AF, sorozat, videó
Fókusz
A fókuszmező mérete többféle is lehet, bár igazság szerint négy féle méret közül választhatunk (széles nagy, széles közepes, kis területű, tűfok méretű), ezen kívül több mezőt magába foglaló széles is választható (illetve folyamatos autofókusz módnál dinamikus, több mezős is).
A Z 5 szenzorán 273 fázis-különbség érzékelő fókuszterület található, amely a képmező 90%-át fedi le.
A fázis-különbség érzékelés ezúttal is csak a függőleges élre érzékeny, de a legtöbb esetben ez elég. Tény, hogy ez a gép is képes oda-vissza keresgélni, ha nincs megfelelő kontraszt a témán, de ilyen ritkán tapasztalható, többnyire tudja a váz, merre kell keresgéljen – hála a fázis-különbség érzékelő fókuszmezőknek. Egyedül a csak vízszintes élre nem tud élességet állítani, amit egyébként már a Canon Dual Pixel AF-jénél is tapasztaltunk, tehát ez nem egyedi eset. Azonban míg a Canon full-frame MILC gépeknél csak fázis-különbség AF van, a Nikon Z modelleknél tagadhatatlanul megvan a kontraszt AF is, amelynek ilyenkor működésbe kellene lépnie!
Az automatikus élességállítás sebessége egyébként jó, noha láttunk már fürgébb MILC-et, ez a gép sem marad le sokban tőle:
Az autofókusz széles mezőn, kis területen, illetve igen apró területen is végezhető, előbbinél arcfelismerés is használható, ahol szemfókusz is rendelkezésre áll. A navigáló gombok segítségével meghatározhatjuk azt is, melyik szemre fókuszáljon a gép (alapesetben a közelebbi szemre fókuszál). Az emberi arc felismerése mellett állatfelismeréssel is rendelkezik a gép.
Szem fókusz, illetve állatfelismerés csak fotó módban érhető el, videofelvétel során csak arcfelismerés működik.
Az autofókusz érzékenységét a Nikon -2 Fé-ben adta meg (f/2 objektívvel, azaz f/2,8-ra vonatkoztatva -1 Fé). A gyenge fényű AF-et engedélyezve (ilyenkor lassabb lehet a fókuszálás) -3 Fé is elérhető (f/2,8 objektívvel -2 Fé).
Lehetőség van a fókuszmező kiválasztására külön fekvő és külön portré állásban tartott gépnél.
Az érintésérzékeny LCD-nek köszönhetően a fókuszmező könnyedén áthelyezhető a kijelző megérintésével, arra azonban sajnos nincs lehetőség, hogy ha a gépet magunk elé emeljük és az elektronikus keresőt használjuk, akkor is válthassunk fókuszpontot az LCD végigsimításával. Ilyen esetben csak a joystick használható, ami viszont kissé lassú megoldás, ha nagy területen kell átmozgatnunk a fókuszpontot.
Gyenge megvilágításnál zöld színű AF segédfényt is aktiválhatunk, ami néhány méteres távolságig nyújt segítséget a fókuszrendszernek.
Kézi élességállításnál a fókuszmező alatti rész kb. 16×-os mértékben nagyítható ki, ami kiváló részleteket mutat ahhoz, hogy élességet állítsunk. Ha szeretnénk, aktiválhatunk élkiemelés funkciót is.
Sorozat
Sorozatból többféle sebesség is elérhető, választhatunk 1 és 4 kép/mp között a lassabb módnál, illetve a nagy sebességű módban 4,5 kép/mp érhető el.
A belső puffer 16 RAW képnek kínál tárhelyet, de a gyors SD kártyával (UHS-II) akár 100 kép hosszú sorozat is készíthető a maximális sebességgel (a 32 MB-os RAW fájlokkal ~150 MB/s írási sebességgel elérhető a folyamatos 4,5 kép/mp sorozat).
Természetesen ha a puffer telítődik, a sorozat nem áll le, csupán a kártya írási sebességének függvényében belassul.
100 kép után azonban mindenképpen befejeződik a sorozatkészítés.
Különleges sorozatok között automatikus expozíció sorozatot, vaku sorozatot, fehéregyensúly-sorozatot és aktív D-Lighting (dinamika korrekció) sorozatot is találunk, ezen kívül van lehetőség időzített felvételkészítésre és fókuszléptetés sorozatra is. Automatikus expozíció sorozat 2-9 kép hosszban, 0,3-3 Fé lépésközökkel és akár önkioldóval is készülhet.
Időzített felvételkészítésnél pontosan megadhatjuk a start időpontját és a képek közötti időt is, másodperc pontossággal. Választható itt néma fényképezés (elektronikus zár) és expozíció símítás is).
Talán a különleges sorozatokhoz sorolhatjuk a HDR módot is, hiszen arra is van lehetőség, hogy a forrás (RAW) képeket is lementse a gép. Bár a RAW képekhez ott van az automatikus expozíció sorozat is.
Az önkioldó beállításoknál maradt a 2, 5, 10 és 20 mp-es késleltetés.
Elektronikus zár
A fényképezőgép támogatja az első redőny elektronikus zárral kiváltását, valamint teljes elektronikus zárat is, utóbbit a csendes módban érhetjük el (felvétel menü).
Előbbi esetben az első redőny folyamatosan nyitott állapotú, ennek funkcióját a szenzor elektronikus zárja valósítja meg. Mivel az első redőnynek ilyenkor nem kell lefutnia, így jóval kisebb mechanikai sokk (rezgés) éri a vázat.
Teljes elektronikus zárnál egyáltalán nem veszi igénybe a gép a mechanikus redőnyzárakat, viszont ilyen esetben nincs vaku használati lehetőség, valamint a gördülő szenzorkiolvasás miatt jelentkezhet a jello effektus. Ennek mértéke persze a kiolvasási sebességtől függ, de lentebb ezt is lemértük.
Előnye a teljes elektronikus zárnak a teljes csendes működés, valamint ilyenkor a rezonanciáktól sem kell tartanunk.
Az első zár elektronikussal történő kiváltásakor a legrövidebb záridő 1/8000 mp helyett 1/2000 mp lehet.
A teljes elektronikus zár használatakor ismét elérhető az 1/8000 mp záridő, de a maximális érzékenység maximum ISO51200 lehet.
A teljes szenzor kiolvasási sebessége a 100 Hz-es mérőfénnyel vizsgálva meglepően hosszúnak, 107 ms-nak adódott, amely az eddig látott leglassabb szenzor.
Ez annyira lassú elektronikus zárat jelent, hogy igen erős jello-effektusra számíthatunk, ami a lenti dobozban is jól látható (érdemes megnézni néhány korábbi tesztünket, mit lehet elérni átlagos 40 ms-mal – Nikon D6, vagy gyors 16 ms-mal – EOS R5).
Mivel ez a valaha próbált leglassabb elektronikus zárral rendelkező szenzor, így most kb. 50 km/órával oldalirányban mozgó autót is fotóztunk, hiszen most ez is látványos (lásd a doboz 2. elektronikus záras képét).
Mindez a fotó módra igaz, a videofelvételnél tapasztalható kiolvasási sebességeket bemutató képek lentebb találhatók.
Mechanikus és elektronikus (gördülő) zár (1/1000 mp)
Videofelvétel
Teljesen egyértelmű, hogy a Nikon nem akart extra komoly videós képességeket a Nikon Z 5-be, de a mai elvárásoknak, vagy inkább trendeknek megfelelően a 4k UltraHD lehetőségét nem hagyta ki (valójában érdekes lenne tudni, hogy a fotósok hány százalékát érdekli a 4k videó).
A fent látottak alapján viszont teljesen triviális, hogy a kiolvasási sebességgel gondok lehetnek. A 16:9 oldalaránynál a kiolvasási sebesség 90 ms lenne, amivel egyértelmű, hogy nem lehet 30 kép/mp-es videót rögzíteni, jó esetben 11 kép/mp lenne elérhető, így kellett valami trükk, hogy elérjék a ma már elvárásnak számító 30 kép/mp-et. Lehetne sort kihagyni (line-skip), bár 16:9 oldalaránynál a szenzorban van 3384 sor, ami nem egész többszöröse a 4k UltraHD 2160 sorának, ez pedig eléggé lerontaná az elérhető képminőséget. De tételezzük fel, hogy minden második sort olvasná ki a gép, amely 1692 sort jelent. Ennek kiolvasása 45 ms lenne, de még ez is csak 22 kép/mp-et adna.
Látható tehát, hogy csak a sorkihagyás nem lenne elég az elfogadható képfrissítésű 4k Ultra HD videókhoz, ezért inkább más módszert kerestek ahhoz, hogy meglegyen a 30 kép/mp.
Ezt pedig úgy érték el, hogy 1,6×-es képkivágást alkalmaz a gép, amikor UltraHD videót rögzítünk. Igen, sajnos ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag elveszítjük a nagy látószögünket.
Ez a kivágás mérték azonban közel akkora, mint amit a szenzor középső 3840×2160 pixelének kiolvasásakor kapunk, amely így végeredményben jót tesz a videó képminőségnek. (A valódi fotóhoz képest kicsit erősebb a képkivágás, de a szenzor teljes pixelszámában még lehet ennyi tartalék).
A videózásnál a szenzor kiolvasási sebessége 4k Ultra HD 30 fps-nél 31 ms, Full HD esetében kb. 14 ms.
Kiolvasási sebesség elektronikus zár használata mellett
A maximális felbontás tehát 3840×2160 pixel, 1,6×-es képkivágással. A képfrissítés ebben a felbontásban 24, 25 vagy 30 kép/mp lehet.
Van lehetőség Full HD felbontású, 1920×1080 pixeles videót is rögzíteni, amelynél a teljes szenzorszélességet kihasználhatjuk. Itt 24, 25, 30, 50 és 60 kép/mp is elérhető.
Ultra HD-ben szép részletgazdagságot kapunk, de természetesen a dinamika átfogás kissé alacsonyabb, így az árnyékos részek hamarabb bebuknak, illetve a csúcsfényeknél is könnyebben jelenik meg kiégés. A Full HD a sorkihagyás miatt nem annyira szép.
A felvételek hossza egységesen max. 29 perc 59 mp lehet, a tömörítés H.264 kodekkel történik MOV vagy MP4 konténerben.
Kipróbáltuk mit bír a gép folyamatos 4k UHD videórögzítésnél melegedés tekintetében. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Nikon Z 5 is melegszik, méghozzá fél óra után már 40 fok körüli az LCD és 50 fok körüli a szenzor (infravörös hőmérővel mérve). De ez nem akadályozza meg a gépet abban, hogy a fél óra leteltével egy újabb fél órányi videót kezdjünk felvenni. A gép alja és oldala is meleg már ilyenkor.
Persze a 30 kép/mp-hez fele akkora számítási sebesség kell, mint a 60 kép/mp-hez, amely a melegedési problémák fő terepe, így nagyon nincs csodálkozni való azon, hogy a Z 5 nem áll le fél óra után. Ha lenne 60 kép/mp UltraHD-ben, itt is megállna az élet 15-20 perc után.
Slow-motion videofelvétel a Nikon Z 5 nem kínál.
FullHD felbontásban a mozgóképek tömörítési minősége kétféle lehet: High (magas, 50 és 60 kép/mp-nél 56 Mbps, 30 kép/mp és alatta 26 Mbps), és Normal (50 és 60 kép/mp-nél 29 Mbps, 30 kép/mp és alatta 14 Mbps). UltraHD felbontásnál nincs tömörítési fok választási lehetőségünk, itt 180 Mbps a maximális sávszélesség.
Megkapjuk a nyers videojel HDMI kimeneten való továbbításának lehetőségét is, de csak 8 biten, N-log nélkül.
A hangfelvételre a beépített sztereó mikrofont, vagy külső vezetékes mikrofont alkalmazhatunk.
A mikrofon jelszintje lehet automatikus, vagy 20 fokozatban manuálisan beállított. Kérhetünk csillapítást is, illetve ha nincs szükség hangra a beépített mikrofon letiltható. Érdekes funkció a mikrofon felvételi frekvenciatartományának megadása, amely lehet teljes, vagy csak az emberi beszédnek megfelelő középtartományra korlátozott. A videó menüben szélzaj szűrés bekapcsolására is módunk nyílik.
A videofelvétel az exponáló gomb melletti külön gombbal indítható, de ezt megelőzően a gépet a hátul lévő kapcsolóval át kell állítani videó módba.
A felvétel ugyanabban a módban veszi kezdetét, amelyet a fotózáshoz beállítottunk, és közben jórészt ugyanazok a beállítások használhatók. P módban csak az expozíció kompenzáció, S módban a záridő és az exp. kompenzáció, A módban a rekesz és az exp. kompenzáció, M módban pedig a rekesz/záridő és az érzékenység is állítható a felvétel folyamán. Az érzékenység maximuma ISO25600. Az érzékenységet a gép választja meg, de M módban van lehetőség rögzített, általunk beállított érzékenység használatára is.
Videó rögzítés alatt működik a fénymérés és az autofókusz is, illetve át is helyezhetjük a felvétel közben a fókuszmezőt. Az átfókuszálás gyorsan megy végbe, de van lehetőség több lépésben is lassabb fókuszálás választására.
Felvétel közben módosítható az expozíció kompenzáció, illetve rekesz-előválasztás és manuális módokban a rekeszérték is. Igazán jó lehetőség, hogy a fent említett módosítható paraméterek közvetlenül az LCD érintésével állíthatók, így pl. anélkül módosíthatjuk videórögzítés közben a rekeszt, hogy az elülső tárcsa hangja csúnyán belehallatszana a felvételbe.
