Olympus
Olympus
A Panasonic-kal közösen jelentették be az első MILC rendszer piacra dobását, mely a Micro 4/3” nevet kapta. A rendszert a tükörreflexes gépeiknél is használt 4/3”-os szabványból fejlesztették ki, azonos szenzormérettel (17,3 x 13 mm).
Az Olympus a rendszertestvérnél egy lépéssel később jelent meg a piacon E-P1 nevű cserélhető objektíves kompaktjával. A gép az évtizedekkel korábban gyártott PEN szériához hasonlító, retro hangulatú vázat kapott, melynek köszönhetően az Olympus MILC gépei meg is kapták a PEN családnevet.
A cég folytatta a DSLR (digitális tükörreflexes) fényképezőgépek gyártását is. MILC modelljeitől külsőre is jól láthatóan eltérő külsővel és jellemzőkkel hozzta ki tükrös gépeit, hogy ne teremtsen velük házon belüli konkurenciát.
A gyártó a P-széria után egy egyszerűsített, olcsóbb változatot is kihozott PL jelöléssel. Legújabb sorozatuk a néhány hónapja bejelentett PM család, melynél a különösen kis méret a legfőbb szempont.
Olympus PEN E-P1
Bár már 2008 nyarán, a Panasonic-kal egy időben bejelentette új rendszerét, első gépe csak közel egy év múltán jelent meg. Az Olympus az említett testvérgépektől eltérően kisebb vázzal képzelte el saját MILC rendszerét. Igényesen kialakított, régies külsővel, hátulján pedig egyedi értékbeállító tárcsákkal. A gyártó a kis méret miatt sem elektronikus keresőt, sem vakut nem épített a gépbe. A vakupapucsra húzható átnézeti keresőt külön vásárolhattuk meg a géphez.
Az E-P1 12,1 megapixeles, tényleges felbontású LiveMOS érzékelőt kapott a Micro 4/3” szabvány 17,3 x 13 mm-es méretében. A Panasonic alapmodelljével ellentétben itt azért 720 soros HD videóra is futotta az erőből, ahogy a szenzor alapú képstabilizálás is alapnak számított. A P-betűs gyártó első gépénél szerényebb, mindössze fele akkora felbontású lett az LCD kijelző, viszont cserébe ISO6400-ig emelhettük az érzékenységet, akár 1/3 Fé lépésekben.
Olympus PEN E-P2
Amilyen lassan érkezett az első modell, olyan gyorsan kopogtatott az utód. Mindössze fél év elteltével már kézbe is vehettük. Persze a gyors megjelenés egyben azt is jelentette, hogy csak egy ráncfelvarrásról volt szó. Behozta például a manuális videó módot, kibővült az Art- és a fókusz-módok köre, és kaptunk egy új i-Enhance szolgáltatást is.
A főként szoftveres változások mellett jelentős újdonságnak számított a hátlapra került plusz csatlakozóhely, melyhez a frissen megjelent (de szintén külön kapható) EVF keresőt, és további elektronikus kiegészítőket csatlakoztathattunk.
Olympus PEN E-PL1
Az exkluzív kivitelű P-modellek mellett az Olympus 2010 elejére elérkezettnek látta az időt, hogy egy Light verzióval is előálljon. Az E-PL sorozat első modellje azért újdonságot is hozott, hiszen végre beépített vakut kaptunk, mely vezeték nélküli vezérlésre is alkalmas volt. Ezen kívül egy külön videofelvétel gomb is került a gép hátuljára.
Az E-PL1 amúgy egyszerűbb, tárcsák nélküli kezelést, kisebb LCD-t és szerényebb záridő tartományt tudhatott magáénak, valamint megkapta az E-P2 fejlettebb videó funkcióit, i-Enhance módját, és elektronikus kiegészítő csatlakozóját is.
Olympus PEN E-PL2
Az új, „olcsósított” modellre közel egy évig, 2011 januárjáig kellett várnunk. A gépet egy lépéssel kibővített érzékenység-, és a drágább modellekkel megegyező záridő-tartomány jellemezte. Az LCD is nagyobb, és végre dupla akkora felbontású lett. A több programozható gomb és az SDXC kártyák támogatása további újdonságot jelentett az eddigiekhez képest.
A felbontás mit sem változott, de a HD videó és az előd mono hangfelvétele is maradt a régi.
Olympus PEN E-P3
Az Olympus MILC csúcsszéria az elmúlt nyáron üdvözölhette harmadik modelljét az E-P3-mat, mely megtartotta a teljes PEN családra jellemző 12 megapixeles felbontást.
A gép legfontosabb újdonságai az áttervezett, jóval több fókuszpontot, beállítást, és villámgyors sebességet kapott AF-rendszer, és a Full HD AVCHD videó voltak, de előrelépésként könyvelhetjük el a beépített vakut, és az érintésérzékeny, 640 ezer képpontos OLED kijelzőt is. A készülék ezen kívül SDXC támogatást, több programozható gombot, 3D állókép módot, hosszabb sorozatot, és akár ISO12800-ig növelhető érzékenység tartományt kapott.
További színt jelentett a cserélhető markolat előlap, a szemprioritásos arcfelismerés és a továbbfejlesztett Art módok.
Olympus PEN E-PL3
Az előbbi modellel egy időben bejelentették az egyszerűsített változatot is, mely külsőre letisztultabb, kisebb lett a korábbihoz mérten. Kis méretének köszönhetően ismét kimaradt belőle a beépített vaku, de a géphez mellékelve kapunk egy apró, külön felszerelhető villanót.
Elődeihez képest változás a dönthető LCD, a nagyobb érzékenység, a gyorsabb és többet tudó autofókusz, az AF segédfény, a 3D állókép mód, a gyorsabb sorozat, valamint a Full HD AVCHD videó.
A drágább E-P3-hoz képest a méretkülönbségen túl a szerényebb felbontású hátsó kijelző, a kevesebb Art mód, és programozható gomb, az elektronikus szintező és orientációs szenzor hiánya tűnhet fel. A kisebb gép viszont valamivel gyorsabb sorozatra képes, és dönthető LCD-je is plusz kényelmet jelent a nagytestvérhez képest.
Olympus PEN E-PM1
A legfrissebb, új külsejű széria a PEN családon belül. Az amúgy sem túl nagy gépméretet itt még tovább csökkentették, igazán kényelmesen hordozható, valódi zsebkompakt méretig (M=Mini).
Tudás terén semmi szégyenkeznivalója a gépnek, hiszen ugyanazt a 12 megapixeles LiveMOS-t kapta, mint nagyobb társai, ISO12800-ig állítható érzékenységgel, és az új villámgyors autofókusz rendszerrel, valamint Full HD videofelvételi képességgel. A beépített vaku itt is lemaradt, viszont a vakupapucs és az elektronikus kiegészítők csatlakozója nem. Szolgáltatásait tekintve nagyjából az E-PL3-mal azonos gépről beszélhetünk.
Ez a fényképezőgép jóval kevesebb kezelőszervet kapott mint a nagyok. Egyszerű és apró kivitelével, valamint élénk színváltozataival elsősorban a kezdő, fiatalabb generációt próbálják megnyerni.
