Kipróbáltuk: Fujifilm FinePix S2000HD teszt

0

Képminőség

Fájlformátumok

A digitális fényképezőgépek között elterjedt képformátumok közül a legismertebbet a JPEG-et használhatjuk. Nyers, vagy tömörítetlen formátumokat nem támogat a gép. Maximális felbontásban 3648×2736 pixeles felvételek menthetők a memóriába, melyeknél kétféle tömörítés (Finom, Normál) használható. A tömörítési fok csak ennél a felbontásnál választható. A Finom beállítás 98%-os, a Normál pedig 93%-os minőséget ad. Egyéb méreteknél a Normál beállításnak megfelelő tömörítést kapunk.

A hagyományos 4:3 oldalaránynál 5,3,2 Mpixeles és VGA képméret választható, de kapunk egy 9 megapixeles, 3:2 oldalarányú méretet és két 16:9-es felbontást is, 8, valamint 2 megapixellel.

Képzaj

A zajversenyben a Fujifilm FinePix S2000HD igen érdekes versenyzőnek számít. Az már ugye tudjuk, hogy a kis érzékelő nagy felbontás nehezen fér meg egymással a zaj szempontjából. Az S2000HD szenzora kb. 28,5 mm2 területű, így egyetlen négyzetmilliméterén több mint 350 ezer képpont található. Ezek rendkívül kicsi érzékelőhelyeket jelentenek, gyenge fénygyűjtő képességgel és várhatóan magas zajszinttel. A gyártó csak megfelelő szűréssel csökkentheti a zajt, ezzel javítva vagy rontva a képminőségen. A szűrési algoritmus többnyire gyártónként más és más. A Fujifilm általában erősebb szűrést használ, ami ennél a modellnél is érezhető. Összességében kijelenthető, hogy az S2000HD kategóriájához mérten alacsonyabb zajszintet produkál, a kép részletvisszaadásának terhére. Mivel az erős szűrés nem csak zaj „szemcséit” de a finom részleteket is kiöli a képből.

ISO100-nál még nem érezhető a gép zajtalansága. Az S1000fd-nél szemmel láthatóan több zajt produkál, de valamivel jobb az S8000fd-nél. Viszont egyelőre kevésbé erős a zajszűrés is, ami jóval több részletet hagy a képen, mint az 1000-es modell esetében. A középtartománynál valamivel világosabb területeken érezhető leginkább a világossági zaj megjelenése, és a fényes, valamint nagyon sötét részeken alacsonyabb. A színzaj a vörös színeket érinti leginkább, de magas a zöld és a ciánkék árnyalatokban is. A zaj nagy részét itt a színzaj teszi ki, főleg a kék csatornáé. A szűrés mértéke már ezen a fokozaton is rendkívül erős és meglehetősen mosottá teszi a képet.

ISO200-on a világossági zaj szintje némileg emelkedik. Az előbb említett elődnél jobb az eredmény, de például a Panasonic FZ28-nál már rosszabb. A világossági zaj az árnyékosabb területeken kezd erősödni. A színzaj szintén erősebb, főleg a kék csatornáé, ami sajnos átlag feletti.

A következő értéken (ISO400) az eddig sem szégyenlős zajszűrés begyújtja a rakétákat és meglepő eredményeket produkál. A zajszint érezhetően alacsonyabb mint akár ISO200-on. A világossági komponens csak a fekete közeli területeken magasabb az említett fokozatnál, az előbb szapul kék csatorna színzaja viszont az ISO100-as értéknél alá esik vissza. A szűrésnek persze nyilvánvaló hatásait érezhetjük a képen, hiszen ezen a fokozaton már durva részletvesztés tapasztalható, a kép kezd hasonlítani egy festményhez.

Az ISO800-as lépcső még durvább szűrést produkál. Zajunk szinte alig, minden tekintetben jócskán az ISO100 szint alatt. Csak, hogy érzékeltessem a brutálisan erős zajszűrés hatását: a gép nagyjából olyan zajszintet produkál, mint az Olympus SP560UZ ISO50-en. Persze részletek nélkül. Aki fotószerű és kevésbé festményszerű képeket szeretne, nagyjából ISO400-ig (de inkább ISO200-ig) merészkedjen!

Az utolsó, teljes felbontásban elérhető fokozat az ISO1600-as. A világossági zaj szintje itt már emelkedik a nagyon erős szűrés ellenére is. Nagyjából ISO200 alatti szintre kerül. Egyértelműen a sötétszürkék a legveszélyeztetettebb területek. A színzajnál viszont elengedi a gyeplőt a gép, és ismét az fránya kék csatorna kerül előtérbe.

Az ISO3200 és 6400-as érték a kompaktok nagy részéhez hasonlóan csak mutatóba került a beállítások közé, mivel legfeljebb 5 megapixeles képméretig használhatók. A képek nagyon mosottak a zajszint viszont kicsit emelkedik az ISO1600-ban mérthez képest. Az utolsó fokozatban ismét erősebb a szűrés, így valamelyest csökken a szintje.



ISO100; F4,3; 1/15 mp


ISO200; F4,3; 1/25 mp


ISO400; F4,3; 1/45 mp


ISO800; F4,3; 1/90 mp


ISO1600; F4,3; 1/170 mp


ISO3200; F4,3; 1/400 mp


ISO6400; F8,6; 1/200 mp


ISO100; F4,3; 1/15 mp


ISO200; F4,3; 1/25 mp


ISO400; F4,3; 1/45 mp


ISO800; F4,3; 1/90 mp


ISO1600; F4,3; 1/170 mp


ISO3200; F4,3; 1/400 mp


ISO6400; F8,6; 1/200 mp


ISO100; F4,3; 1/15 mp


ISO200; F4,3; 1/25 mp


ISO400; F4,3; 1/45 mp


ISO800; F4,3; 1/90 mp


ISO1600; F4,3; 1/170 mp


ISO3200; F4,3; 1/400 mp


ISO6400; F8,6; 1/200 mp


ISO100; F4,3; 1/15 mp


ISO200; F4,3; 1/25 mp


ISO400; F4,3; 1/45 mp


ISO800; F4,3; 1/90 mp


ISO1600; F4,3; 1/170 mp


ISO3200; F4,3; 1/400 mp


ISO6400; F8,6; 1/200 mp

A fotók 23 °C hőmérséklet mellett készültek.

Általános képminőség

A Fujifilm FinePix S1000fd-nél szokatlan jelenséget figyelhettünk meg napfény értékre állított fehéregyensúlynál. A kép egyes területein a színek kiszürkültek. Szerencsére a FinePix S2000HD már nem mutatta ezt a hibajelenséget, illetve tesztünk során nem sikerült reprodukálnunk azt. Az elődnél tapasztalt egyéb jellegzetességek azonban itt is megfigyelhetők. Ilyen például a nyíláshiba, vagy szférikus aberráció, mely elsősorban a nagylátószögű felvételeknél jelentkezik és a sarkok életlenedésén érhető tetten. Sajnos ez a probléma szinte általános a nagyobb zoomátfogású gépeknél, így negatív értelemben tesztalanyunkat sem emelhetjük ki az átlagból. Ezeknél az olcsó, nagy átfogású, sok lencsetagot számláló objektíveknél szinte reménytelen feladat a hiba megfelelő csillapítása.

Szintén jellemző a ultrazoom kategóriára a tele végállás körüli képek mosottsága, ami sajnos az S2000HD-nél is elég nyilvánvaló.

Lágyság tele állásban

A tesztképek színei általánosságban rendben voltak, a gép inkább a szaturáltabb erősebb színvisszaadást részesíti előnyben, így első körben nyilván élettelinek találjuk majd a kapott színeket, különösen, ha napsütéses időben sikerül fotóznunk. A gép némileg erősebben adja vissza a sárga, kék és vörös színeket, köztük a különböző bőrtónusokat is. A szürke árnyalatai természetesen jelennek meg a képeken, míg a lombzöld enyhén sárgás, a további zöld színek pedig kissé hidegek. Ha „izzólámpa” fény világítja meg a témát az S2000HD hajlamos gyengén visszaadni néhány színt. Érdekes módon ez éppen az már esetben erős piros. Elég csak megnéznünk az izzófényben készült érzékenység tesztsorozatot, melynél egyébként manuálisan állítottuk a fehéregyensúlyt, de izzólámpa beállításra is ugyanezeket a színeket adta.

A képek kontrasztja jó, becsillanással találkoztunk, de nagyon ritkán és nem túl szembetűnően volt jelen a képeken. Ez külön jó pont annak fényében, hogy napellenző nem jár a fényképezőgéphez. A képek részletvisszaadását a túlzottan erős zajszűrés uralta. A fotók enélkül is elég lágyak a képközépen, és ahogy említettem a nyíláshiba gyengíti a felbontóképességet a sarkok felé haladva.

A képfeldolgozásba csak az élesítés terén van beleszólásunk. Alapérték az átlagos, amit egy-egy fokozattal lágyabbá, vagy keményebbé tehetünk. Személy szerint a lágyabb beállítás tetszett leginkább, mivel így kevésbé érezhető az utófeldolgozás hatása. A kemény érték túlzottan erős élessítést ad. A teszt végén található képek Általános élesítési beállításban készültek.

Élesítés

A F-gombbal előhívható menüben találunk egy FinePix-szín elnevezésű opciót, ahol háromféle színeffekt közül választhatunk:

  • F-általános: normál színek.
  • F-dia: a Fujifilm diafilmjeihez hasonló, erőteljesen szaturált színek. Leglátványosabban a zöld és a kék színek szaturációja emelkedik.
  • F-fekete fehér: FF monokróm hatás.

FinePix színeffektek

Memória kapacitás

A FinePix S2000HD 55 MB-os belső memóriát kapott, amelyre mind álló, mint mozgóképek menthetők, akár a legnagyobb felbontásokban is. A 10 megapixeles és 720p HD felbontás alapul véve persze ez a tárhely igen hamar szűkösnek bizonyul majd, úgyhogy már a váráslásnál célszerű nagyobb, legalább 2-4 GB-os SD kártyákkal kalkulálnunk. A belső memóriába legnagyobb felbontásban és a legkedvezőbb tömörítés mellett kb. 11 fénykép menthető, míg egy 4 GB-os kártyára nagyjából 800 db. A maximális minőségű videóknál kb. 49 < 6600 mp az arány.

Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:

Fájlméretek és tárolható képek száma
Felbontás, tömörítés méret* 55 MB-os belsõ memóriában* 4 GB-os kártyán*
3648 x 2736 Fine 5000 KB 11 800
3648 x 2736 Normal 2500 KB 22 1590
3648 x 2432 (3:2) 2300 KB 25 1790
3648 x 2056 (16:9) 1900 KB 30 2100
2592 x 1944 1300 KB 44 3100
2048 x 1536 810 KB 69 4770
1920 x 1080 (16:9) 700 KB 80 5640
1600 x 1200 650 KB 86 5900
640 x 480 160 KB 354 24 820
1280 x 720 (video)   49 mp 1 óra 50 perc
640 x 480 (video)   2 perc 2 óra 40 perc
320 x 240 (video)   8 perc 30 mp 10 óra 30 perc

*JPEG esetén a tényleges fájlméret, illetve a kártyán tárolhatófotók száma erőteljesen függ a használt érzékenységtől, illetve a fotózott témától!