Kipróbáltuk: Canon PowerShot G3X teszt

Bevezető

Ismert tény – legalábbis mi is sokszor hangoztattuk már-, hogy a kompakt fényképezőgépek piaca elképesztő zsugorodásba kezdett pár éve, amikor az egész jó képeket készítő okostelefonok tömegesen elterjedtek. A fényképezőgép gyártók vélhetően már ekkor tudták, hogy ebből baj lesz, de kitartottak a kitaposott útjuk mellett és a futó fejlesztéseket befejezve a lehető legtöbbet próbálták kisajtolni a haldokló kompakt szegmensből. De ma már ez kevés.

Persze nem kell még temetnünk a kedvező árú kompakt fényképezőgépeket, de nem mehetünk el a tény mellett, hogy a kompakt szegmens bizony átalakult. Eltűntek ugyanis a kis zoomos, egyszerű, ún. point and shoot gépek, s ma már csak az ultrazoomok, illetve a kiváló objektívekkel szerelt, magasabb áron piacra kerülő prémium kompaktok körében van némi mozgolódás. Vagy legalábbis volt. Egészen 2012-ig.

Ekkor aztán több gyártó is előrukkolt a korábbi kis, többnyire 1/1,7″ (9,5×7,6 mm) szenzoros gépüknél jóval nagyobb képérzékelővel ellátott masinájával, amelyeket a jobb képminőségért fejlesztettek. Tudjuk, hogy a felbontás növelése önmagában kevés, sőt, egy ponton túl már felesleges (nyomatmérettől függően egy ideig még segít a zaj átlagolásában a nagyobb felbontás). Azt is tudjuk, hogy az egyre nagyobb felbontás egyre kisebb pixeleket eredményez, amelyek rosszabb jel/zaj arányt és kisebb dinamikaátfogást okoznak, következésképpen erősebb zajszűrésre és hamarabb kiégő és bebukó részletekre kell számítanunk. Ezt lehet áthidalni a szenzorméret növelésével.

A nagy szenzoros (és zoomobjektíves) gépek között az első fecske mintegy 10 évvel ezelőtt, a Sony-tól jelent meg. A 21,5×14,4 mm-es szenzorral szerelt DSC-R1 nem volt olcsó darab, sőt, egy komoly DSLR-t is vehettünk az árából, persze nem olyan fényerejű és zoomátfogású objektívvel. Hosszú ideig nem is volt más próbálkozó, mígnem 2012-ben több gyártó is előrukkolt saját alternatívájával. Januárban a Canon kezdte a sort a 18,7×14 mm-es (1,5″ típusú) szenzoros PowerShot G1X-szel, majd jött a Sony az 1″-os (13,2×8,8 mm) DSC-RX sorozattal, amelyben kisebb és nagyobb zoomos modellek is megtalálhatók (DSC-RX1, DSC-RX10, DSC-RX100,. A Nikon sem maradt ki, ők a szintén 1″-os szenzorral szerelt Coolpix A fix gyújtótávolságú objektívvel szerelt géppel próbáltak szerencsét 2013-ban. Tavaly a Panasonic dobbantott nagyot a DMC-FZ1000 fényképezőgépével, amely az első nagy szenzoros (1″ típusú) és nagy zoomos (25-400 mm, 16×-os zoom) kompakt volt.

A Canon a 4×-es zoomos G1X után 2014. év elején jött a frissítéssel, a Canon PowerShot G1X Mark II már 5×-ös zoomot kínált. Ezt követte nyár végén a Canon PowerShot G7X, amely már 1″ típusú, azaz 13,2×8,8 mm-es szenzor köré épült, a maga 4,2×-es zoomátfogású, 24-100mm-es objektívével. A kicsivel kisebb szenzor jelentősen kisebb géptestet tett lehetővé.

Ez év elején pedig jött a PowerShot G3X, amely a Panasonic Lumix DMC-FZ100 babérjaira tör, s le is körözi azt zoomátfogásban, hiszen a 16×-os zoom helyett nem kevesebb, mint 25×-öst kínál, amely miatt már nem csupán szuperzoomnak, de ultrazoomnak is nevezhetjük. Az 1″-os, 20 Mpixeles szenzorral vélhetően kutya baja nem lesz ennek az objektívnek, de ez majd tesztünkből úgyis kiderül.

Egy kicsit még hadd elmélkedjek az elnevezéseken. Mivel a szokványos 1/2,3″-os egyszerű kompaktok és az 1/1,7″-os prémium kompaktok szenzorához képest az 1″-os szenzorok jelentősen jobb képminőséget tudnak felmutatni, én szerencsésebbnek tartottam volna, ha az egyszerű típusjelzések helyett új családnévvel jelezték volna a gyártók, hogy ez bizony nem egy egyszerű kompakt. A Sonynál ez viszonylag fájdalmasabb lett volna, hiszen évtizedek óta a Cyber-shot név alatt futtatják a kompakt gépeiket, de a Canonnál abszolút nem lett volna nehéz, hiszen a kis méretre törekvő IXUS-ok mellett az egyszerűbb, vagy ultrazoom PowerShotok is ott vannak, így pedig nem lett volna különösebben bonyolult egy új gépcsalád nevet kitalálni a nagy szenzoros, prémium képminőséget adó modelleknek. A vásárlóknak biztosan könnyebb lett volna, de még egy új brand is kialakulhatott volna ezen gépek köré. Így azonban, hogy gyakorlatilag a PowerShot utáni számot követően csak egy X jelöli a nagy szenzoros gépeket, annyira nem lett egyértelmű a helyzet a vásárlók számára.

Így áll hát jelenleg a nagy szenzoros, nagy zoomos szegmens, s ezzel a közvetlen konkurenseket is kitárgyaltuk.

De miért venne az ember 1″ szenzoros kompaktot, ha vehet DSLR-t vagy MILC-et is? Nos, nem mindenki akarja csereberélni az objektíveket, ráadásul a DSLR-ek nagyok és nehezek. Igaz, MILC-ek között találni kisebb méretűeket, sőt, 1″ szenzorosokat is (lásd Nikon 1 széria), de aki nagy gyújtótávolság átfogásban gondolkozik, annak nincs lehetősége egyetlen objektívvel megoldania azt, vagyis mindenképpen több objektív kell, ami növeli a méretet és a tömeget is. Ha tehát valaki nem szándékozik fix gyújtótávolságú, fényerős objektíveket beszerezni a MILC gépéhez, igazából számára a cserélhető objektív már csak részletkérdés, s bizony jobban járhat egy nagy zoomos, nagy szenzoros kompakttal. Anyagilag is!

De most nézzük nagy vonalakban, mit is kínál nekünk a Canon PowerShot G3X:

A Canon PowerShot G3X főbb tulajdonságai:

• Magnézium ötvözet váz, időjárásálló szigetelésekkel

• 1″-os (13,2 x 8,8mm) CMOS szenzor
• 20,2 megapixeles felbontás
• DIGIC 6 feldolgozórendszer
• ISO100-12800 érzékenység
• 24-600mm (ekv.) zoomobjektív, F2,8-5,6
• Auto zoom és Zoom Framing Assist gomb
• Élességállító gyűrű az optikán
• 5-tengelyes stabilizátor (2 optikai és 3 digitális tengely korrekció)
• Beépített ND szűrő
• Széleskörű manuális beállítási lehetőségek
• RAW képformátum
• 3,2″-os, 1,62 millió képpontos, dönthető, érintésérzékeny LCD
• Opcionális EVF csatlakozás (EVF-DC1, 2,36 millió pixeles OLED)
• Felnyitható vaku
• Vakupapucs (külső villanók és EVF számára)
• Max. 5,9 kép/mp sorozat teljes felbontásban
• 1920×1080 pixeles MP4 videó, max. 60 fps sebességgel
• Kézi expozíciós beállítások videózás közben
• Élő HDMI videó kimenet
• Wi-Fi és NFC
• Mikrofon és fejhallgató csatlakozók

Bevezetőnk végén szokásunk egyfajta összehasonlítást végezni, mivel azonban most a Canon saját háza táján nem találni hasonló masinát (nagy szenzor, nagy zoom), így a közvetlen konkurensével, a Panasonic Lumix DMC-FZ1000-rel vetjük össze röviden: