Érzékenység
Mint említettük, a CCD 2,5 mikronos pixelekből áll. Alapvetően a képérzékelők alapérzékenységét a pixelek mérete határozza meg (legalábbis leegyszerűsítve a helyzetet). A CCD-ből kiolvasható analóg jelet utána pontosan beállított analóg erősítőkkel emelik magasabb feszültség-értékre, hogy a filmeknél alkalmazott ISO értékekhez közeli érzékenységet kapjanak. A Canon kompakt gépeinél azonban kicsit más a helyzet. Mint már többször leírtuk, a Canon kompakt gépeinél az ISO50 feliratú érzékenység valójában magasabb érzékenységet jelent, inkább az ISO100-as film érzékenységéhez jár közelebb. Ennek oka feltételezhetően az, hogy ezzel a jelzéssel próbál utalni a Canon az alacsony képzajra. A gépen tehát ISO50, ISO100, ISO200 vagy ISO400 választható.
Az ISO50-es értékű felvételeken alig fedezhető fel zaj, nagyon szép képek készíthetők így. Ezt elsősorban jó megvilágításban, pl. napsütésben használhatjuk. Magasabb érzékenységek esetén természetesen nő a képzaj is, nagyjából ISO200 érzékenységtől kezdődően válik jól láthatóvá a képzaj, de zavarónak inkább csak az ISO400 értéknél mondható. Nagyobb érzékenységet viszont sokszor szinte muszáj használni, hiszen – lassan az unalomig szajkózva, de ismét leírva – jobb egy zajos kép, mint egy bemozdult, elmosódott.
| Érzékenység – zajtartalom | |
|---|---|
 | | ISO050, F5,6; 1/2 mp, 955 kB |
 | | ISO100, F5,6; 1/4 mp, 1124 kB |
 | | ISO200, F5,6; 1/8 mp, 1347 kB |
 | | ISO400, F5,6; 1/15 mp, 1598 kB |
A beépített vaku teljesítménye közepes, a 9-es kulcsszám kisebb szobában még megfelelő eredményt ad ISO200-as érzékenységre kapcsolva. Kültérben azonban figyelni kell arra, hogy a vaku fénye 3 méter után szinte elvész (a téma géptől való távolságának növelésekor négyzetesen csökken a vaku fényének ereje!). A vaku teljesítménye +-2 Fé-kkel módosítható, vagy kézzel is megadható 1/3; 2/3 vagy teljes teljesítményre.
A vaku fényeloszlása is jó, sőt egészen kitűnő. Érdemes a lenti képet egy kicsit részletesebben megvizsgálni, ugyanis nem a szokásos középen világos, sarkokban sötétbe hajló ábrát láthatjuk. A Canon mérnökei szép csendben egy remek vakut alkottak, hiszen ezen a képen pont az látszik, hogy a kép középső részénél világosabb a felső és az alsó sáv, vagyis a szokásos sötétedés a sarkokban (a középponthoz képest) nem igen tapasztalható: kevesebb, mint 4%! Viszont a nagy különbség most a kép felső és alsó szélenek közepe, illetve a kép jobb és bal szélének közepe között van, amely azonban szintén nem nagy: 30%. Mindenesetre ezzel a vakuval egyenletesebb fényeloszlást sikerült elérni, mint más gépeknél. A lent látható bal oldali kép a vaku eloszlás természetes módját mutatja (valós kép), a jobboldali képen pedig a fényeloszlás formája látható, hisztogram-széthúzással kiemelve (a valóságban nincs ekkora kontraszt a szélek között!).
| Vakuval készült felvétel fényeloszlása | ||||
|---|---|---|---|---|
Sarkokban tapasztalható fényerőcsökkenés: <4% |
fényeloszlás formája | |||
