Képminőség
Fájlformátumok
A JPEG képeket szokásos módon három féle tömörítéssel készíthetjük el. A *** jelzésű JPEG 98%-os minőséget ad, amely szép részletességet ad vissza. A **-gal jelölt módnál még csak erős nagyítás lehet észrevenni a blokkosodást. Ha nagyon kevés helyünk van, használhatjuk a * jelzésű JPEG-et, de ez már igen erős tömörítésű. A mindössze 1 Mbyte körüli fájlokban nem marad túl sok részlet, az égbolt tónusai csúnyán blokkosodnak. Véleményem szerint sokkal jobban járunk, ha 6 Mpixelre lejjebb vesszük a felobntást, a tömörítési fokot pedig **-on tartjuk. Ekkor szintén 1 Mbyte körüli fájlméreteket kapunk, de a zavaró blokkosodás még itt nem érzékelhető.
A Pentax K10D-vel készült képeknél is +1-es élesítést alkalmaztunk a gépen belül. További élesítés, vagy más algoritmus előnyben részesítése, illetve az utófeldolgozás megkönnyítése esetén érdemes RAW módot használni, mert így veszteség nélkül dolgozhatunk a képekkel.
Képzaj, részletgazdagság
A Pentax K10D képzaját érdemes kicsit alaposabban szemügyre venni, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy manapság már nem mindegy, hogy gépen belüli JPEG-et, gyári RAW konvertert, vagy valami harmadik gyártó RAW konverterét használjuk. Sok esetben a gyári RAW konverterben sem tudjuk teljesne letiltani a zajszűrést. Érdekes módon itt a legerősebb zajszűrést a gyári RAW konverternél találtuk, ráadásul ennél kisebbre nem is vehetjük.
Ennek ellenére azt nem állíthatjuk, hogy teljesen rossz volna az a zajszűrés, amit a Pentax Photo Laboratory 3.1 végez, hiszen jóval hatékonyabban és ügyesebben teszi azt, mint a kompakt gépek általában. Itt a részletek kimosottsága nem annyira jelentős, csak a homogén területekről tünteti el a képzajt.
Mindezzel együtt üdvözölnénk azt a megoldást, amikor a fotós saját ízlésére bízzák a zajszűrés mértékét.
A gépen belül készült JPEG képeken nem vehető észre belső képzajszűrés, az élesítési algoritmus viszont kissé elnagyoltnak tűnik, nem használja ki a 10 millió pixeles felbontást.
A legszebb, legtöbb részletet tartalmazó képeket az Adobe Camera RAW-val lehet elérni, amelynél még az ISO1600 érzékenység sem problémás zaj szempontjából, a részletgazdagság pedig példás.
Ebben a kategóriában elvárható az ISO3200 érzékenység támogatás, ahogy a Nikon is teszi, itt azonban a maximálisan használható érzékenység ISO1600.
A lenti fotókat Sigma 105mm/F2,8 EX DG Macro fix objektívvel készítettem a kellő részlet elérése érdekében. A RAW képeket a gyári Pentax Photo Laboratory 3.1 (PPL) és az Adobe DNG konverterével (Adobe Camera RAW – ACR) alakítottam át JPEG képpé. Az élesítés minden esetben +1 volt, az Adobe Camera RAW-ban +25.
Érzékenység – zajtartalom
Hosszú expozíció
Most is kipróbáltam a hosszú expozíciós idejű felvételkészítést, mert a korábbi 10 Mpixeles DSLR teszteknél elég komoly sötétzaj volt tapasztalható a 10 perces felvételnél.
A Pentax K10D-t úgy tűnik ügyesebben rakták össze, mivel a 10 perces ISO200 érzékenységű expozíció során alig keletkezett sötétzaj, s a hotpixelek száma sem jelentős. A hotpixel szűrést bekapcsolva a felvételkészítés után az előzővel azonos hosszúságú expozíció történik, de ez már csukott redőny mellett. A második képet felhasználva fogja a gép kijavítani, kivonni az első kép hotpixeleit illetve sötétzaját.
Ez esetben elmondható, hogy még hotpixel szűrés nélkül is készíthetünk jó képeket, zavaró sötétzaj és sok hotpixel nélkül. ISO100 érzékenységnél 5 perc záridőig nem jelentkezik nagy gond. Persze a hotpixelkivonást bekapcsolva javíthatunk a képeken, így szinte tökéletes képeket készíthetünk, bár egy icipici nyoma azért marad a sötétzajnak.
Összességében tehát a Sony 10 Mpixeles APS-C méretű CCD-jére épülő gépek közül a legjobban a Pentax K10D-je szerepel a hozzúzáridős tesztünkön, mint a Nikon D80, mind a Nikon D200, mind a Sony Alpha DSLR-A100 problémásabb. Természetesen az alacsony fogyasztású Canon CMOS szenzorát azért nem tudta megszorongatni a Pentax a Sony CCD-vel. De mindenesetre remek eredményt ért el.
Ami viszont aggodalomra ad okot, hogy 32 mp-nél hosszabb záridőt még B-módban is csak akkor tudtam elérni, ha teljesen fel volt töltve az akku. Ez alatt nem azt kell érteni, hogy a gép jelzett teljes töltöttséget, hanem azt, hogy az akkumulátortöltőben teljesen fel kellett tölteni. Hiába jelzett ugyanis a váz teljes töltöttséget, a B módban is 32 mp után Battery Depleted, vagyis lemerült elem hibára panaszkodva kikapcsolt a gép. Persze utána még több száz normál záridejű fotót lehetett készíteni. (A Pentax K10D v1.1 firmware-rel ez a hiba orvosolható)
Hosszú záridejű felvétel (ISO200, 10 perc)
Moiré
Érdemes megemlíteni, hogy a gép CCD-je ugyanaz, mint amit a Nikon D200-ban alkalmaztak. Érdekes módon már a Nikon D70/D70s, illetve az abban lévővel megegyező CCD-t alkalmazó gépeknél (pl. Pentax K100D) is problémás volt a moiré lekezelése. Néha görög mintához hasonló részletek jelentek meg a képeken.
Most a Nikon D200 és a Pentax K10D-nél is hasonló történt. Úgy tűnik a Sony-nak komoly gondjai vannak a nagyobb méretű CCD-ivel, legalábbis ezek a problémák a Sony CCD-ire vezethetők vissza, mert gyártótól függetlenül az összes ilyen CCD-vel szerelt gépnél hasonlót tapasztalhatunk.
Ez esetben elsőként az esti, fürdőnél készült fotónál vettem észre (még a világosban készült képeken), de az utána készült templomi fotón is látható. Ezeknél a képeknél a sűrű vonalak és az antialias szűrő összevesztek, s fura eredményt produkáltak. Ráadásul ez mind RAW, mind JPEG képnél jelentkezik. A gyári RAW konverter mindneképpen zajszűr, ami a moiré problémára is jó hatással van, ám a részleteket keményen csökkenti. Az Adobe Camera RAW-jával viszont méginkább érezhető lesz a probléma.
Moiré
RAW ACR-val konvertálva
|
Memória kapacitás
A fényképezőgéphez nem kapunk memóriakártyát, ami igazából nem is túlzottan nagy baj, hiszen gyárilag olyan kapacitású kártyákat szoktak mellékelni, emi jó esetben csak a kipróbáláshoz elegendő. Mi a felbontást figyelembe véve 1 GB-os kártyát ajánlunk megvételre, bár aki nem akar RAW formátumot használni, akár egy 512 MB-ossal is kihúzhatja egy rövidebb, pár napos kirándulás során. A FAT32 fájlrendszer és az SDHC memóriák támogatása miatt akár 2 GB-nál nagyobb kapacitású kártyát is használhatunk.
Ha szeretnénk sokszor RAW formátumban sorozatfelvételt készíteni, érdemes nagy sebességű változat mellett dönteni, hiszen a gép ki is használja ezeket a gyors kártyákat. Sőt, annyira gyorsan kezeli őket, amit még korábban más fényképezőgépnél nem tapasztaltam.
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
| Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
|---|---|---|---|
| Felbontás, tömörítés | méret* | 512 MB-os kártyán* | 1 GB-os kártyán* |
| 3872×2592 RAW (.DNG) | 16581 KB | 30 | 61 |
| 3872×2592 RAW (.PEF) | 11291 KB | 45 | 90 |
| 3872×2592 *** | 3706 KB | 138 | 276 |
| 3872×2592 ** | 2089 KB | 245 | 490 |
| 3872×2592 * | 1049 KB | 488 | 976 |
| 3008×2000 *** | 2321 KB | 220 | 441 |
| 3008×2000 ** | 1283 KB | 399 | 798 |
| 3008×2000 * | 705 KB | 726 | 1452 |
| 1824×1216 *** | 827 KB | 618 | 1237 |
| 1824×1216 ** | 535 KB | 956 | 1913 |
| 1824×1216 * | 321 KB | 1593 | 3187 |
