Képminőség I.
Képzaj
A Canon EOS-5D Mark II tesztben felvázoltak ugyanúgy érvényesek a 7D-re is, miszerint: Amennyivel nőtt az új modell felbontása, annyival csökkent elemi érzékelőhelyeinek mérete. Ez pedig elvileg csökkent fénygyűjtő képességet, egyszersmind megnövekedett zajt jelenthet. A Canon csökkentette a pixelek feletti mikrolencsék közötti hézagot, így megnövelhette azok felületét. A nagyobb fénygyűjtő felület így kompenzálhatja a megnövekedett pixelsűrűség miatti veszteséget.
A módosításnak bizony volt foganatja, hiszen az EOS-7D esetén is hasonló zajmentességről beszélhetünk, mint a Canon eddigi, legendás modelljeinél. A készülékkel készült képeket Normál szűrési beállításban készítettük, a RAW fotókhoz a géphez mellékelt Canon Digital Photo Professional 3.7.2 szoftvert használtuk, alapbeállításokkal.
ISO100-nál egy leheletnyivel ugyan magasabb világossági zajt mértünk mint az átlag 15 megapixeles APS-C szenzoros gépeknél, amit tovább ronthat a helytelenül megválasztott élesítési beállítás, vagy esetleg a Megvilágítás optimalizáció. Ezek még alacsonyabb szinteken is látható zajt hozhatnak elő a homogén felületeken, ami az erre kényes sasszeműeket már zavarhatja. A DPP-ből konvertált RAW érdekes módon egyáltalán nem zajosabb, mint a JPEG, bár enyhén lágyabb annál.
Ugyanez igaz az ISO200-as beállításra is, ami még mindig magasabb zajszintet mutat (egy kicsit) az átlagnál, de ez is csak a luminancia zajra igaz. A színzajt jobban kordában tartja a gép, mint például az EOS-50D. A RAW fotó esetében szintén azonos szintet produkált a gép a JPEG-nél látottakhoz.
A következő érzékenységi szinten a 7D kerül fölénybe. A világossági zaj ugyanolyan mértékű, mint a 15 megapixeles középkategóriás „elődben”, a színzaj viszont ismét alacsonyabb. A RAW felvételek viszont itt kezdenek leszakadozni a JPEG-hez képest, alig észlelhetően magasabb zajt produkálva. A különbség azonban elhanyagolható.
ISO800-tól kezdi megmutatni erejét igazán a 7D, ahol már egyértelműen jobb, mint említett korábbi márkatársa. A különbség ismét a színzajnál érhető tetten. Természetesen itt nagyon enyhe lépésekről beszélünk, hiszen ezen a szinten sem számottevően magas a zaj mértéke egyik modellnél sem. A JPEG-hez viszonyított RAW zaj sem emelkedett számottevően. Ezzel kapcsolatban persze az sem mindegy, hogy milyen konvertert, vagyis milyen szűrőt használunk. Az eltérő konverterek eltérő zajtartalmat produkálhatnak, akár komoly különbségekkel.
Szintén egy kis lépés előre az ISO1600-as beállítás, ahol még mindig kiválóan használható a 7D képe, akár nagyobb méretű nyomatokhoz is. RAW formátumnál ugyanígy mérsékelt a zaj növekedése, de azért magasabb, mint a JPEG-nél mért.
ISO3200-nál az EOS-50D képein jócskán megerősödik a zaj szintje, a 7D azonban itt is csak egy kis lépéssel lesz zajosabb. Ennél a gépnél az ISO6400-as beállítás a választóvonal, ahol komolyabb szintnövekedésre kell számolnunk. Összehasonlításképp az EOS-500D és 50D modelleknél még így is kb. 30-35%-kal alacsonyabb zajszintet kapunk. Viszont ez az a beállítás, amelyet komolyabb méretű képeknél már meg kell gondolnunk. A magasabb érzékenységeken magasabb zajt adó RAW képek ezúttal viszont egy leheletnyivel alacsonyabb zajt produkálnak.
A menüben külön engedélyezhető, kiterjesztett érzékenység ISO12800-zal egyenértékű és az alacsonyabb felbontású márkatársakhoz képest szintén jóval kisebb zajtartalommal bír, de már nagyon erős szűréssel. RAW-ban egy kicsit ismét erősebb a helyzet, viszont az 50D-hez képest így is fele akkora a zaj mértéke.
A Canon EOS-7D tehát alacsonyabb fokozatokban átlagos, illetve annál alig érezhetően magasabb, ISO400 fölött viszont a 15 megapixeles gépeknél alacsonyabb zajszintet mutat.
Frissítés (2009.11.23. 15:30): Mivel a teszt befejezése után az Adobe letölthetővé tette a Lightroom v2.6 RC-t, így egy kis kiegészítést mi is teszünk. A lenti dobozban DPP-vel jelöltük a Digital Photo Professional gyári RAW konverterben és LR-rel az Adobe Lightroom v2.6RC-ben (alapbeállítások mellett) konvertált képeket.
Érzékenység – képzaj
- ISO100
- ISO100_DPP
- ISO100_LR
- ISO200
- ISO200_DPP
- ISO200_LR
- ISO400
- ISO400_DPP
- ISO400_LR
- ISO800
- ISO800_DPP
- ISO800_LR
- ISO1600
- ISO1600_DPP
- ISO1600_LR
- ISO3200
- ISO3200_DPP
- ISO3200_LR
- ISO6400
- ISO6400_DPP
- ISO6400_LR
- ISO12800
- ISO12800_DPP
- ISO12800_LR
- ISO100
- ISO100_DPP
- ISO100_LR
- ISO200
- ISO200_DPP
- ISO200_LR
- ISO400
- ISO400_DPP
- ISO400_LR
- ISO800
- ISO800_DPP
- ISO800_LR
- ISO1600
- ISO1600_DPP
- ISO1600_LR
- ISO3200
- ISO3200_DPP
- ISO3200_LR
- ISO6400
- ISO6400_DPP
- ISO6400_LR
- ISO12800
- ISO12800_DPP
- ISO12800_LR
- ISO100
- ISO100_DPP
- ISO100_LR
- ISO200
- ISO200_DPP
- ISO200_LR
- ISO400
- ISO400_DPP
- ISO400_LR
- ISO800
- ISO800_DPP
- ISO800_LR
- ISO1600
- ISO1600_DPP
- ISO1600_LR
- ISO3200
- ISO3200_DPP
- ISO3200_LR
- ISO6400
- ISO6400_DPP
- ISO6400_LR
- ISO12800
- ISO12800_DPP
- ISO12800_LR
- ISO100
- ISO100_DPP
- ISO100_LR
- ISO200
- ISO200_DPP
- ISO200_LR
- ISO400
- ISO400_DPP
- ISO400_LR
- ISO800
- ISO800_DPP
- ISO800_LR
- ISO1600
- ISO1600_DPP
- ISO1600_LR
- ISO3200
- ISO3200_DPP
- ISO3200_LR
- ISO6400
- ISO6400_DPP
- ISO6400_LR
- ISO12800
- ISO12800_DPP
- ISO12800_LR
Zajszűrés
A készülék rendelkezik külön szabályozható zajszűrési fokozatokkal is. Ezek minden beállításban hatással vannak a képre, de igazán lényeges szűrést csak magasabb ISO értékeknél figyelhetünk meg, nagyjából ISO1600-tól. Nem véletlenül High ISO Noise Reduction a neve. Tesztünkben is magasabb fokozatokon vizsgáltuk meg a hatását. A szűrés három fokozatú, de ezek mellett használhatunk kikapcsolt értéket is. Működésére ugyanaz jellemző, mint a Canon korábbi fényképezőgépeiben. A kikapcsolt és az Enyhe fokozat között, csak egy mérsékelt színzaj szűrésben van különbség, a világossági zaj érintetlen marad, bármely ISO értéken is használjuk a szűrést. Érezhető luminancia zaj szűrést Normál fokozaton kapunk, amely ISO1600-nál kb. 15%-os, ISO6400-nál már 30% fölötti zajcsökkenést jelent. A Magas szűrési fokozat szintén erősen hatással van a zajtartalomra és ISO érzékenységtől függően újabb 15-30%-os csökkenést várhatunk. Az erősebb szűrés természetesen erősebb mosottságot is eredményez, vagyis magasabb fokozaton a finomabb részletek eltűnhetnek a képről.
Zajszűrés
Hosszú expozíció
Hosszú expozíciós tesztünkben, letakart objektívvel 10 perces záridővel készítettünk képeket. Az ilyen extrém hosszú expozícióknál könnyen megfigyelhetők a szenzor folyamatos gerjesztéséből, melegedéséből származó hotpixelek illetve a termikus zaj. A Canon EOS-7D-re egyik sem jellemző túlságosan. Kikapcsolt hotpixel szűrés mellett nem túl zavaróan már előjöhetnek a színes pixelek, de alig fedeztünk fel egyet-egyet a teljes képmezőn. A fotót utólag képszerkesztő szoftverben is kivilágosítottuk, hogy a nem kívánt pixelek és a zaj jobban érvényesüljön, de az eredmény még így is jó, a 7D nem igazán hajlamos erre a problémára.
A Custom menüben kétféle hotpixel szűrési fokozat választható a kikapcsolt állás mellett. Automata beállításban 1 mp-es expozíciós idő felett kapcsol be a szűrési folyamat. On értéken minden esetben végez szűrést a gép, ami a hibás területek feltérképezését és utólagos kivonását jelenti. Ehhez az eredeti expozícióval megegyező záridejű felvételt kell készítenie, vagyis 10 perces záridő esetén újabb 10 percet kell várnunk a hotpixelek kivonására. Bár azok jelenléte kikapcsolt állapotban sem volt jelentős a szűrés szinte tökéletes munkát végez. Még a képet kivilágosítva is alig maradt valami nyoma a hotpixeleknek.
