Kipróbáltuk: Nikon Z 6 – teszt

Mért értékek

A fényképezőgép mért értékeit az alábbi táblázat mutatja. Érdekes látni, hogy a DSLR-ekkel szemben a Z 6 szinte minden tekintetben lassabb egy kicsit. A legszembetűnőbb az 1 mp-es bekapcsolási idő, amin azért már bőven túlhaladt a mai technika. Ez kicsit soknak tűnik, de alapvetően azért nem vészes. Kicsit problémásabbnak tűnik viszont, hogy ha a gép az energiatakarékosság jegyében alvó módba vált, akkor is kb. ennyi idő után hozható használható állapotba.

A képek közötti lapozás sebessége viszont rendben van, a 8 kép/mp elég ahhoz, hogy gyorsan megtaláljuk azt a képet, amit keresünk. Ha nagyobb lépésekben kell haladnunk, akkor az indexképes nézetet használhatjuk, ahol egyszerre akár 72 kép is megjeleníthető (egy sorban 9) és így 18 képet lapozhatunk 1 mp alatt.

A gyors XQD kártyát a Z 6 sem képes teljes mértékben kihasználni. Az itt elérhető 200-215 MB/s bőven alatta marad a kártya által ígért 400 MB/s-nak. (Sőt, sajnos az is ide tartozik, hogy UHS-II-es SDHC memóriakártyával már mértünk 260 MB/s-os írási sebességet, tehát ehhez a sebességhez nem kötelezően szükséges az XQD kártya). Vélhetően egyébként a képfeldolgozó processzor limitálja az írási sebességet, nem a kártya, így esélyes, hogy 300 MB/s írási sebességű kártya használatakor sem lenne lassabb a gép. A lényeg azonban, hogy ezekkel a memóriakártyákkal is fürge a kártyaírás, a legtöbb egyszerű SD kártyás megoldásnál azért bőven gyorsabb.