Felépítés
Ergonómia
Ezt nevezem új modellnek! A Nikon Coolpix P7000-re szinte rá sem ismerni. Nyugodtan nyithattak volna neki egy új terméksorozatot, hiszen a megszokott „téglakompakt” alapkinézetet leszámítva nem sokban hasonlít elődjére. Legnagyobb szerencsénkre pozitív irányba változott, sokat komolyodott a gép. Igaz ez az új külső nagyon emlékeztet a Canon PowerShot G11 és G12 vonalra, melyekkel – mint látni fogjuk – más vonatkozásaiban is rokon ez a készülék. A gép felső részét megtörő, az átnézeti keresőt és a beépített, felnyíló vakut rejtő kiemelkedés nagyon beszédes, ahogy a megszaporodott beállítótárcsák is.
Amit itt kapunk az csúcskompakthoz illő tálalás. Masszív, kiválóan összerakott fémvázzal. Komolyságot tükröző fekete színnel. A dizájnra itt nem sokat költöttek, minden inkább funkcionális mint szép, ezzel is ráerősítve a csúcsszéria hangulatra. A fémtest festése a profi gépeket idézi, és jelzésszerű markolata is kényelmes és csúszásmentes gumi burkolatot kapott. Egy apró gumibetét a hátlap hüvelykujji részén is visszaköszön, ahol a biztosabb fogás érdekében egy kis dudort is kialakítottak, csak úgy DSLR-esen. A fogás persze ezek ellenére sem kényelmes, hiszen ez ekkora markolattal, ilyen kis gépvázzal amúgy is reménytelen vállalkozás.
A kezelőszervekkel igazán nem fukarkodott a Nikon. Alaposan telehintették velük a vázat. Minőségük szintén kiváló, többségük kényelmesen elérhető és kezelhető. A hátlap két értékbeállító kereket is kapott, a gép tetején pedig külön tárcsa szolgál a felvételi üzemmódok, az expozíció kompenzáció, és a fontosabb funkciók (pl. képméret/minőség, érzékenység, fehéregyensúly) beállítására. A gombok és a tárcsák mérete megfelelő, mindegyik könnyedén, de egyben határozottan fordult. Az expozíció kompenzációs tárcsa egyszerű és zseniális megoldás. A gyorsmenü tárcsa már kissé körülményesebb, de sokkal jobb, mint a menüben kotorászni a funkciói után. Szintén piros pontot érdemel a rekeszértéket és záridőt külön állító két tárcsa. A kompakt gépeknél sokszor gondot okoz ezek váltása, itt viszont nincs ilyesmire szükség.
A készülék alján egy fém állványmenet található, mely közvetlenül a memória és akkumulátor foglalat ajtaja mellé került. Állványra helyezett gépnél így reménytelen az akku és a kártya gyors cseréje, minden alkalommal le kell csavarnunk a gyorstalpról.
Optika
Az alaposan áttervezett gépen vadonatúj objektívet is kapunk. Az új Nikkor zoom optika 6-42,6mm gyújtótávolságú, ami kisfilmes értéken 28-200mm-t, vagyis 7,1x-es optikai zoomot jelent. Fényereje F2,8-5,6, mely tele állásban egy kicsit jobb is, mint a szerény, 4x-es zoomátfogású elődé. A 11 lencsetagot 9 csoportba rendezték, köztük ED képminőség javító lencsékkel, hasonlóan a korábbi modellhez.
A zoomot most is az exponáló gomb körüli gyűrűvel állíthatjuk két sebességben, de a P7000 új funkcióként szabályozható zoomsebességet is kínál. A menüben kérhetünk automatikus, normál, vagy halk állítást. Szintén új szolgáltatás az úgynevezett Zoom memória, melynek segítségével 28, 35, 50, 85, 105, 135, vagy 200mm-es (ekv.) állásokban rögzíthető a zoom.
Az optikai mellett digitális zoom is engedélyezhető, legfeljebb 4x-es mértékig, illetve kivágáson alapuló digizoom is beállítható. Ilyen esetben kisebb képméretet választva a gép megtartja az eredeti nagyítást és a fotó széleinek vágásával növeli a „látszólagos” zoomot. Minél kisebb a képméret, annál nagyobb ez a tartomány, így 640 x 480 pixeles felbontásnál több mint 40x-es virtuális zoomot kapunk. Az optikai és digitális zoomállás a képernyő tetején megjelenő skálán olvasható le. Az optikai tartomány kb. 1,5 mp alatt pörgethető át a leggyorsabb sebességben.
Optikai és digitális zoom
Bekapcsolás után az objektív frontlencséjét védő műanyaglamellák kinyílnak, az optika dupla tubusa pedig kb. 2 cm-re emelkedik ki a vázból. Tele állásban ez dupla méretet jelent, közel 9 cm-re növelve a gép hosszát.
Az objektív jobb oldalán egy kis gomb található. Lenyomva elfordíthatóvá és levehetővé válik az objektívház külső bajonettjét takaró fémgyűrű. A bajonettre egy külön megvásárolható gyári adaptergyűrűt (UR-E22) illeszthetünk, erre pedig a szintén külön beszerezhető, WC-E75A nagylátószögű konvertert. A konverter meglétét a menüben közölhetjük a géppel. Segítségével a 28mm-rel egyenértékű látószög 21mm-esre nő.
Képérzékelő
Nem szeretnék nagyon elhamarkodott kijelentéseket tenni, de a P7000 nem csak külsőre hasonlít az említett konkurenshez, hanem képérzékelőjében is. Nyilvánvaló, hogy a Sonytól bárki vásárolhat szenzort, aki megfizeti, de ebben is a G-széria volt az első, pontosabban a megapixel versenyt megtörő, 10 megapixeles G11. Emiatt a kézenfekvő összehasonlítás, hiszen a Coolpix P7000-ben is elődjénél kisebb felbontású, pont 1/1,7”-os és 10,39 megapixeles CCD található. Persze mindez nem von le semmit a P7000 értékéből, sőt reménykedhetünk, hogy a szenzor itt is ugyanolyan jól szolgál majd.
A tényleges képfelbontás 10,1 megapixel, ami a gyakorlatban 3648 x 2736 képpontos maximális méretet jelent. Ez 4:3 oldalaránynál állítható be, melyből további 7 képméretet kapunk, egészen VGA felbontásig. Ha ennél is kisebbet szeretnénk a képek lejátszásánál adhatunk meg új méreteket. A normál oldalarány mellett egy-egy 3:2-es, 16:9-es, és 1:1-es arányú méret is rendelkezésre áll.
Az alap képformátum a jó öreg JPEG, mely háromféle tömörítésben (Fine, Normal, Basic), melyek kb. 1:4, 1:8 és 1:16-os tömörítési rátát jelentenek. Ezen felül elérhető az NRW (RAW) formátum is, valamint a kombinált NRW+JPEG, háromféle tömörítésben.
| A nagyobb fájlméretek és a tárolható képek száma | |||
|---|---|---|---|
| Felbontás, tömörítés | méret* | 79 MB-os belsõ memóriában* | 8 GB-os kártyán* |
| 3648 x 2736 RAW | 17 400 KB | 5 | 460 |
| 3648 x 2736 RAW+Fine | 23 500 KB | 3 | 340 |
| 3648 x 2736 RAW+Normal | 20 000 KB | 3 | 400 |
| 3648 x 2736 RAW+Basic | 18 700 KB | 4 | 430 |
| 3648 x 2736 Fine | 5 200 KB | 16 | 770 |
| 3648 x 2736 Normal | 2 600 KB | 32 | 1540 |
| 3648 x 2736 Basic | 1 300 KB | 63 | 3010 |
| 3648 x 2432 (3:2) Fine | 4 600 KB | 18 | 1740 |
| 3584 x 2016 (16:9) Fine | 3 800 KB | 22 | 2120 |
| 2736 x 2736 (1:1) Fine | 3 900 KB | 21 | 2060 |
A korábbi EXPEED feldolgozórendszer helyett, most a megújult EXPEED C2 látja el ugyanezt a feladatot. Az érzékenységi tartomány is más. ISO64 helyett most ISO100-ról indulhatunk, szintén egész fényérték lépésekben, viszont az ISO6400-as csúcsértéknél is megmarad a maximális felbontás. Az előd csak ISO1600-ig engedélyezte ezt, fölötte 3 megapixelen kellett fotóznunk.
Az érzékenység beállítása a gép automatikájára is bízható, de megszabhatjuk milyen tartományon belül állítsa az ISO értéket. Automatikus módban szintén beállítható, hogy milyen minimális záridőt használhat a gép.
LCD és kereső
Nem hiába csúcsmodell, a Nikon Coolpix P7000 valóban ehhez illő LCD kijelzőt kapott. Mérete átlósan 3”, tehát papíron 7,62 cm, a gyakorlatban viszont egy hajszállal kisebb a hasznos kép (7,5 cm). A felbontás szintén kiváló, hiszen a 921 000 képpont igen részletes képet nyújt. Mindezek mellett a kontraszt, a dinamikaátfogás és a színek is kitűnőek. Ráadásul laposabb szögből rátekintve is jól látható marad a képernyő. Erős napsütésben azért gondunk lehet a láthatósággal, de némi megoldást jelenthet a fényerősség szabályozása, mely +/-2 fokozatban állítható. Élőképnél kb. a 97%-os lefedettséggel számolhatunk.
Kompaktoknál az utóbbi időben ritkaság, de a Coolpix P7000 átnézeti keresővel is rendelkezik. Ennek lefedettsége persze nem éri el az LCD-ét, mindössze 80%-os. Kerek, gumigyűrűvel szegélyezett betekintő nyílásának bal oldalán egy dioptriakorrekciós kerék található, mellyel a keresőkép élességét szabályozhatjuk. Az átnézeti kereső felvételi információkat nem ad, csupán az optikai zoom ellenőrizhető rajta. Jó szolgálatot tehet azonban napsütésben, ahol a hátsó kijelző már nehezen látható.
A fontosabb képinformációk csak az LCD-n jeleníthetők meg. Be-, és kikapcsolásukhoz a jobbján lévő gombot használhatjuk. Kikapcsolt állapotban csak az alap adatok jelennek meg, mint a rekeszérték, záridő, expozíció kompenzáció, felvételi mód és a fókuszmező. Ezen felül továbbiak is engedélyezhetők, sőt a menüben harmadoló rács, a Nikon digitális tükörreflexes gépeiből megismert virtuális horizont, valamint élő hisztogram is bekapcsolható. Bekapcsoláskor üdvözlő képernyő is engedélyezhető. A gomb harmadik állása teljesen kikapcsolja a képernyőt. Választhatunk automatikus kikapcsolást is 30 mp, 1, 5 és 30 perc után. Ilyenkor az expó gomb lenyomásával azonnal visszakapjuk az élőképet.
Lejátszás módban szintén a kijelző gombbal váltogathatunk az infók között, engedélyezve, vagy teljesen letiltva azokat. A harmadik képernyőn egy részletes világossági hisztogram és egy tónus skála jelenik meg a jobb oldalon. A fel-le gombokkal a skálán lépdelve kiválasztható egy tetszőleges tónustartomány, a gép pedig az ehhez tartozó pixeleket villogtatja az LCD-n, így nem csak a kiéget és bebukott területek, de akár a középtónusok is megjeleníthetők.
A fotók visszajátszásánál a zoomállító gyűrűvel, legfeljebb 10x-es mértékig nagyíthatjuk ki a nekünk tetsző részletet, összesen 20 lépésben. A nagyított nézet nem interpolált képet mutat, valóban visszaellenőrizhető a képélesség. A látott részlet az iránygombokkal görgethető a képernyőn, de sajnos ebben az állásban nem lapozhatunk a fotók között. A lapozás egyébként a jobb és bal iránnyal, vagy bármelyik hátsó tárcsa elfordításával lehetséges. A lejátszás módból való visszatéréskor, illetve egy-két üzemmód váltáskor fagyásokat is produkált a tesztpéldányunk. Ilyen esetekben látszólag működőképes maradt, de semmilyen gombnyomásra nem reagált, még a kikapcsoló gombra sem. Ilyenkor csak az akku kivételével és a gép visszakapcsolásával tudtam életet lehelni belé.
A zoom gyűrűvel jeleníthetők meg a 4, 9 és 25 képes előnézeti oldalak is, valamint a naptár szerinti fájlcsoportosítás. Lejátszáskor hasonló a feladata az AE-L/AF-L gombnak is – naptár szerint rendezi a képeket és videókat.
A videók lejátszása az OK gombbal indítható. Eközben pillanat állj, és kockánkénti léptetés is választható. A megállított képkockát állóképként menthetjük, illetve vágópontként is bejelölhetjük. A gép szoftvere a kijelölt kezdő és végpont közti részt külön videofájlként menti.
Vaku
A Nikon Coolpix P7000-be egy nagyon kicsi, rejtett, felugró vaku került, ami a mögötte lévő gombbal pattintható fel. A nyitás mechanikus, és egyben a bekapcsolt állapotot is jelenti. Lezárnunk, vagyis kikapcsolnunk kézzel kell. A belső vaku alapból automata működésű, de a menüben külön letiltható. A gyártó ezen felül egy rakás üzemmódot, sőt vakuexpozíció korrekciót is kínál, szintén a menüből vezérelve. Ez utóbbit +/-2 fényérték között szabályozhatjuk 1/3 Fé lépésközökkel.
A vakumódok csak nyitott állapotban érhetőek el a fel iránygomb használatával. Az automata mód mellett mindig villanó derítő, hosszú záridős szinkron, és hátsó redőnyre szinkronizált módok állíthatók be. Természetesen nem maradhatott ki az automatikus vörösszem csökkentő elővillanás sem. Működése nem minden esetben hoz jó eredményt, hiszen a villanó nyitott állapotban is csak 5 cm-re került az optikai középtengelytől. Szerencsére a gép utólagos szoftveres vörösszem eltávolítást is kínál.
A belső vaku kompakt gépekben ritkán alkalmazható extrája a manuális teljesítmény szabályozás. Az alap vakumódok között találjuk és 1/2 – 1/64 közötti teljesítmény leosztásokat állíthatunk be.
A beépített villanó persze nem minden esetben jelent megoldást. Nagylátószögnél 0,5 és 6,5 méter között, tele állásban 0,8 és 3 méter között biztosít kellő megvilágítást, ha automatikus érzékenység beállítást választottunk. Aki kevesli ezt a teljesítményt a gép tetején lévő vakupapucsra (ISO 518) középpontos, vagy Nikon rendszervakukat csatlakoztathat.
Memóriakártya, akku, csatlakozók
Belső memóriát is kínál a Coolpix P7000, méghozzá az elődhöz képest közel dupla méretűt, de ez a 79 MB sem jelent komoly méretű tárhelyet a 10 megapixeles RAW képek és a HD videó fájlméretét alapul véve. Jobb esetben 5 képnek, vagy 1 percnyi videónak jut hely, így célszerű külön memóriakártyát vásárolnunk. Ezek közül a gép az SD és az SDHC mellett, már a 32 GB kapacitást meghaladó SDXC kártyákat is kezeli. A markolat alján nyíló foglalata a memóriakártyáéval osztozik. A foglalatot egy elég strapabírónak tűnő, fémerősítésű műanyagajtó fedi.
Az ajtó mögötti akkumulátor foglalatba ezúttal a Nikon EN-EL14 7,4V-os, 1030 mAh-ás lítium-ion áramforrása kerülhet. Egyet mellékelnek is a géphez, a hozzá való hálózati töltővel együtt. Segítségével mindössze 1,5 óra alatt teljesen feltölthető az akku, mellyel ezután kb. 350 állóképet, vagy 2 óra 45 percnyi HD videót rögzíthetünk. Hiába a korábbihoz képest kisebb kapacitás, ez így is közel 35%-kal jobb az elődnél. A fényképezőgép hálózati tápkábelt is fogad, mely az akkumulátor helyére csatlakoztatható, és külön vásárolhatjuk meg. A kábelt a foglalat melletti rejtett nyíláson keresztül vezethetjük ki a gépből.
A további csatlakozóhelyek is a bal oldalon, a markolati részen kaptak helyet. Itt egy műanyagajtót kipattintva elő is tűnik mindkettő. A sort legfölül egy HDMI (mini) kimenet nyitja, melyhez nem kapunk kábelt, szintén külön beszerezhető. A menüben beállíthatjuk a kimeneti felbontást, mely 480p, 720p és 1080i lehet, de választható automatikus felbontás is. A HDMI eszközvezérlő ugyanitt tiltható le. A jobb oldalon fent, egy elhajtható ajtó mögött minijack aljzat fogad, melyhez sztereó külső mikrofont csatlakoztathatunk.
A második csatlakozóhely egy kombinált audió/videó/USB 2.0 kimenet, normál TV készülékekhez, vagy HDMI-t nem tartalmazó projektorokhoz, illetve számítógépes csatlakoztatásra. Mindkét funkcióhoz egy-egy kábelt mellékelt a gyártó.
