AF, sorozat, videó
Élességállítás, fénymérés
Az egyik pont, amelyben a Panasonic S1R már túlmutat az átlagos mikro NégyHarmados modelleken, az a fókuszrendszer. Jóllehet, ugyanazt a DFD (Depth from Defocus) elvet követi, azaz itt sincs igazi fázis-különbség érzékelés, de a gép ugyanúgy igyekszik jól megtippelni az életlenedés mértékéből, hogy mennyire kell elmozgassa az objektív fókuszcsoportját, mint egy fázis-különbség érzékelő megoldás. A kiolvasási sebességet 480 kép/mp-re lőtték be, amely egyébként megegyezik a profi célra szánt GH5s-ével, itt azonban full-frame szenzoros masináról van szó, ahol ez sokkal komolyabb technikai hátteret igényel.
Ilyenkor persze nem olvassa ki a gép a teljes 47,3 millió képpontot, amelyről a követő és folyamatos AF során látható gyengébb felbontású keresőkép is árulkodik.
Mindenesetre az autofókusz sebessége remek, itt már nem érezzük azt a hátrányt, amit a 240 kép/mp-es fókuszrendszert használó modelleknél tapasztaltunk. Az oda-vissza keresgélés azért ennél a gépnél is tetten érhető, de határozottan rövidebb ideig, mint pl. egy G9-esnél.
Ettől függetlenül azért azt kell mondjuk, hogy a fázis-különbség érzékelést is használó MILC-ek között bőven akadnak ennél fürgébb modellek (akár Fujifilm, akár Olympus, akár Sony), de az általános felhasználás során nem ütközünk majd komoly falakba a szikrányival lassabb autofókusz miatt.
Az automatikus élességállítás során 225 mezőn képes egyszerre mérni a gép, de a fókuszmezőt egyébként 102×67 pontos mátrix valamelyikére állíthatjuk, a teljes képmezőn belül bárhová. A fókuszmező mérete kilenc féle lehet, a hajszálpontostól a fél képmezőnél nagyobbig.
A fókuszterület szerint lehet hajszál pontos, egy mezős, kiterjesztett egy mezős (ha a mezőn belül nem talál élességet, akkor a környezetet is vizsgálja), zóna (négyzetes vagy ovális), teljes szélességű vonal, 225 mezős, téma követő és arcfelismerő (sőt állat felismerő), valamint egyedi is, ahol mi magunk jelölhetünk ki fókuszmezőt és azt elmenthetjük, hogy később egyszerűen előhívhassuk.
Hajszálpontos fókuszpontot használva az élességállítás során a kijelzőn a kiválasztott terület nagyított képét is megmutatja a gép.
Az autofókusz egyszeri és folyamatos/követő lehet. Ez utóbbi a normál élességállítás után folytonos újraellenőrzést végez (előre-hátra), ami a keresőképen is érezhető. Az exponáló gomb megnyomása előtt azonban véglegesíti a fókuszt, így többnyire helyes élességet kapunk.
Autofókusz használatakor gyenge fényben a gép elején lévő narancs fényű LED szolgáltat segédfényt az élességállításhoz.
Kézi élességállítás során a hátsó kijelzőn, vagy az elektronikus kereső képén nagyított kép jelenhet meg, amely max. 4×-es mértékig pixelesedés nélkül nagyítható, felette azonban már nem kapunk több részletet.
Sajnos e téren nem tudjuk dicsérni az S1R-t, a kézi élességállítás nem tartozik az erőssége közé. A nagyított képrészlet ugyanis nem elég részletgazdag ahhoz, hogy egy 47 millió képpontos fényképezőgéppel pontos élességállítást végezzünk.
Kis segítség, hogy a képnagyításon kívül kérhetünk élkiemelést is.
Sorozat fényképezés
A tükör nélküli fényképezőgépek leginkább sorozat sebességben tudnak rendesen odapörkölni a DSLR-eknek, amely alól az S1R sem kivétel. Nagy felbontása ellenére 9 kép/mp sorozatsebességre képes, ezen kívül 5 kép/mp és 3 kép/mp választható (de számszerű értékek helyett csak a H, M és L rövidítéseket tüntették fel).
A belső puffer mérete sorozatkészítésnél JPEG esetében 47 kép, RAW-nál 40 kép, RAW+JPEG Fine-nál 35 kép. Sorozatban ennél több képet akkor készíthetünk, ha a kártyára írás során felszabadul legalább egy képnyi hely a pufferben – azaz sorozatfelvételkor a képrögzítés nem áll le puffer telítődéskor, csak belassul a kártyaírás sebességének függvényében.
A Panasonic gépeknél már megszokhattuk, hogy választhatunk 4k photo, illetve a nagy felbontású modelleknél 6k Photo módot, amely valójában nem más, mint 4k illetve 6k videó, amelyből a gép segítségével is kimenthetők a legjobb pillanatokat bemutató képkockák (természetesen csak JPEG formátumban). 4k Photo módnál 30 és 60 kép/mp is választható, 6k Photo módban pedig 30 kép/mp-en kívül más nem érhető el. Az azért tekintélyes teljesítmény, hogy a full-frame szenzor ellenére 5184×3456 pixeles (6k) képekből 30 kép/mp sorozat készíthető.
Sajnos RAW formátum ez esetben nem választható, mint a felső kategóriás Olympus MILC-eknél.
A 4K és 6K Photo sorozat módok akár 29 perc 59 mp folyamatos rögzítést is lehetővé tesznek, sőt, előpufferelés is igénybe vehető, így az előre nem kiszámítható eseményekről sem kell lemaradnunk: az exponáló gomb félig megnyomása elindítja a pufferelést, a teljes lenyomásra pedig elindul a kártyára rögzítés is. Ez utóbbi módszerrel az exponáló gomb teljes lenyomása előtti 1 mp is elcsíphető (a félig lenyomástól). Folyamatos élességállítás itt is elérhető.
Van lehetőség utólagos fókuszpont kiválasztására is, ilyenkor a 4K és 6K Photo módok célja nem a gyors pillanatok elcsípése, hiszen ez esetben élesség sorozat készül, amelyből utólag, az LCD egy pontjára bökve választhatjuk ki a nekünk tetsző fókuszpontot.
A normál sorozat módon túl automatikus sorozatok is elérhetők, így 3; 5 vagy 7 képes automatikus expozíció sorozat, rekesz sorozat (3, vagy 5 képes, illetve teljes rekesz tartomány), fókusz sorozat (1-10 közötti eltolás mértékkel), illetve fehér-egyensúly sorozat. Érdemes tudni, hogy a fókusz sorozat során csak az egyes képkockákat készíti el a gép, azokat nem illeszti össze egy nagy mélységélességű képpé.
Az automatikus sorozatokat önkioldóval is kombinálhatjuk, ami jó lehetőség HDR képek készítéséhez.
Készíthetünk időzített sorozatot is, amelyből time-lapse videót szerkeszthetünk, akár a fényképezőgépen belül is. Itt tehát elsőként a képkockákat kell létrehoznunk a time-lapse-hez, ehhez beállítható a kezdési idő, a képek száma, illetve a fényképezés időköze (mp pontosan). A képek elkészítését követően lesz lehetőségünk videó összeállítására Full HD vagy Ultra HD felbontásban (rákérdez a gép, illetve utólag lejátszás módban is elindítható a videókészítés). Itt megadható a forrásképek képváltási sebessége 1-60 kép/mp-re (a video fps értékének függvényében), a videófájl pedig 24, 25, 30, Full HD felbontásnál ezeken felül 50 és 60 kép/mp is lehet. Így tehát utólag is megadhatjuk, hogy milyen sebességgel kerüljenek lejátszásra az egyes képkockák, illetve a sorrend is megfordítható, ha szükséges. Azt hiszem ennél részletesebben beállítható time-lapse készítésre már nincs szükség gépen belül.
Az automatikus, illetve időzített sorozatoknál RAW formátum is elérhető.
Videófelvétel
Manapság már szinte kötelező videofelvételi funkciót építeni minden fényképezőgépbe, még akkor is, ha ezt a funkciót 10 fotósból 1 használja csak. Pláne a profi szegmensben.
A Panasonic azonban nem kockáztatott, így az S1 és S1R modelleket is felvértezte videós képességekkel. A két modell között azonban vannak eltérések, így az itt leírtak elsődlegesen az S1R-re vonatkoznak!
Mozgóképfelvételt Ultra HD és Full HD felbontásban is készíthetünk, felbontástól függetlenül 24, 25, 30, 50 és 60 kép/mp-cel. A maximális bitráta 150 Mbit/s (Ultra HD 50 és 60 kép/mp). A tömörítés H.264 MP4 konténerben történik, 8 bit 4:2:0 LongGOP módszerrel. Választhatunk AVCHD tömörítést is, ez esetben azonban csak FullHD felbontás érhető el, max. 50i vagy 50p képfrissítéssel, a tömörítés szintén 4:2:0 8 bit LongGOP.
A hangot a beépített sztereó mikrofonnal rögzíti a gép, de használhatunk külső mikrofont is. A felvételi hangerőn kívül szélzaj csökkentés is beállítható.
A felvétel során folyamatos élességállítás is elérhető, ennek sebessége a menüben állítható. Az érzékenység lehet kézi vagy automatikus, utóbbi esetben is elérhető az akár ISO51200 maximális érzékenység.
UltraHD felbontásban enyhe képkivágást eszközöl a gép, ami nagyjából 1,09×-es képkivágást jelent. FullHD-nél azonban a teljes képmező elérhető.
A menüben van lehetőség APS-C képterület, valamint pixel-pixel képterület kiválasztására is, utóbbi a 47 Mpixeles szenzor középső területét vágja a mozgókép képkockájával megegyező pixelszámban, ami Ultra HD esetén közel 2,18×-es, FullHD-nél pedig 4,36×-es képkivágást („digitális zoomot”) jelent.
Cinema 4k (4096×2160 pixel) ennél a gépnél nem választható.
A felvételek hossza Full HD-ben nincs korlátozva, UltraHD-ben viszont maximum 15 perc.
Van lehetőség slow-motion videók felvételére is, ezt Ultra HD felbontásban 48, 50, 60 fps-sel rögzíthetjük (24, 25 és 30 kép/mp visszajátszás), Full HD-ben pedig 100, 120, 150 és 180 kép/mp érhető el, utóbbi két esetben APS-C képkivágással dolgozik a gép. Érdekes, hogy amint bekapcsoljuk a menüben a slow-motion felvételt, a gép rögtön átvált kézi fókusz módba és az AF gombot nyomkodva sem hajlandó akár még a felvétel előtt is élességet állítani. Megérteném, ha a 100-180 kép/mp-es videofelvétel során nem működik az autofókusz, de azt nem, hogy előtte miért ne lehetne autofókuszt használni.
Az UltraHD videók képminősége remek, kiváló részletgazdagságot kapunk, de a Full HD-nél sem kell gyenge részletezettségre számítani, mint sok Olympus MILC-nél. A Full HD 180 fps slow-motion-nél viszont már észrevehető a pixelesedés.
Fotó és videó képkockák
Az utómunkát megkönnyítendő a képstílusok között Cinelike és 709 módokat is találunk.
A videók gépen belül vághatók, illetve képkockákat is tudunk menteni videókból.
UltraHD videó (60 fps):
UltraHD videó kékórában (30 fps):
Rekesz állítás felvétel közben:
Átfókuszálás felvétel közben :
Full HD slow-motion 180 fps:
