Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-FZ28 teszt

Mért értékek

A Panasonic Lumix DMC-FZ28 az elődjéhez nagyon hasonló sebesség értékeket produkált. Ha mást mértünk, akkor viszont általában lassabbat, ami csak kicsit maradt el az FZ18-tól Kivétel ez alól az automata élességállítás, ahol normál esetben hajszálra megegyező eredmények születtek, az új AF funkcióknak köszönhetően viszont jelentősen javultak az eredmények.

Bekapcsolás után 1,2 mp-re van szüksége a gépnek ahhoz, hogy megjelenítse az élőképet. Mindeközben az objektív kitolása még javában tart. Ezzel 1,5 mp alatt végez a gép. Ha lejátszás módban kapcsoljuk be a fényképezőgépet valamivel tovább kell várnunk. Méréseink alapján 2,1 mp-re volt szüksége az első fotó megjelenítéséig. A felvétel és lejátszás mód közötti átkapcsolás 1,1 mp-et vesz igénybe.

Ha képet is akarunk csinálni vele, nem csak kapcsolgatni, akkor a bekapcsolástól számítva 2,4 mp-nek kell eltelnie. Két felvétel között, kézi fókuszt használva – vagyis az automata élességállítás lassító hatását kiküszöbölve – 1,5 mp-re van szüksége. A zoom két sebességben használható, a lassabb esetén 6,9, a gyorsabb átpörgetéshez pedig 2,5 mp-re van szükség. Az elkészült képek lapozása elég rapszodikus eredményt mutatott 0,1-0,5 mp közötti eredményeket mértünk, attól függően, hogy az adott fotó nézőképe már betöltődött-e a pufferbe. Ha átlapozunk néhány fényképen, majd visszafelé haladunk rajtuk, sokkal gyorsabban lapozhatunk, mint az először megjelenített fotóknál. Ha a jobb vagy bal iránygombot folyamatosan nyomva tartjuk 0,3 mp/kép sebességgel végezhetünk gyorslapozást, igaz közben nem látjuk a nézőképeket, csak a sorszámukat.

A fotók mentéséhez Panasonic SD kártyát használtunk és nagyon hasonló eredmény jött ki, mint korábban. RAW-ban és JPEG-ben is 6,1 MB/mp a kártyára írás sebessége. Tekintve, hogy a 10 megapixeles kép nagyobb fájlmérettel jár, ez RAW-ban érezhetően hosszabb várakozási időt jelent.

Megmértük a vaku feltöltésének idejét is, ami átlagban 2,5 mp-volt, kicsit elmaradva az előd 1,5-ös gyors idejétől. A leghosszabb várakozási idő 4,5 mp volt, ami viszont cseppet jobb, mint a sokat emlegetett tavalyi modellnél mért eredmény.

Tehát akkor az autófókusz teljesítménye, amely általában a kompakt gépeknél nem jelent gepárd sebességet. A Panasonicnál általában nem rossz a helyzet, legalábbis nagylátószögnél és jó fényviszonyok mellett. Itt átlagban 0,3-0,5 mp-ig tart az élességállítás, ami sötétben, AF segédfénnyel felkúszhat akár 1,5 mp-re is. Tele állásban már lassabb a fókuszálás, 0,5-0,9 mp közötti, segédfénnyel pedig a 2 mp-et is elérheti. A leglassabb sebességeket makró állásban mértünk, itt az élességállító rendszer eléggé küzdött és jobb fényviszonyoknál is 0,9-1,2 mp-re volt szüksége. Az eredmények kísértetiesen hasonlítanak az FZ18-nál mértekhez. Itt vetettük be az elő.-fókusz lehetőséget, amely nagy meglepetésre még működött is. Nagylátószögnél nem volt számottevő javulás, de például a tele állásban mért AF időket szépen megfelezte, ami ebben a kategóriában már kiválónak számít. Az AF teljesítményéhez minden esetben hozzá kell adnunk a 0,15 mp-es zárkésleltetési időt is.