Optika II.
Az optika nagylátószögnél teljesen átlagos, 0,8%-os hordótorzítást mutat. ez a felhasználás során ritkán okoz problémát. Tele állásban viszont nem mondhatjuk azt, hogy a torzítás átlagos mértékű lenne. Ugyanis hosszú évek tapasztalata is kevés volt ahhoz, hogy kézbe foghassak egy olyan digitális fényképezőgépet, amely torzításmentes képet alkot valamely végállásban. A Canon PowerShot S1 IS optikája márpedig ilyen. A tesztfotó elkészítése, majd szemrevételezése után azt kerestem, hol lehet a hiba, mit rontottam el. De semmit. A tele állás 0%-os torzítású. Ennél egyenesebb vonalat nehéz lenne elképzelni is. A kép teljes szélességében nagyon szigorúan nézve 1 pixelnyit változik a vonal az egyeneshez képest. Ez kevesebb, mint 0,05%, így nyugodtan közelíthetjük szinte 0-ra, mert ez már a mérési pontatlanságnál is kisebb. Nem akarom tovább fényezni a dolgot, így csak egy szóval jellemezném: remek.
| Torzítások a fókusztávolság függvényében | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=38 mm*) hordótorzítás ~0,8% |  tele állásban (f=380 mm*) – ~0% |
Bár a fényképezőgépnek nincs közvetlen makró módja, mégis használható közelfényképezésre, hiszen nagylátószögnél 10 cm-es, tele állásban 93 cm-es közelponttal dolgozhatunk. Az igazi makrózás elsősorban nagylátószögnél érhető el, ekkor tudjuk a legkisebb területet leképezni, amelynek szélessége 56 mm. Sajnos a nagylátószögből adódóan ilyenkor a torzítás is nagy, mintegy 1,3%-os, hordó jellegű. Tele állásban viszont nincs torzítás (makrónál is ritkaság), de ekkor a legkisebb terület szélessége is nagyobb, 92 mm. A Canon PowerShot S1 IS tehát átlagos képességekkel rendelkezik ilyen szempontból. Bár azért az kiemelendő, hogy közel egy méterről 9 cm-es területtel kitölthető a kép, ami pl. pillangók vagy más ijedős állatka fotózásánál jól jöhet.
| Makró képességek | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=38 mm*) legkisebb szélesség: 56 mm hordótorzítás ~1,3% |  tele állásban (f=380 mm*) legkisebb szélesség: 92 mm – ~0% |
Az optika vignettálása nagylátószögnél csak a jobb szélen látható, sőt annak is elsősorban csak az alsó részén. A jobb alsó sarokban 17%-os, de a teljes képre nézve (mind a négy sarok) csak 9%-os vignettálásról beszélhetünk. Telében egyenletes vignettálás tapasztalható, mindegyik sarokban kb. 22%-os. Ez még nem zavaró mértékű, csak egyenletes, homogén felületnél kezd látható lenne.
| Vignettálás | |
|---|---|
 nagylátószög esetén (f=38 mm*) sarkok fényerőcsökkenése: ~9% |  tele állásban (f=380 mm*) sarkok fényerőcsökkenése: ~22% |
Az élességállítás a 286 fókuszkereten nem csak automatikusan történhet, hanem kézileg is. Nagyon pozitív, hogy kézi élességállítás során nem csak a kép középső része, hanem – a fókuszkerettel kiválasztható módon – bármelyik része kinagyítható. Ilyen esetben ha az navigáló nyilakkal módosítjuk az élességet, az LCD 1/4 részén láthatunk egy 2x-esre kinagyított képet, amelynek részletessége lehetne ugyan jobb is (az LCD-re szánt képet interpolálja fel), de kis gyakorlás és tapasztalat után ez is használható. Mivel a kinagyított kép mellett távolságskála is látható, így hozzávetőleges módszerrel éjszaka is használható, amikor nincs fény a kézi élességállításhoz sem. A kézi fókuszpróbák során mindkét esetben kellően éles lett a kiszemelt spulni, igaz, második esetben több éles rész lett a célspulni előtt, mint mögött, holott a mélységélesség a beállított tárgytávolság után ad nagyobb tartományban éles képet, mint előtte (kb. 2/3:1/3 arányban).
| Kézi fókuszpróbák kis mélységélesség mellett (F3,1; 61 mm) | |
|---|---|
 fókusz a negyedik, lila spulnira tökéletes fókusz |  fókusz a hatodik, világoskék spulnira kis mértékű eléfókuszálás |
