Kipróbáltuk: Canon PowerShot S2 IS teszt

0

Optika II.

A fotózással most ismerkedők számára talán még újdonságnak számít a reciprok-szabály említése. Mint ismeretes, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló szabály kimondja, hogy a bemozdulás elkerülése érdekében legalább akkora zársebességet kell használnunk, mint az alkalmazott fókusztávolság (35 mm-es rendszerben!) reciproka. Vagyis stabilizátor nélkül a 432 mm-nek megfelelő fókusztávolság kézben megtartásához kb. 1/500 mp-et „ír elő” ez a szabály (ettől az értéktől természetesen plusz és mínusz irányban is eltérés mutatkozhat tapasztalat, gép tömeg, izomzat, idegállapot, hőmérséklet és egyéb paraméterektől függően).



Stabilizátor hatékonysága


bemozdult fotók aránya különböző zársebességeknél

A stabilizátor általában 2-3 blendényit tud segíteni a bemozdulás elkerülésében, vagyis elméletileg az 1/500 mp helyett 1/125-1/60 mp között is megtartható marad a gép berázás veszélye nélkül (még egyszer hangsúlyoznánk, ezek tapasztalati adatokon alapuló becslések).
Mi magunk is kipróbáltuk mindezt, igaz, záridőnként „csak” 10-10 felvételt készítettünk, s ezeket értékeltük, de ezek alapján kijelenthető, hogy a stabilizátor segítségével a 10 felvételből mind a tíz bemozdulásmentes volt teljes tele állásban 1/125 mp-es záridőnél, de még 1/80 mp-nél is 90%-ban kaptunk tökéletes képet:


A grafikonból leolvasható, hogy az S2 IS stabilizátora 2,5-3 Fé-kel képes kitolni berázás határát. A diagramban a polinomiális közelítést is felrajzoltuk, hogy jobban látható legyen a különbség.






Stabilizátor hatása





1/80 mp; 432 mm ekv. (bal: stabilizátor nélkül, jobb: stabilizátorral)

Az optika nagylátószögnél kategóriájában teljesen átlagos (ám egyébként átlag feletti) 0,8%-os hordótorzítású, amely a felhasználás során viszonylag ritkán okoz problémát. Tele állásban torzítás nem mérhető. Ezek az értékek közelítőleg megegyeznek a Sony DSC-H1 és Panasonic DMC-FZ5-nél mértekkel, vagyis ebben mindhárom stabilizált ultrazoom-os gép hasonlóan jól teljesít.






Torzítások a fókusztávolság függvényében

nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.)
hordótorzítás
~0,8%

tele állásban (f=432 mm ekv.)
nincs torzítás

A makró és szupermakró módok átlagos és jó közelfényképezési lehetőséget nyújtanak. Bár makró módban jó nagyítást csak 112 mm-nek megfelelő gyújtótávolságig használhatunk, megvizsgáltuk a teljes tele állás nagyítását is. Tele állásban bár a nagy átlagtól elmarad a nagyítás mértéke, de a többi 12x-es ultrazoom géphez hasonlóan 93 mm-es legkisebb szélesség tapasztalható. Nagylátószögnél azonban nem ennyire jó a helyzet, a mért 103 mm-es legkisebb szélesség sajnos elég gyenge, a Sony DSC-H1-é és Panasonic DMC-FZ5-é ennél sokkal jobb. Szupermakró módban viszont 22 mm széles témával kitölthetjük a teljes képmezőt, igaz, ehhez teljesen a frontlencséhez kell helyeznünk a témát, ami azért valljuk be sokkal kevésbé használható, mint a Sony DSC-H1 2 cm-es tárgytávolságnál elérhető 30 mm-es lefedettsége, igaz, a Panasonic DMC-FZ5-nek sincs jobb makrója, sőt nagylátószögnél még kisebb is a nagyítás. Ráadásul 0 cm-es tárgytávolságnál a megvilágítás is igen körülményes, így a szupermakrót inkább 2-3 cm-es tárgytávolságnál tudjuk kihasználni, persze ekkor már nem lesz ekkora nagyításunk, de talán pótolja a DSC-H1 makróját.
Mindent egybevetve az S2 IS makróképességei nem nevezhetők kimagaslónak, s bár a 0 cm-es tárgytávolság jó nagyítást eredményez, ez csak ritkán használható. Hagyományos makró módban nem tudunk akkora nagyítást elérni, mint a kategóriatársaknál.









Makró képességek

nagylátószög esetén (f=36 mm ekv.)
legkisebb szélesség: 103 mm
hordótorzítás
~1,2%

tele állásban (f=436 mm ekv.)
legkisebb szélesség: 93 mm
hordótorzítás
~0,1%

szupermakró módban 0 cm tárgytávolság(f=36 mm ekv.)
legkisebb szélesség: 22 mm
hordótorzítás
~3%

A vignettálás nagylátószögű és tele állásban is bőven elfogadható szintű, a kategóriatársakéhoz hasonlóan itt sem jelentős a peremsötétedés. Átlagosan 10-13%-kal sötétebb a képek sarokpontjai, mint a középső részük, amely nem jelentős. Ez általános felhasználáskor tehát szinte egyáltalán nem észlelhető, így a peremsötétedés nem fog gondot okozni. A Sony DSC-H5, Panasonic DMC-FZ5 és Canon S2 IS e tekintetben is fej-fej mellett teljesítenek, jelentős eltérések nincsenek.