW, illetve JPEG helyett ezt közvetlenül nem választhatjuk.
RAW konvertálás gépen belül
Lehetőség van a fényképezőgéppel készült RAW fájlok utólagos, de a gépen belüli konvertálására, amelynél ráadásul egyszerre több kép is kiválasztható. A konvertálás előtt módosítható a fényerő, a fehéregyensúly, a képstílus és annak részletei, a megvilágítás optimalizálás, a zajszűrés, a felbontás és tömörítés, a színtér és az objektív korrekciók.
Viszont érdekes, hogy a fehéregyensúly megadásánál csak a programozott, vagy manuális értékeket választhatjuk ki, ezek finomhangolására itt nincs lehetőség.
Dual Pixel RAW konvertálás
Már a Canon EOS 5D Mark IV is kínál Dual Pixel RAW mentést, amelyet utólag számítógépen felhasználhattunk a fókusz kis mértékű korrekciójára (lásd korábbi tesztünket).
Most azonban új funkciókat is kapunk a Dual Pixel RAW fájlból, ráadásul ez gépen belül konvertálva is elérhető.
Ilyen a portrék utólagos világosítása, illetve a háttér kontrasztjának (clarity) erősítése.
Erre mutat példát az alábbi néhány kép:
Dual Pixel RAW feldolgozás gépen belül
- hagyományos kép
- portré
low - portré
mid - portré
high - portré
high
széles - portré
high
extraszéles - háttér
max. clarity
Time-lapse
Ahogy már a videofelvételt ismertető résznél írtuk, az EOS R5 segítségével time-lapse videókat is készíthetünk. Ezt a gépen belül összefűzve közvetlenül a kártyára mentett videóként érhetjük el. A time-lapse videó akár 8k Ultra HD, akár 4k Ultra HD felbontású is lehet, a felvételkészítés során pedig a beállított zárat (redőnyzár vagy elektronikus zár) használja a gép.
Van lehetőség programozott automatikus sorozatot is készíteni, ilyenkor RAW fájlokat is elérhetünk, amelyből utómunkázott profi time-lapse is készíthető.
Időzített B mód (Timed mód)
A B módnál nem csak az exponáló gomb nyomva tartása idejére lehet expozíciónk, arra is van lehetőség, hogy előre megadjuk a hosszú expozíciós időt, mintegy „timed” módot elérve. Ennek során készíthetünk akár 99 óra 59 perces expozíciós idejű felvételt is, bármilyen külső eszköz, pl. távkioldó igénybe vétele nélkül. A B mód expozíciós ideje másodperc pontossággal adható meg 1 mp és közel 100 óra között. A B mód használható önkioldóval párosítva is.
Optikai hibák szoftveres korrekciója
Már a DSLR-ekben korábban is elérhető volt az egyes optikai hibák javítása, és ez a tükör nélküli EOS R5-ba is bekerült.
Noha a MILC gépek által használt elektronikus élőkép miatt volna lehetőség olyan objektívek tervezésére is, ahol a geometriai torzítás csökkentésére nem helyeznek komoly hangsúlyt, így könnyebb és olcsóbb objektívek készülhetnének, amelyek képét a gép valós időben korrigálná, a Canon egyelőre nem élt ezzel a lehetőséggel sem az RF 24-105mm f/4L IS USM, sem az RF 28-70mm f/2 USM objektívnél.
Képmentés során viszont ennek ellenére van lehetőség torzítás, vignettálás, szín, valamint diffrakció korrekció alkalmazására.
A gépben eleve megtalálható jó pár Canon objektív adata, ha mégis olyan objektívvel dolgoznánk, amelynek korrekciójához nincs adat a gépben, a mellékelt szoftverrel letölthetjük azokat (persze csak Canon objektívekét). A funkció csak JPEG képekre vonatkozhat, így inkább azoknak lesz hasznos, akik a RAW feldolgozásban még nem járatosak, vagy nem akarnak azzal időt húzni. A RAW fájlok feldolgozásához a gyártó a Digital Photo Professionalt ajánlja.
A Canon EOS 6D Mark II mintaképei:
Diffrakció kompenzáció
Canon 100mm f/2,8 USM Macro
Csúcsfény árnyalat elsőbbség
Ez a funkció a csúcsfényekre igyekszik vigyázni úgy, hogy a kép dinamikája, vagyis a többi árnyalat módosítatlan maradjon. Alapesetben kikapcsolt állapotú, de ha JPEG-ben fotózunk, érdemes használni. Bekapcsolása után némileg csökken ugyan az érzékenység tartomány, hiszen nem állíthatunk ISO100-at, csak ISO200-tól választhatunk értéket, de cserébe JPEG képeknél valóban sokkal jobban jelennek meg a csúcsfények, s részletekből is több marad. Aki persze RAW formátumban dolgozik, neki ez nem okoz plusz előnyt, a RAW konvertálás során mindenképpen van lehetőségünk a csúcsfények megóvására, adott esetben az itt láthatóaknál erősebb mértékben is.
A Canon EOS 6D Mark II mintaképei:
Villódzás mentesített felvételkészítés (Anti-flicker shooting)
A fő képalkotó szenzorral való fénymérés is lehetővé teszi, hogy a gép érzékelje a villódzó megvilágítást, s alkalmazkodjon hozzá. Ez nem csak egy-egy kép készítésénél, de sorozatfelvételeknél is igen hasznos tud lenni, hiszen villódzó megvilágításnál előfordulhat, hogy egy-egy képkockát adott esetben teljesen tönkretesz az éppen minimális megvilágítást adó fényforrás, amely jelentős alulexponálást eredményezhet. A villódzás mentesített felvételkészítés során a gép igyekszik olyan időpillanatokban exponálni, amikor a lehető legjobb képet kapjuk.
A villódzás mentesítés során a gyors sorozatok sebessége kissé lelassul, ez az ára helyesen exponált képeknek.
Új tesztképeket most nem készítettünk, ez a funkció eddig minden arra alkalmas Canon gépben (az EOS 6D Mark II-ben is) remekül működött, így nem láttuk szükségét ezt újra megvizsgálni. Az alább látható bemutató animáció még az EOS R-rel készült, az első sorozat a normál fotózási módban, villódzás mentesítés nélkül, gyors sorozatként, a második sorozat aktív villódzás mentesítő funkcióval, szintén gyors sorozatban készült.
Villódzás mentesítés nélkül:
Villódzás mentesítéssel:
Többképes zajszűrés
Nem vadonatúj szolgáltatás, hiszen már a 2014-es 7D Mark II-ben is benne volt, de azért itt is megemlítjük. A funkciót a magas érzékenységű zajszűrés fokozatai között találjuk, de csak JPEG képeknél engedélyezhető (RAW+JPEG-nél sem). Aktiválva négy felvételt készít gyors sorozatban a gép, majd ezek képtartalmát egyesítve egy zajtalanabb, de a részleteket is meghagyó képet ment kártyára. Mivel ugyanarról a témáról sorozat készül, ezért mozdulatlan képtartalom (pl. makró, tárgy, táj vagy épületfotó) esetén ajánlott a használata. A mintaképek a képminőség oldal zajszűrés bekezdésénél találhatók.
HDR
Amatőr fotósoknak jöhet jól a gép beépített HDR funkciója, amely több kép összeillesztéséből igyekszik a szenzorénál nagyobb dinamika átfogást elérni, így a nagy fényerő különbségű témák jobban megörökíthetők. Mindez csak JPEG formátumnál érhető el, de ott többféle expozíció eltolás (±1, ±2 és ±3 Fé) és többféle effekt közül is választhatunk. Az így készült képek kicsit kisebb látószöget mutatnak, mint a normál fotók.
HDR fotózás során lehetőség van a forrásképek, RAW formátumban való mentésére is, így ha mégsem lennénk elégedettek az eredménnyel, akkor a RAW-ból még dolgozhatunk.
A tapasztaltabb és igényesebb amatőrök egyébként is inkább a külső HDR szoftvereket használják, mint pl. a Lightroom, ami persze nem kifejezetten HDR szoftver, de arra is remekül használható. Erre is mutatunk példát a lenti dobozban (a Lightroomban nem használtunk ecsetet, csak az alap csúszkákat, mint expozíció, csúcsfény és árnyék).
HDR mód
- ki
- term.
1 Fé - term.
2 Fé - term.
3 Fé - m.norm.
3 Fé - m.élénk
3 Fé - m.felt.
3 Fé - m.domb.
3 Fé - RAW-Lightroom
5 Fé
HDR videó
Egyre több gép kínál videofelvétel során is valamiféle dinamika tartományt kiterjesztő megoldást, amit sok esetben HDR videónak hívnak. A Canon EOS R5-ban is van ilyen üzemmód.
Az EOS R5 HDR videója valójában egy mozgóképekre kiterjesztett csúcsfény árnyalat elsőbbség (D+ erősséggel), azaz ilyenkor a minimum érzékenység ISO200, viszont a csúcsfényekből valóban több marad a felvételeken, még ha ez nem is jelent minden esetben látványos változást.
