Bevezető
A Canon jó pár éve utazik már a MILC vonaton, a legkorosabb nyilvánvalóan az APS-C EOS M szegmens, de a piacnak fontosak a full-frame szenzoros gépek is, nem csak a profi, de az amatőr vonalon is.
A két évvel ezelőtti EOS R rendszer indításakor, majd a fél évvel később bejelentett EOS RP váz megjelenésekor még nehezen volt eldönthető, hogy végeredményben kit/kiket is céloz meg a Canon az új full-frame MILC rendszerükkel.
Hiszen míg az objektívek javarészt bőven a profi tartományban játszottak (lásd 24-70mm f/2,8, 28-70mm f/2, 15-35mm f/2,8, 50mm f/1,2, 85mm f/1,2), addig a vázak közül a fejlettebb EOS R-ről is nehezen volt eldönthető, hogy felső-középkategória, vagy „csak” erős középkategória. Profi váznak semmiképp nem lehetett nevezni, hiszen ehhez hiányoztak belőle olyan funkciók és képességek, amelyek az 5D DSLR vonalban már alapnak számítanak (DP RAW, dupla kártyafoglalat, dedikált gombok, fókuszkar). Viszont átlagos középkategóriánál azért okosabb volt már akkor az EOS R.
Az EOS RP pedig egyértelműen és titkolatlanul belépőszint, ami szükséges kategória, de hozzá való kedvező árú objektívek nélkül nem sokat ér (amit akkor kínált a Canon: 24-105mm f/4 – ami inkább az alsó profi vonalé –, valamint az RF 35mm f/1,8 IS Macro STM). Később (2019 végén) megjelent egy RF 24-240mm f/4-6,3 IS USM objektív, valamint az idén debütált RF 24-105mm f/4-7,1 IS STM objektív is, amikkel már egyértelműen a hobbifotósokat célozták meg (ahogy az EOS RP-vel is).
Maradt azonban egy jó nagy űr a profi objektívekhez dukáló vázak tekintetében.
Ez az, amit most pótolt a Canon!
Cikkünkben az új EOS R5 és EOS R6 full-frame szenzoros tükör nélküli vázakról szerzett első benyomásainkat osztjuk meg, illetve írunk a ma megjelent új RF bajonettes objektívekről is. A gépek és az objektívek zártkörű kipróbálását a Canon Hungária Kft. tette lehetővé.
Külső
Az EOS R5 első ránézésre nagyon hasonlít az EOS R-re, legalábbis a vonalvezetés, a markolat és a felső panel kiköpött EOS R. Az EOS R6 esetében, amely kissé az R5 alá pozicionált, a felső rész kissé eltér, ott az üzemmódot nem Mode gombbal, hanem üzemmódtárcsával váltjuk, amelyet a felső státusz LCD elhagyásával annak helyére raktak. Itt érdemes megemlíteni, hogy az üzemmódtárcsa nem rendelkezik rögzítő gombbal (pedig ezt már a belépőszintű tükörreflexes EOS 6D II is kínálja, így nem érthető, itt miért kellett lemaradjon…).
Kicsit áttervezték viszont a bekapcsoló tárcsát, amely ugyan változatlanul a felső rész bal hátsó sarkán található, de egy kisebb kidudorodással már lehet karként is használni, amely sokat dob a könnyed használaton.
A korábbi EOS R-hez képest leginkább a hátsó rész változott.
Elhagyták a sokak által nehézkesen kezelhető érintésérzékeny csúszkát (Touch bar), amely az EOS R-nél jelent meg, lett viszont fókuszkar, nem csak az EOS R5-nél, de az EOS R6-nál is.
A szintén hátsó panelen lévő korábbi négyirányú navigáló gombok átavanzsálódtak vezérlőtárcsává, azonban sajnos a navigáló gomb funkciót elveszítették, pedig annyira kézre esne. Így viszont lehet azt mondani, hogy ugyanúgy kezelhetők ezek a gépek, mint a full-frame profi DSLR vonal, ahol szintén nincs négyirányú navi gomb.
Maradt viszont a felső két vezérlőtárcsa is, így elvileg nem okozhat használatbeli hátrányt ez a megoldás.
A gépek eleje sem maradt változatlan, egy új gomb került a markolat és a bajonett közé: a tükrösökből már jól ismert (itt programozható) mélységélesség-előnézet gomb.
Képérzékelő
Mindkét gépbe új fejlesztésű full-frame szenzor került, az EOS R5-é 45 Mpixeles, míg az EOS R6-é 20 Mpixeles.
Az érzékenység tartomány természetesen a kisebb felbontású modellnél a nagyobb, az EOS R5 esetében ISO100-51.200 (kiterjeszthető ISO50-102.400-ra), míg az EOS R6-nál ISO100-102.400 (kiterjeszthető ISO50-204.800-ra). Az automatikus érzékenységet úgy is beállíthatjuk, hogy a reciprokszabályhoz képest 1, 2 vagy 3 Fé-kkel engedékenyebb, vagy szigorúbb legyen.
A felbontások számszerű adatainál azonban sokkal fontosabb – és bizonyára a fotósok számára is sokkal hasznosabb infó –, hogy végre a Canon is elkészítette az első szenzor stabilizálással rendelkező cserélhető objektíves fényképezőgépeit. A szenzorstabilizáció bizony már nagyon szükséges volt, hiszen gyakorlatilag a Canon volt az utolsó gyártó, aki még ilyet nem kínált (igaz, a Fujifilm nem felső kategóriás vázainál sincs vázon belüli stabilizálás, illetve a Nikon sem ad szenzorstabilizációt az APS-C szenzoros Z50 MILC-ben).
Az új gépek szenzorstabilizációja képes együttműködni a már meglévő objektívek optikai stabilizátoraival, így összességében akár 8 Fé hatékonyság is elérhető bizonyos objektívekkel (mint pl. a RF 24-70mm f/2,8 L IS USM, RF 24-105mm f/4 L IS USM) .
EVF – elektronikus kereső
Továbbfejlődött az elektronikus kereső is, míg az EOS R-nél még 3,7 millió képpontos EVF-et használhattunk, az EOS R5-ben már 5,76 millió képpontos elektronikus kereső található, amely 1600×1200 pixeles felbontást kínál 120 Hz-es képfrissítés mellett. Az EOS R6 pedig megörökölte az EOS R 3,7 millió képpontos EVF-jét, de itt is elérhető a 120 Hz képfrissítés!
Igazán pozitív, hogy gondoltak a szemüvegesekre is, így az élőkép méretét egy lépésben összébb tudjuk zsugorítani, így a szemüvegesek is teljes méretű keresőképet láthatnak.
A kipróbált gépeknél a képsarkok is rendben, szép élesen látszottak, illetve zavaró geometriai torzítás sem volt tapasztalható.
A keresőkép színezetét ±2 lépésben állíthatjuk a zöld-bíbor, illetve kék-borostyán tengelyen, de van ezen felül négy színtónus (színhőmérséklet) beállításunk is, ami melegebb és hidegebb árnyalatú megjelenítést is lehetővé tesz.
Hátsó LCD
A Canon EOS R5 kihajtható és elforgatható LCD-je 3,2″ képátlójú, 2,1 millió képpontos, míg az EOS R6-ra 3″ képátlójú, 1,62 millió képpontos LCD panel került.
Memóriakártya
Mindkét fényképezőgép dupla kártyafoglalattal rendelkezik, az EOS R5 egy UHS-II kompatibilis SD kártyafoglalatot és egy CFexpress kártyafoglalatot kínál, míg az EOS R6 kettős SD kártyafoglalatot kapott.
Akkumulátor
Jó hír lehet a full-frame vagy felső kategóriás APS-C tükörreflexesekkel rendelkezőknek, hogy az új MILC modellek is használhatók a már jól ismert LP-E6 vagy LP-E6N típusú lítium-ion akkumulátorral, gyárilag azonban az LP-E6N-nél 14%-kal nagyobb kapacitást nyújtó, 2130 mAh kapacitású, 16 Wh energiatároló képességű LP-E6NH akkuval kapjuk a gépeket.
Ha az opcionális BG-R10 portrémarkolatot használjuk, akkor egyszerre két akkumulátorral is dolgozhatunk.
A portrémarkolat teljes értékű, azaz az exponáló gomb körüli funkció gombok és tárcsák, valamint a hátsó fókuszkar (joystick) is elérhető a kiegészítő markolaton is.
A kiegészítő markolat csatlakozói az akkumulátor foglalat ajtaja mögött található többérintkezős aljzatba illeszkednek:
Videózás
A Canon EOS R5 egy igazi videóguru gép, hiszen nem csak 4k-ban, de 8k-ban is képes mozgóképfelvételre, akár 16:9 oldalaránnyal (7680×4320 pixel), akár DCI formátumban (8192×4320 pixel), utóbbi esetben ráadásul a teljes szenzorszélességet kihasználva (DCI 4k esetén is teljes szenzorszélesség áll rendelkezésre). A képfrissítés 8k-ban 23,98 kép/mp, 24 kép/mp (DCI), 25 kép/mp és 29,97 kép/mp lehet, 4k-ban pedig akár 119,88 kép/mp is elérhető, így a slow-motion 4k felbontásban is használható.
A felvételeket nem csak H.265/HEVC tömörítéssel, de a gradálást könnyítő Canon Log kiegészítéssel 4:2:2 10 bit kvantálással is elmenthetjük, sőt akár 12 bites RAW-ban is kerülhetnek mozgóképek a CFexpress memóriakártyára.
A felvétel maximális időtartama 8k esetében 20 perc, amelyet követően 3-4 percnyi „pihenés” vár a gépre – legalábbis szobahőmérsékleten. Nyári hőségben vélhetően egy huzamban kissé rövidebb felvételi időre számíthatunk és kicsit hosszabb lehűlésre. 4k-ban 120 kép/mp esetén 15 perces a felvételi limit, kisebb képfrissítéssel pedig a szokásos 30 perc körüli korlátozásunk lesz.
A Canon EOS R6 esetében – felbontásából adódóan – nincs 8k videó, ennél a modellnél 4k felvételeket készíthetünk 8 bites H.264 vagy 10 bites H.265 4:2:2 tömörítéssel, illetve elérhető a Canon Log is. A képfrissítés 4k-ban max. 60 kép/mp lehet, míg FullHD-ben a 120 kép/mp-es slow-motion a plafon. Ez a gép viszont a szenzorstabilizálás mellett elektronikus stabilizációt is lehetővé tesz videofelvétel során (az R5 csak a szenzorstabilizálást kínálja).
Itt is elérhető a teljes szenzorszélesség, ez esetben a 4k videókat 5,1k-ról méretezi le a gép, illetve van lehetőség 4k képkivágással is (1:1 pixel kiolvasással) felvételt készíteni (kb. 1,3×-es képkivágás).
Mindkét gép támogatja a HDR PQ videókészítést, valamint a videók függőleges orientációban történő rögzítését is (ezt az információt a metaadatok közé képes menteni), így Instagramra is készíthetünk rövid klipeket.
Fókuszrendszer
Az EOS R5 és R6 fényképezőgépekbe az újabb típusú fázis-különbség érzékelő Dual Pixel AF II rendszer került, amely vízszintesen és függőlegesen is 100%-os képlefedéssel érhető el. Az EOS R5 esetében 5940 pozíció közül választhatunk, az EOS R6-nál pedig 6072 pozíció áll rendelkezésünkre.
A fókusz kívánt helyzetét egyszerűen az LCD megérintésével kiválaszthatjuk, akár úgy is, hogy a gépet nem vesszük le a szemünk elől. Ez esetben megadható az is, abszolút pozíciót jelentsen-e a kijelző megérintése, vagy mint egy touchpad, a fel-le, jobbra-balra mozgatásra legyen használható. Kiválasztható az is, hogy az LCD mely része legyen aktív a fókuszmező mozgatásnál (teljes, valamelyik fél, vagy valamelyik negyed terület).
De nem csak a pozíciót, hanem a fókuszkeret méretét is módosíthatjuk.
A fókuszrendszer érzékenysége -6 Fé az EOS R5-nél és -6,5 Fé az EOS R6-nál (f/1,2 fényerejű objektívvel, f/2,8 objektívvel így értelemszerűen -3,7 Fé, illetve -4,2 Fé).
Különlegességek
A Canon EOS R5-nél elérhető az EOS 5D Mark IV-nél bevezetett és az EOS R-nél is használható Dual Pixel RAW formátum, ami lehetőséget biztosít az utólagos fókusz finomhangolásra (viszonylag szűk keretek között).
Fotózást követően van lehetőség hangjegyzet készítésére is.
Az EOS R5 és az EOS R6 esetében is elérhető az 1D-X Mark III-nál megjelent HEIF tömörített formátum is, amely 10 bites színmélységgel kínál veszteséges, de a JPEG-nél jobb tömörítést.
A két gép közös képességei közé tartozik még, hogy van lehetőség többszörös expozícióra, programozott (interval) sorozat készítésére, illetve HDR fotózásra is 1, 2 vagy 3 Fé különbséggel, akár a forrás képek mentésével együtt, valamint fókusz léptetéses sorozatkészítésre is, max. 100 képig – a képeket azonban magunknak kell összefűznünk külön szoftverrel nagy mélységélességű képpé.
Fotózhatunk akár 1,6×-es képkivágással is, elérhető a kézi élességállításnál az élkiemelés, illetve videónál a zebra minta a túlexpós részek jelzésére.
Az automatikus élességállítás megkönnyítésére AF segédfény LED is került a gépekbe.
A mechanikus zár mellett elérhető első elektronikus zár, valamint teljes elektronikus zár is. Apropó mechanikus zár, immár megadható az is, hogy kikapcsoláskor a zár lefutott állapotú maradjon-e, vagy nyitott állapotú (az EOS R-nél lefutott állapotú, amely ugyan védi a szenzort, viszont a zárlamellákat így sérülés érheti).
Mindkét gép 12 kép/mp-es sorozatok felvételére alkalmas mechanikus zárral, ez esetben témakövető AF is használható, míg elektronikus zárat választva 20 kép/mp is elérhető.
Használhatunk B-módú fotózást, illetve ún. „Timed” elvű mód is elérhető, amikor előre megadhatjuk a kívánt hosszú expozíció idejét.
Van lehetőség időzített sorozatfelvételre is, így time-lapse képkockákat kaphatunk (videózásnál egyébként készíthető gépen belül is time-lapse videó).
Az élőképen engedélyezhető, vagy ki is kapcsolható az expozíció szimuláció, illetve úgy is beállítható, hogy a mélységélesség előnézet során aktiválódjon ez a funkció.
A kártyára elmentett RAW képeket a fényképezőgépen belül is szerkeszthetjük, illetve a HEIF fájlokból JPEG is készíthető.
A gépekbe Bluetooth LE és Wi-Fi vezérlők is kerültek, az EOS R5-nél a 2,4 és 5 GHz-es Wi-Fi frekvenciák is támogatottak, az EOS R6 csak a 2,4 GHz-es sávot támogatja. Az EOS R5-höz kapható kiegészítő Wi-Fi adapter is, amely nagyobb hatótávolságot kínál, mint a beépített, emellett gigibites Ethernet csatlakozó is található rajta, amellyel vezetékes hálózathoz kapcsolhatjuk a gépet és távolról vezérelhetjük is azt.
A menürendszer a szokásos canonos jellegű, azaz több lapra bontott, de itt is elérhető az akár 5 lapos egyéni menü, ahová a kedvenc menüpontjainkat helyezhetjük.
Mind az EOS R5, mind az EOS R6 menüjéről készítettünk egy-egy videót.
Az EOS R5 még béta állapotú, így változhat a tartalma, az EOS R6 elvileg végleges, 1.0-ás firmware-rel rendelkezett.
Új objektívek
A két új full-frame MILC mellett négy új objektívet is bejelentett a Canon, az RF 85mm f/2 MACRO IS STM, az RF 100-500mm f/4,5-7,1 L IS USM, az RF 600mm f/11 IS STM és az RF 800mm f/11 IS STM modelleket.
Az RF 85mm f/2 MACRO IS STM objektív elsősorban portrézásra termett, de kedvező (1:2) leképezési aránya miatt makrózásra is használható, így pl. esküvőfotósok nem csak a kreatív fotózás portréit, de a gyűrűkről készült közelképeket is elkészíthetik vele. Kis tömege révén könnyen magunkkal vihetjük.
Az RF 100-500mm f/4,5-7,1 L IS USM telezoom nagy gyújtótávolság tartománya ellenére kellően kicsi, alig 21 cm. De még csak nem is nevezhető nehéznek, pedig nem spóroltak az üveggel, hiszen nem kevesebb, mint 20 lencsetagból áll. Tömege azonban kevesebb, mint 1,4 kg. (Összehasonlításképp: az EF 100-400mm f/4,5-5,6 L IS II USM 19 cm hosszú, s 1,6 kg-ot nyom).
A kiváló képminőségért egy szuper UD és hat ultra alacsony szórású (UD) tagot alkalmaztak. Az időjárásálló szigetelésekkel is rendelkező objektív beépített optikai stabilizátort is kapott, amely 5 Fé előnyt ad, az EOS R5 és R6 szenzorstabilizációjával együtt 6 Fé előny is elérhető. A gyors élességállításért dupla nano USM motort alkalmaztak.
Az állványgyűrűvel is ellátott objektív érdekessége, hogy rendelkezik egy zoomgyűrű szorítást beállító további gyűrűvel, amellyel így beállítható az az erő, amellyel a zoomgyűrűt forgatnunk kell: lehet könnyed és lehet keményebb is.
Kapcsolóból összesen négy került az objektívre, a szokásos AF/MF kapcsolón kívül egy fókusz-tartomány határoló, egy stabilizátor ki/bekapcsoló és egy stabilizátor üzemmód kapcsoló.
Gyári csomagolásban jár mellé napellenző és puha tok is.
Az RF 600mm f/11 IS STM és RF 800mm f/11 IS STM objektíveket már korábban pletykálták, akkor azonban úgy gondoltam, hogy az f/11 fényerő biztosan csak egy beépített 2×-ező használatakor adódik, vagyis f/5,6 fényerejű lenne az objektív, ha kétszerező nélkül használjuk. A helyzet azonban az, hogy nincs beépített bekapcsolható 2×-ező, azaz az objektívek natív fényereje valóban f/11.
Ez sajnos eléggé lekorlátozza a használhatóságot, így pl. sportfotózásra már csak nagyon korlátozottan alkalmas, illetve madárfotózásra is inkább csak jó fényben használhatjuk. Kipróbáltuk mindkét objektívet, a júliusi délelőtti erős napsütésben ISO4000-ISO6400 közötti érzékenységeket választott a gép az 1/800-1/1250 mp-es zársebességekhez. Persze lehetünk sokkal bátrabbak is, ha a témánk mozdulatlan, hiszen a beépített optikai stabilizátorok 5 Fé (600 mm-es), illetve 4 Fé (800 mm-es) előnyt adnak, így akár 1/50 mp-es záridővel is készülhetnek berázásmentes felvételek.
Ára miatt viszont sokkal inkább elérhető lesz az amatőrök számára, hiszen egy 600-as vagy 800-as fix általában már a milliós tételt jelenti, ezek az objektívek azonban alig kerülnek majd többe 300 ezer Ft-nál, annak ellenére, hogy kis méretük eléréséhez DO optikai tagot is alkalmazni kellett, amik eddig csak a profi teleobjektívekben voltak megtalálhatók.
Az alacsony árért cserébe a gyengébb fényerőt kell elfogadni.
A gumírozott borítású objektívek egyébként meglepően könnyűek, a 600 mm-es 0,93 kg, míg a 800mm-es modell 1,26 kg-ot nyom.
Azért, hogy kisebb méretű fotóstáskába is elrakhatóak legyenek az objektívek, azokat úgy alakították ki, hogy összecsukhatóak legyenek, így a fotózás során 27 cm-es 600mm-es objektívet, illetve a 35 cm-es 800 mm-es objektívet összetolhatjuk 20, illetve 27 cm-esre. Ezt úgy érhetjük el, ha a tubus hátsó részén lévő gyűrűt kioldjuk. A gépre felhelyezéskor ugyanígy ki kell oldani a gyűrűt, kihúzni az objektívet, majd rögzíteni a gyűrűt.
Az autofókusz meghajtást csavar típusú léptetőmotor biztosítja mindkét objektívnél.
A négy objektíven kívül két extender is piacra kerül, az 1,4×-ező és 2×-ező telekonverterek azonban sajnos nem lesznek használhatók a már megjelent 70-200mm f/2,8 L IS USM-mel, hiszen a telekonverter fizikai felépítése ezt nem teszi lehetővé (az objektív felé erősen túlnyúló lencsetagokat használtak). A 600-as és 800-as telékkel korlátozás nélkül, az új 100-500mm-es telezoommal 300mm és 500mm között használhatók az új telekonverterek. Így az 1,4×-ező telekonverterrel a 600mm-es, 800mm-es és 100-500mm-es objektívekből 840mm f/16, 1120mm f/16, illetve 420-700mm f/8-10 objektíveket, a 2×-ező telekonverterrel 1200 mm f/22, 1600 mm f/22 és 600-1000mm f/11-14 objektíveket kapunk.
