Kipróbáltuk: Canon EOS R6 – teszt

0

AF, sorozat, videó


A Canon EOS R6 is Dual Pixel CMOS AF fázis-különbség érzékelő autofókusz rendszert használ, pontosabban annak az EOS-1D X Mark III-mal bevezetett, továbbfejlesztett változatát, amely 80% vízszintes és 100% függőleges lefedettséget kínál.

Aki még nem ismerné, a technológia működése az alábbi leírásból – különösen az oldal tetején lévő angol nyelvű videóból – nagy vonalakban megértheti:
Dual Pixel CMOS AF működése.

A korábbi DSLR-ekben Live View módban elérhető Dual Pixel CMOS AF már bizonyított, pontossága és gyorsasága a tükörreflexesek között példa nélküli.
Azonban míg egy DSLR-nél a Live View mód csak egy kiegészítő funkció, így ezen fókuszrendszer csak ritkábban kerül alkalmazásra, addig egy MILC-nél csak ezt használhatjuk.

Egy kis érdekesség: az EOS R tesztje során fedeztük fel a Dual Pixel CMOS AF egy érdekes tulajdonságát, ami a tükör nélküli fényképezőgépek közül csak a Canon gépeknél jelentkezik. Itt csak a fázis-különbség alapú fókuszrendszert használja a gép, azaz gyakorlatilag nincs kontraszt alapú élességállítás. Ez akár jó is lehetne, ha maga a fázis-különbség alapú Dual Pixel CMOS AF nem csak a függőleges élekre lenne érzékeny.
De hogy honnan tudjuk, hogy nincs kontraszt AF? Ez akkor derül ki, amikor a gép nem képes élességet állítani egy-egy vízszintes vonalra, vagy élre, csak keresgél előre-hátra. Egy hibrid autofókusz rendszer ilyenkor átváltana kontraszt alapú AF-re és ha lassabban is, de találna élességet. A Canon EOS R és EOS R6 azonban nem vált át ilyen AF módra.
Az EOS R-nél már kipróbáltuk, hogy mi történik, ha vízszintes és mi, ha függőleges élre akarunk fókuszálni. A függőleges élre tökéletesen állít élességet a gép, de vízszintesre sajnos nem tud. Ugyanígy működik az EOS R6 is: a Dual Pixel CMOS AF csak függőleges élre érzékeny, vagyis olyan, mint egy vízszintes AF szenzor egy DSLR-nél és itt nem érhető el a keresztszenzor kényelme és irányfüggetlensége. Nagyon nem meglepő egyébként mindez, hiszen ha belegondolunk, akkor a vízszintesen egymás mellett lévő részpixelek (lásd fenti ábrán) nem tudnak különbséget tenni éles és életlen vízszintes él között. Viszont ilyen esetben a gép nyugodtan áttérhetne kontraszt alapú élességállításra, ahol maximum az oda-vissza keresgélés jelensége lassítaná a fókuszálást.

Hangsúlyoznám, hogy ilyen jelenség jó pár DSLR-nél is előfordul, ahol valamelyik fókusszenzor nem keresztszenzoros, persze az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy pont a Canon az a gyártó, aki az alsó közép kategóriás tükörreflexeseiben is teljes keresztszenzoros fókuszrendszert használ, pl. az EOS 800D-ben, nyilván nem véletlenül (a Nikon D5600 39 pontos AF rendszerénél csak 9 keresztszenzor van). A másik oldalon persze ott van az is, hogy a 800D egy 250 ezer Ft-os váz, míg az EOS R6 1 millió Ft. Azonban ez egy másik rendszer, másik technológiával.

Azt sem szabad azért elfelejteni, hogy ez csak igen ritka esetekben okozhat gondot, elég kevésszer kell pont a szemöldökfára vagy a küszöbre, vagy asztal lapjának szélére, esetleg egy képkeret felső vagy alsó részére szemből fókuszálni, viszont előfordulhat egy tájképnél olyan, hogy a messze távolban lévő horizontot szeretnénk fókuszpontnak használni, de arra így nem tudunk majd élességet állítani (már persze ha egyetlen fa sincs arrafelé, ami adna egy kis függőleges részletet a képre). Viszont ha kiismerjük a gép ezen tulajdonságát és megértjük, hogy miért történik mindez, akkor könnyen áthidalhatjuk ezt a problémát is úgy, hogy enyhén megdöntjük a gépet a fókuszáláshoz, hiszen kb. 40 fokos szögben álló vonalra már tud bármikor élességet állítani a gép.
A legtöbb esetben azonban a fókuszra kiválasztott területen nem csupán vízszintes irányú részlet lesz, így ezzel a fókusz problémával nem nagyon fogunk találkozni a való életben (gyakorlatilag egyetlen alkalommal fordult elő, amikor a dísztermi képet készítettük és a fókuszmező pont úgy állt, hogy csak a drapéria szélének függőleges vonala esett bele, de ekkor is a fókuszpont címerre áthelyezésével a problémát át lehetett hidalni).

Az élességállítás sebessége viszont kiváló, ugyanaz a fürge fókusz érhető el, mint az EOR R-nél.

Jó hír, hogy ez nem csak a nano USM-es RF 28-70mm f/2 USM-re és a 24-105mm f/4L IS USM-re igaz, de EF adapterrel USM motoros objektívre is, így pl. a 85mm f/1,8 hobbi kategóriás USM objektív esetében is (nincs jelentős belassulás, mint ami a Nikon Z 7-nél az AF-S 85 mm-es objektívvel volt). Persze azt nem állíthatjuk, hogy ugyanazt a sebességet hozza mindkettő, a nano USM határozottan fürgébb, még ha az EF 24-105mm f/4L IS USM-et tekerjük fel a vázra az adapter segítségével, ott is érezhető egy minimális változás, amit azonban egy bemutató videóban nem lehetne visszaadni, hiszen tizedmásodperces értékről van szó. De tény, hogy a nano USM itt a legnyerőbb megoldás, igazán fürge fókusz kapunk, amit esküvőkön is gond nélkül használhatunk (kipróbáltuk).

Az AF terület jellege szerint a következő lehetőségeink vannak:

  • arcfelismerés (vagy állatfelismerés) és témakövetés, bekapcsolható szemérzékeléssel
  • szpot AF
  • 1 AF pont
  • kiterjesztett AF terület (1 AF pont és 4 szomszédos)
  • kiterjesztett AF terület (1 AF pont és 8 szomszédos)
  • AF zóna (négyzetes, oldalhosszúság kb. képmagasság fele)
  • nagy függőleges AF zóna (teljes képmagasság)
  • nagy vízszintes AF zóna (teljes képszélesség)

Az EOS R-nél az 1 AF pontnál van lehetőség váltani kisebb és nagyobb méretű fókuszkeret között, az EOS R6-nál ilyen lehetőség nincs. Van viszont szpot AF, ami gyakorlatilag ugyanakkora fókuszkeretet jelent, mint az EOS R-nél a kisebb fókuszkeret (azaz ez nem egyezik meg más gépek tűfok fókuszterületével).

A választható AF üzemmódok között egyszeri (One Shot) és folyamatos (AI Servo) érhető el.

Arcfelismerés/témakövetést választva az arcok között a fókuszkarral, vagy akár az LCD megérintésével is választhatunk. Ha be van kapcsolva a szemérzékelés, akkor a hozzánk közelebbi szemet fogja fókuszmezőnek használni. A menüben megadhatjuk azt is, hogy embert, vagy állatokat szeretnénk-e felismertetni (a kettő együtt valamiért nem megy). Mindkettőt kipróbáltuk, az eredményeket lentebb, a videót ismertető résznél mutatjuk be.

Ha nincs felismerhető arc a képen, akkor pedig témakövető módot kapunk, ez esetben is rábökhetünk a kijelzőn a kíván témára, majd ezt nagyon ügyesen képes követni a gép mind a képmezőben való elmozdulása, mind pedig az előre/hátra mozgása (fókusz) tekintetében (AI Servo).

Fura, de az EOS R-en kívül még a belépőszintű EOS RP is ad lehetőséget a folyamatos (AI Servo) fókuszmód esetében meghatározni azt, hogy legyen-e témát követő fókuszmező váltás, ezzel szemben az EOS R6-nál nincs erre lehetőség, a fókuszmező váltás itt nem érhető el, csak és kizárólag a témakövető AF módot választva.

A fókuszrendszer érzékenysége gyári adatok szerint akár -6,5 Fé is lehet (képközépen), legalábbis Canon RF 50mm f/1,2 objektívvel, amely azt jelenti, hogy olyan fényviszonyok között is működik az automatikus élességállítás, ahol ISO100 mellett F1,2 blendén 2,5 perces záridőt igényel (F2-n 6 percet).
Nyilvánvaló gyengébb fényerejű objektívvel a fókuszrendszer érzékenysége is romlik, így f/2 objektívvel ez -5 Fé-nek, f/2,8 objektívvel -4 Fé-nek adódik.

De hogy ez mégis mire elég?
Nos, akár hisszük, akár nem, ez bizony a fényesebb csillagokra való automatikus élességállításra is jó, sőt, még mozgó műholdra is tud élességet állítani az EOS R6!
Ezt onnan tudjuk, hogy tettünk egy próbát, amelynek során pont a képmezőbe úszott egy műhold, amelyre ugyan először nem sikerült fókuszálni, mert kicsit későn nyomtam meg az AF indítást, viszont kellően előrébb rakva a fókuszkeretet kétszer is gond nélkül fókuszált a gép a Canon RF 28-70mm f/2 objektívvel, 70 mm-es állásban. A csillagokra 28 mm-en is tudott élességet állítani az AF rendszer.

Ha mégsem lenne elég fény és/vagy nem szeretnénk kockáztatni, engedélyezhetjük a gép elején lévő narancs fényű AF segédfényforrás használatát. Elvileg a rendszervakuk AF segédfényét is használhatnánk, ez azonban nem minden vakunál működik. A papírforma szerint a Canon 600EX-RT-vel kompatibilis Yongnuo YN-600EX-RT-vel nem működött az AF segédfény (a 6D Mark II és az 5D Mark IV ezzel a vakuval is használja az infra/vörös segédfényt), így megpróbáltuk egy Canon 580 EX-szel is, de ott sem villant fel a vaku AF segédfény lámpája, csak a stroboszkópikus villantássorozat indult el segédfény gyanánt.

Kézi élességállításra az objektívek AF/MF kapcsolóival állhatunk át. Ilyenkor 5×-ös és 10×-es képnagyítás is kérhető, amelynek kivágása szabadon mozgatható.
A kijelzőkön távolságskála is megjeleníthető (AF-kor is).

Sorozat fényképezés

A Canon EOS R6-tal négyféle sebességű sorozatot készíthetünk, ebből három sebesség érhető el redőnyzár mellett, egy pedig teljes elektronikus zárnál.
Lassú sorozat módot választva 3,1 kép/mp sebességgel készülnek a képek egymás után, gyors (H) sorozatmódnál 8 kép/mp érhető el, míg a még gyorsabb módot adó H+ esetében 11-12 kép/mp érhető el.
Ha teljes elektronikus zárat választunk, akkor pedig 20 kép/mp sebességünk lesz.

A folyamatos fókusz remekül működik, 12 kép/mp-es sorozatot készítettünk, miközben kerékpárral kb. 20 km/ó sebességgel közelítettem az állványon lévő géphez – a gép elérése előtt finoman fékezve, lassítva, hogy előtte meg lehessen állni. Az összes kép tökéletes fókuszú lett!
A képkockákból utólag összeállított 4k videó:

A 12 kép/mp-es H+ sorozat sebességet RAW formátumnál lassú (30 MB/s-os) kártyával is 82 képig képes tartani a gép (C-RAW-nál a kisebb adatmennyiség miatt kb. 50%-kal még tovább). A puffer telítődése után a sorozatkészítés nem áll le, csak a kártyaírás sebességének függvényében lelassul. A gép természetesen támogatja az UHS-II-es adatátviteli módot, így gyors kártyákkal akár folyamatos gyors sorozat érhető el, legalábbis 8 kép/mp esetén, C-RAW formátumnál.

Automatikus sorozatokból a Canon EOS R6 expozíció sorozatot (2, 3, 5, 7 kép hosszban), fehéregyensúly sorozatot (3 kép hosszban) és fókusz sorozatot is kínál. Utóbbinál a képek számát akár 999-ig is emelhetjük, a fókusz lépésközt pedig 10 érték valamelyikére választhatjuk. Expozíció sorozatot önkioldóval is kombinálhatunk, ami jól jöhet kézi HDR képkészítésnél (bár a beépített HDR fotó mód is képes a RAW fájlokat elmenteni, de csak 3 képet készít).

Ahogy a második oldalon már említettük, van lehetőség Bulb időzítő használatára is, ahol a záridő 1 mp-től max. 99 óra 59 perc 59 mp-ig állítható be másodperc pontossággal.

Elektronikus zár

A fényképezőgép támogatja az első redőny elektronikus zárral kiváltását, valamint teljes elektronikus zárat is.
Előbbi esetben az első redőny folyamatosan nyitott állapotú, ennek funkcióját a szenzor elektronikus zárja valósítja meg. Mivel az első redőnynek ilyenkor nem kell lefutnia, így jóval kisebb mechanikai sokk (rezgés) éri a vázat.

Teljes elektronikus zárnál egyáltalán nem veszi igénybe a gép a mechanikus redőnyzárakat, viszont ilyen esetben nincs vaku használati lehetőség, valamint a gördülő szenzorkiolvasás miatt jelentkezhet a jello effektus.
Előnye azonban ennek a módnak a teljes csendes működés, valamint a rezonanciáktól sem kell tartanunk.
Az elektronikus zár használatakor a legrövidebb záridőben nincs eltérés, itt is 1/8000 mp, de a maximális záridő 0,5 mp lesz. Az érzékenység maximumában nincs változás, akár a kiterjesztett ISO204800 is használható.
A teljes szenzor kiolvasási sebessége a 100 Hz-es mérőfénnyel vizsgálva 19 ms-nak adódott (ez fele annyi idő, mint a hasonló felbontású Nikon D6 csúcs DSLR szenzorkiolvasási ideje).

Mechanikus és elektronikus (gördülő) zár (1/1000 mp)

Videofelvétel

A Canon EOS R6 fejlesztésénél igyekeztek jó tulajdonságú videofelvételi képességet elérni, amely egészen jól sikerült is.
A maximális felbontás a ma már elvárható Ultra HD, a képfrissítés pedig nem reked meg 30 kép/mp-nél, itt 50 és 60 kép/mp is rendelkezésre áll.
A videó minősége jó, Ultra HD-ben szép részletgazdagságú képkockákkal dolgozik a gép, igaz, egy enyhe képkivágást ebben a felbontásban el kell fogadjunk. Ennek mértéke azonban nem vészes, jóval kevesebb 1,1×-es (kb. 7%)!
Ha bekapcsoljuk az elektronikus stabilizációt, akkor természetesen tovább csökken a látószögünk.
Full HD felbontásnál a teljes szenzorszélességet használja a gép, itt elektronikus képstabilizálás nem kérhető. A képminőség ez esetben nem annyira parádés.

A videózásnál a szenzor kiolvasási sebessége Ultra HD 60 fps-nél 15 ms, 30 és 25 kép/mp-nél 29 ms. Full HD 30 és 60 kép/mp-nél 10 ms, 120 kép/mp-es slow-motion esetében pedig 7 ms.

A tömörítés H.264 kodekkel, MP4 konténerben történik, UltraHD-ben 250 Mbit/s, FullHD-ben 60 Mbit/s a sávszélesség.
Egy felvétel maximális időtartama a szokásos 29 perc 59 mp, de Ultra HD 60 kép/mp-nél szobahőmérsékleten 25 perc után túlmelegedésre hivatkozva a gép kikapcsol (a 25 perces határt már a felvétel megkezdése előtt is jelzi, a kikapcsolást megelőzően pedig 5 perccel egy villogó ikon hívja fel a figyelmet a melegedésre). Ezt követően legalább 5 perc hűlésre van szükség a következő videó megkezdése előtt (fotózni lehet), amelyet követően kb. 5 percnyi felvétel készíthető a következő kikapcsolásig.
A túlmelegedés jelenség egyébként Ultra HD 30 kép/mp-nél is jelentkezik, de ott az első 30 percet gond nélkül felvehetjük az első bekapcsolástól számítva. Előfordulhat azonban, hogy élőkép módban, vagy fotózásra használva is túlmelegszik a gép, amely ugyan a fotózást nem érinti, de ilyen esetben már videózni nem tudunk.
Ezt a túlmelegedést jelző ikont egyébként elsőként egy esküvői kreatív fotózás megkezdése után 1 órával jelezte a gép. A fotózás során néha egyébként kikapcsoltuk a gépet energiatakarékosságból, de ezen kívül jobbára folyamatos élőképen volt.

Nagy képfrissítési sebességű videó FullHD felbontásban érhető el, ilyenkor max. 120 kép/mp áll rendelkezésünkre (a sávszélesség 30 Mbits/s). Képkivágással itt sem kell számolnunk, de a részletgazdagság kicsit elmarad a 60 kép/mp-es FullHD videóétól (lásd fenti képkivágások).

Time-lapse videofelvételnél a képkockák közötti időt 1 mp és 99 óra 59 perc 59 mp között másodperc pontossággal állíthatjuk be, illetve megadhatjuk a készítendő képek számát is. A felbontás Full HD vagy Ultra HD lehet, utóbbi esetben 430 Mbit/s a videó bitrátája. Érdemes megjegyezni, hogy ilyenkor a gép elektronikus zárat használ, amelynek előnye, hogy nem kopik a zár, hátránya viszont az esetleg előforduló, a gördülő zárból (rolling shutter) adódó jello-effektus. Ha jello-effektus nélküli time-lapse-et kellene készítenünk, akkor azt a programozott sorozatfelvétellel tudjuk megtenni, amely után számítógépes szoftverrel készíthetünk videót a képkockákból.

Videofelvétel során kérhetünk jobb minőségű gradálást lehetővé tevő C-Log mentést, valamint használható külső mikrofon és fejhallgató is. Ezen kívül a micro HDMI kimeneten 10 bites, 4:2:2 jelfolyam is kivezethető. A mikrofon jelszintjét kézi módot választva pontosan beállíthatjuk a menüben (vagy le is tilthatjuk azt), illetve választhatunk szélzajszűrést és csillapítást is.
A már ismertetett fókuszmódok videórögzítéskor is elérhetők, így arc- és szemfelismerés, valamint állatfelismerés is rendelkezésre áll.

Kipróbáltuk a szemfókuszt videofelvétel közben is, íme, ezt látjuk ilyenkor a keresőben és mutatjuk a végeredmény videót is:

Ez pedig az állatfelsimerés módnál látható keresőkép és a végeredmény:

A filmfelvétel fotó módból is indítható, ez esetben a fotó üzemmódtól függetlenül program automatika alapú videót rögzíthetünk, de ilyenkor is elérhető az UltraHD 60 kép/mp (az EOS RP-nál max. Full HD felbontásunk van ilyenkor).
A részletesen testre szabható felvételi mód az üzemmód tárcsa videofelvétel módba átváltása után érhető el (az itt rendelkezésre álló paraméterek cikkünk második oldalán elérhető, menürendszert bemutató videóban tekinthetők meg).

Itt program automata és kézi üzemmódot is választhatunk, utóbbinál a rekesz és a záridő is kézzel megadandó, de használhatunk mellette automatikus érzékenység választást, így végeredményben félautomata módot is elérhetünk. Sajnos rekesz- illetve zársebesség prioritásos félautomata mód nem érhető el.

Felvétel során az érintésérzékeny LCD-n mozgathatjuk a fókuszmezőt, amelynek során folyamatos fókusz esetén a gép újra is fókuszál.
A rekeszértéket viszont nem változtathatjuk meg, csak teljes manuális módban (rekesz prioritásos félautomata mód nincs).

HDR videót is rögzíthetünk, de csak max. Full HD felbontásban 25 kép/mp-cel. Ez nem más, mint a videó módra alkalmassá tett csúcsfény árnyalat elsőbbség, ahol a gép igyekszik a csúcsfényeket megőrizni. Nagyon komoly HDR hatásra nem kell számítani.