Nem kérdéses, hogy ha tudtuk volna előre milyen lesz a 2020. év, valószínűleg inkább egész éves téli álmot aludtunk volna.
Az élet azonban nem áll meg, hol jobb, hol rosszabb éveket élünk. Tény, hogy 2020-nak nagy reményekkel indultunk és indultak neki a fényképezőgép gyártók is, de aztán a koronavírus és az azt követő zárások okozta gazdasági recesszió bizony felülírt mindent.
Ez pedig az egyébként is nehéz időket élő fotóiparnak még inkább fájdalmas volt.
Alapvetően az a csoda, hogy nem jöttek csőstül a gyárbezárásokról, csődökről a hírek. Egyedül az Olympus volt kénytelen átszervezni a képalkotó üzletágát, de ezt a lépést már korábban tervezgethették, nem a Covid-19 közvetett következményeként kell elszámolnunk.
Ezen kívül a Nikontól érkezett olyan hír, miszerint befejezik a fényképezőgépek Japánban történő gyártását és ezentúl Thaiföldön készítik majd az új termékeket.
Elviekben egyébként a fényképezőgép és objektív bejelentéseket kevéssé érintette a pandémia, más kérdés, hogy a piacra kerülés több esetben komolyabb csúszásokat szenvedett, vagy szenved.
Mindazonáltal az idén megjelent új termékekből ismét levonhatunk következtetéseket, így hát most sem hagyjuk ki az év végi visszatekintőnket.
Ezúttal is csak a legnagyobb hazai forgalmat adó gyártókkal foglalkozunk részletesen, ami nem azt jelenti, hogy pl. egy Leica ne lenne fontos, vagy éppen egy új Hasselblad illetve Phase One középformátumú váz vagy hátfal ne volna nagy jelentőségű, de ezen gyártók általában igen szűk rétegnek tudnak csak terméket értékesíteni, így ezen gyártók összes idei újdonságáról jelen összefoglalónkban nem teszünk említést. Ugyanígy nem lesznek majd részletesen megemlítve a kifejezetten videózásra készített (azaz szűk réteget érintő) termékek, mint pl. a Canon EOS C széria újabb tagjai, vagy a Panasonic BGH1, illetve a különböző kisebb objektívgyártók termékei sem, mint a Samyang, vagy éppen a Yongnuo. Az itthon is népszerű és magas értékesítési adatokat felmutató Tamron és Sigma viszont természetesen nem marad ki, sőt, idén a Tokinát is listázzuk, hiszen eléggé belehúztak a fejlesztésekbe.
A fényképezőgépekről készült tesztjeinket külön itt nem linkeljük, de ezek elérhetők a cikkben található linkeken új ablakban megnyíló bejelentés részletes hír jobb oldali hasábjában, a kapcsolódó hírek/cikkek dobozban.
Kompakt fényképezőgépek
Különleges kompaktok:
Bár tavaly több gyártó is piacra dobott érdekesebb, különlegesebb képességű kompakt fényképezőgépet, idén ilyet csak a Canontól láttunk. A Canon PowerShot Zoom gyakorlatilag egy kézi monokulár digitális távcső, amely 100 mm-es, illetve 400 mm-es gyújtótávolságú objektívet tartalmaz, a másik végén pedig elektronikus keresőbe kukucskálhatunk. Természetesen ha már van objektív és szenzor, akkor a képkészítést is lehetővé tették, videózni pedig Full HD felbontásban tudunk vele.
Vízálló és ütésálló kompaktok:
Felfrissítette víz- és ütésálló kompakt gépét a Ricoh, igaz, a WG-70 gyakorlatilag semmi újdonságot nem hozott. Mondhatjuk, hogy ennek a szegmensnek is lőttek? (Korábban a Canon, Nikon és Fujifilm is aktív részese volt a vízálló kompaktok fejlesztésének).
Ultrazoomok:
Az év elején újította meg ultrazoom bridge fényképezőgépét a Nikon, ekkor jelent meg a Coolpix széria legfrissebb darabja a Nikon Coolpix P950, amely a korábban már piacra került P1000 kistestvérének tudható be a visszafogottabb, de így is igen komoly 83,3×-es optikai zoomjával.
Más új ultrazoom nem érkezett idén.
Prémium, nagy szenzoros kompakt fényképezőgépek
Az idei egyetlen APS-C szenzoros prémium kompakt fényképezőgépet a Fujifilm jelentette be, ez pedig az X100V, amely 26 Mpixeles, APS-C méretű X-Trans 4 CMOS szenzort használ, objektíve pedig maradt az elődnél jól bevált 23mm f/2. Új viszont a dönthető LCD és a DCI-4k videófelvétel is, igaz, ez max. 10 perc időtartamban érhető el egyhuzamban.
A Sony sem hagyta frissítés nélkül a prémium kompaktokat, ők 1″ szenzoros video-blogger gépet dobtak piacra ZV-1 néven, amelynek egyik érdekessége a három kapszulás, irányérzékeny beépített mikrofonja. A gép persze fotózásra is kiválóan használható 20 Mpixeles szenzorának és 26-70mm ekv. objektívének köszönhetően.
Tükörreflexes (DSLR) vázak
A tavalyi év után 2020. sem a DSLR-ek reneszánszáról szólt, bár idén is akadt néhány új gépbejelentés.
APS-C szenzorral:
Noha a Canon is komolyabban beindult a MILC fronton, a tükörreflexes kategóriát sem hanagyolja el. Idén azonban csak egy új APS-C szenzoros vázat dobott piacra, a túl sok előrelépést nem hozó EOS 850D-t, aminél maradt a 24 Mpixeles felbontás, a max. 1/4000 mp zársebesség, de két vezérlőtárcsával dolgozhatunk és kapunk arcérzékelést is.
Full-frame szenzorral:
A Nikonnál év elején jelent meg a régóta utódra váró D750-et váltó új modell, a D780, amely a Nikon DSLR-jei közül elsőként kínál jól használható fázis-különbség alapú fókuszt élőképes módban is. Emellett UltraHD videófelvételt, fókusz léptetés sorozatot és elektronikus zárat is kínál újdonságként.
2019-ben már szó volt a Nikon új sportfotós gépéről, de csak mint fejlesztés alatt álló új DSLR. Idén februárban viszont be is mutatta új sportfotós csodagépét a Nikon, ez lett a D6, amely 105 fókuszmezőt, UltraHD videót (max. 30 kép/mp-ig), dupla kártyafoglalatot (CFexpress is) is hozott.
Bár már tavaly a Canon is megszellőztette, hogy készül a profi sportfotós gépe, a hivatalos bejelentés idén január elején történt meg, ekkor jelent meg ugyanis a Canon EOS-1D X Mark III részletes adatokkal együtt. A 20,4 Mpixeles full-frame szenzoros tükörreflexes megújult 191 mezős autofókuszt, elképesztően gyors sorozat módokat (akár 20 kép/mp), dupla kártyafoglalatot, ezek közül egy CFexpress kompatibilis slotot, kiváló DCI-4k és 4k UltraHD videófelvételt is kínál.
Tükör nélküli (MILC) vázak
Tovább erősödött viszont a tükör nélküliek szegmense, ahol újabb és újabb gépek, objektívek és fejlesztések láttak napvilágot.
Ma már nem ritka az olyan váz, amely kisállat felismerő fókuszt, sőt, akár madár felismerést is kínál. Gyorsultak a sorozatok, javultak a videós képességek és persze bővült a kínálat.
Mikro NégyHarmad (mFT):
Az Olympus gőzerővel kitart a mikro NégyHarmados rendszer mellett, gyakorlatilag képalkotás terén mással nem is foglalkozik (leszámítva persze az endoszkópokat, hiszen az is valahol képalkotás).
E kategóriában az első új gép az Olympus OM-D E-M1 Mark III, amely a tavalyi E-M1X kicsit visszafogottabb képességű, de még így is totál felsőkategóriás változata. A felbontás maradt 20 Mpixel, viszont megkapta a váz az E-M1X-ben bevezetett 121 keresztszenzoros fókuszrendszert. Az elődnél is elérhető, szenzor eltolásos nagy felbontású mód már kézből is használható, a képstabilizáció pedig még hatékonyabb lett. Új ND szimuláció is elérhető, a videósoknak pedig a gradálást segítő OM Log400-at kínálja a gyártó.
Egy középkategóriás tükör nélkülit is piacra dobott idén az Olympus, az Olympus OM-D E-M10 Mark IV elődjéhez képest leginkább a 20 Mpixelre hízlalat felbontásában, a hatékonyabb szenzor stabilizálásban, a gyorsabb, akár 15 kép/mp-es sorozatfelvételbenm a szelfizésre is használható LCD-jében és az UHS-II támogatást is nyújtó SD kártyafoglalatában lépett előrébb.
Bár a full-frame MILC világ megbabonázta a Panasonicot, ők sem hagyják cserben a mikro NégyHarmados rendszert, tőlük a G100 vlogger masinát láttuk megjelenni. A gép 20 Mpixeles szenzort használ, 4k videófelvételt is kínál, igaz, egyhuzamban csak max. 10 perc időtartamban. Viszont segítendő a szelfi videózást, egy külön külső markolatot is kínál hozzá a gyártó, amellyel a videófelvétel is elindítható. A felvétel tényét a kihajtható LCD-n jól látható módon, egy piros kerettel mutatja a G100.
APS-C szenzorral:
A Canon ezerrel fejleszti a full-frame szenzoros tükör nélküli rendszerét (vázakat és objektíveket is), de még így is volt tartaléka egy korábbi APS-C szenzoros MILC-ének ráncfelvarrására. A Canon EOS M50 Mark II ugyanazt a 24 Mpixeles APS-C szenzort használja, mint elődje, de szemérzékelést már videófelvételnél is használhatunk. A frissített gép továbbra is 4k Ultra HD videókat tud rögzíteni, max. 25 kép/mp-cel, de immár függőleges orientációval is.
A Fujifilm egy korábbinál sokkal gyorsabb szenzorral vértezte fel a felső-közép kategóriás új APS-C MILC-ét, az X-T200-at. Az új, 24 Mpixeles gép 8 kép/mp-es sorozat sebességet, elektronikus zárat, 4k UltraHD videót (de max. 30 kép/mp-cel), 3,5″-os érintésérzékeny kihajtható LCD-t és 2,36 millió képpontos OLED elektronikus keresőt kínál.
Ennyivel azonban nem elégedett meg a Fujifilm, február végén kihozta az új X-T4-et is, amely már 26 Mpixeles felbontást kínál. Ezen felül továbbfejlesztették a szenzorstabilizációt és a redőnyzárat is, amely 300.000 expozíciót is kibírhat. A memóriakártyákat dupla kártyafoglalat várja, amely nem csak a videósoknak jön jól. Javult a hátsó LCD felbontása, az elektronikus kereső pedig 100 Hz képfrissítésű lett, de a sorozatfelvétel is gyorsabb lett.
Ősszel pedig az alsó-közép kategóriás Fujifilm X-S10 jelent meg, amely ugyanazt a szenzort kapta, mint az X-T4 (26 Mpixel X-Trans 4 APS-C CMOS) és csupán néhány ponton kell csak kompromisszumot kötni a kedvezőbb árért (picivel gyengébb szenzorstabilizáció, lassabb machanikus zár, lassabb sorozat teljes felbontásban, kisebb felbontású elektronikus kereső és LCD, csak szimpla kártyafoglalat), viszont ugyanúgy elérhető a 200 Mbps-os UltraHD videórögzítés és az F-log mentés (igaz, csak 8 biten).
Full-frame és nagyobb szenzorral:
Talán az idei egyik legnagyobb durranás a Canon két full-frame szenzoros tükör nélküli gépe volt, hiszen már nagyon kellettek ezek a komoly masinák a Canon kínálatába.
A nyáron debütált EOS R5 és EOS R6 már profi felhasználói igényeket is kielégít, előbbi 8k videót, utóbbi 4k videót képes rögzíteni, igaz, folyamatos használatra nem nagyon alkalmazhatók a melegedés problémája miatt (20 percnyi felvételt követően 20 perc hűlés kell).
Fotózás szempontjából viszont mindkét gép kiváló, előbbi 45 Mpixeles, utóbbi 20 Mpixeles felbontást kínál, a fókuszrendszert pedig a már jól ismert és bevált Dual Pixel CMOS AF továbbfejlesztett változata adja. Az elektronikus keresők felbontása is eltérő, 5,76 millió és 3,7 millió képpontból állnak, ez azonban a gyakorlatban nem igazán észrevehető (magyarul a nagyobb EVF felbontás itt már nem tud komolyabb előnyt adni). A nagy sávszélesség igényű RAW videó miatt az EOS R5-be egy CFexpress foglalat került, amelyet UHS-II SD egészít ki, az EOS R6 esetében pedig dupla UHS-II SD kártya áll rendelkezésre.
A Nikon már korábban piacra dobta a Z 6 és Z 7 gépeit, idén nyáron érkezett a jóárasított Nikon Z 5 (a korábbi Canon EOS RP vetélytársaként), amely nagyon hasonlít a Z 6 képességeihez, de nem hátsó megvilágítású szenzort használ (felbontása azonban szintén 24 Mpixeles), nincs felső státusz kijelzője, kisebb a hátsó LCD felbontása, lassabb a sorozat módja (4,5 kép/mp) és a 4k UltraHD videókat 1,6×-es képkivágással készíti. Viszont dupla SD kártyafoglalatot kínál, szemben a Z 6 XQD (vagy CFexpress) foglalatával.
Ezen kívül a már említett Z 6 és Z 7 gépeket is megújította a Nikon, az ősszel megjelent Z 6II és Z 7II gépek leginkább kisebb ráncfelvarrásokat kaptak (gyorsabb sorozat, jobb AF érzékenység, állatfelismerő AF, 4k videónál 60 kép/mp frissítés, teljes értékű portrémarkolat lehetősége).
A Panasonic szintén a a kedvezőbb árú termékek iránt érdeklődők számára hozott egy újdonságot, a Panasonic Lumix S5 24 Mpixeles felbontású váz ráadásul kiváló videós képességekkel rendelkezik, így vloggerek számára is remek választás, de aki fotózni akar csak, az is elégedett lehet a képességeivel (hatékony szenzorstabilizátor, 120 Hz képfrissítésű EVF, dupla kártyafoglalat, bőséges szolgáltatás választék).
A Sony háza táján is történtek fejlesztések, tőlük elsőként a Sony Alpha 7S III érkezett. A videózásra kihegyezett gép 12 Mpixel felbontású BSI CMOS szenzorral dolgozik, 1 óra folyamatos 4k UltraHD 60 kép/mp-es videót képes rögíteni és persze támogatja a a LOG mentést is. Slow-motion felvételt 120 kép/mp-cel Ultra HD-ben is képes készíteni, HDMI kimenetén pedig RAW videófolyam érhető el. A felvételeket gépen belül SD vagy CFexpress (de a kisebb Type A) kártyákra menthetjük.
Nyár végén pedig jött a korábbi APS-C vázas Alpha 6000-es széria külsejével rendelkezőm, azaz aprócska, de mégis full-frame szenzort használó Sony Alpha 7C, ami kis mérete ellenére még elektronikus keresőt is kínál. A 24 Mpixeles felbontású váz kihajtható és elforgatható LCD-vel is rendelkezik, fókuszrendszere 693 fázis-különbség érzékelő feókuszmezőt tartalmaz, sorozat sebessége 10 kép/mp, a videósok számára pedig LOG mentés lehetőségét is adja.
Objektívek
Idén nem csak tükörreflexes fényképezőgépből jelent meg kevés, de hozzájuk való objektívből még kevesebb újdonság látott napvilágot.
Az objektíveket leginkább a feltörekvő tükör nélküli szegmenshez fejlesztik, amely bizony igényli is ezt, van és kell is még hova bővíteni a termékpalettát.
Mivel rengeteg újdonság érkezett, így a legegyszerűbb, ha ebben a kategóriában csak felsorolás jelleggel mutatjuk be a bejelentett újdonságokat. A részletek természetesen a linkeken keresztül elérhetők. Az objektívekről készített tesztek, illetve tesztfotók a hírek megnyitását követően a jobb oldali hasábban jelennek meg a kapcsolódó hírek/cikkek dobozban.
APS-C szenzoros DSLR-ekhez:
Full-frame szenzoros DSLR-ekhez:
Nikkor AF-S 120-300mm f/2,8E FL ED SR VR
HD Pentax-D FA 70–210mm F4 ED SDM WR
HD Pentax-D FA★85mm f/1,4 ED SDM AW
Tokina SZX 400mm F8 Reflex MF
Tokina atx-i 17-35mm f/4 FF
Mikro NégyHarmados vagy APS-C szenzoros MILC-ekhez:
Fujifilm Fujinon 10-24mm f/4 R OIS WR
Fujifilm Fujinon XC 35mm f/2
Fujifilm Fujinon XF 50mm f/1,0 R WR
Olympus M.Zuiko Digital ED 12-45mm f/4 PRO
Olympus M.Zuiko Digital ED 100-400mm f/5,0-6,3 IS
Olympus M.Zuiko Digital ED 150-400mm f/4,5 TC1,25x IS PRO
Tamron 17-70mm f/2,8 Di III-A VC RXD
Tokina 23mm f/1,4
Tokina 33mm f/1,4
Full-frame (vagy nagyobb) szenzoros MILC-ekhez:
Canon RF 50mm f/1,8 STM
Canon RF 85mm f/2 MACRO IS STM
Canon RF 600mm f/11 IS STM
Canon RF 800mm f/11 IS STM
Canon RF 24-105mm f/4-7,1 IS STM
Canon RF 70-200mm f/4 L IS USM
Canon RF 100-500mm f/4,5-7,1 L IS USM
Fujifilm Fujinon GF 30mm f/3,5 R WR
Fujifilm Fujinon GF 45-100mm F4 R LM
Nikkor Z 20mm f/1,8 S
Nikkor Z 50mm f/1,2 S
Nikkor Z 14-24mm f/2,8 S
Nikkor Z 24–50 mm f/4–6,3
Nikkor Z 24-200mm f/4-6,3 VR
Nikkor Z 70-200mm f/2,8 VR S
Panasonic Lumix S 85mm f/1,8
Panasonic Lumix S 20-60mm f/3,5-5,6
Sigma 24mm f/3,5 DG DN | Contemporary
Sigma 35mm f/2 DG DN | Contemporary
Sigma 65mm f/2 DG DN | Contemporary
Sigma 85mm f/1,4 DG DN | Art
Sigma 105mm f/2,8 DG DN Macro | Art
Sigma 100-400mm f/5-6,3 DG DN OS | Contemporary
Sony FE 20mm f/1,8 G
Sony FE 12-24mm f/2,8 GM
Sony FE 28-60mm f/4-5,6
Tamron 28-200mm f/2,8-5,6 Di III VXD
Tamron 70-180mm f/2,8 Di III VXD
Tamron 70-300mm f/4,5-6,3 Di III RXD
Tokina atx-m 85mm f/1,8 FE
Tokina SZX 400mm F8 Reflex MF
Összefoglalás
Míg tavaly örülhettünk, hogy a kompakt szegmensben még akadt néhány fejlesztés és új gép, idén gyakorlatilag erre már nem nagyon lehetnek büszkék a gyártók. Egy ultrazoom, egy kvázi csak új nevet kapott vízálló gép és két nagy szenzoros kompakt jelent csak meg. Szinte biztos, hogy jövőre még ennyi sem lesz.
A tükörreflexesek idén kicsit jobban bővültek, de ez csak annak köszönhető, hogy a Canon és a Nikon is idénre időzítette (az egyébként koronavírus miatt elmaradt Olimpiákra) a két új sportfotós profi DSLR-jét. Ha ezek nem lettek volna, akkor csupán egy alsóközép kategóriás Nikon full-frame és egy középkategóriás Canon APS-C DSLR-rel bővült volna a paletta, ami ugye nem túl komoly. Nem jött be hát a tavalyi elképzelés, hogy a Nikon az APS-C szenzoros DSLR-jeit is frissítheti idén, az viszont sajnos igen, hogy nem jön új full-frame Canon váz az 5D és 6D vonalon.
A Pentax sajnos nem jeleskedett egyetlen szegmensben sem, kihoztak két DSLR objektívet és kb. ennyi. Még mindig nem gondolják úgy, hogy a tükör nélküli fényképezőgépek bármilyen szempontból is követendő példa lenne. Cserébe viszont tükörreflexest se nagyon fejlesztenek.
Jóllehet, a Pentax részéről akár 2020-ra is írhatnánk az APS-C szenzoros új DSLR zászlóshajó megjelenését, de ennek hivatalos bejelentése még mindig várat magára (viszont háromszor is osztottak meg videót a fejlesztésről…).
A tükör nélküli rendszerek közül főképp a full-frame szenzoros vonal erősödött, az APS-C-t csak a Fujifilm vitte, a Sony idén nem foglalkozott ezzel (csak a full-frame). A mikro NégyHarmad rendszerben bár mindkét gyártó hozott ki új vázat, inkább az Olympus volt az erősebb (ők viszont másban egyáltalán nem jeleskedtek).
Objektívekből maradt a korábban elkezdett trend: leginkább a MILC-ekhez készülnek új objektívek, a DSLR-ekre csak mutatóba akad újdonság. A MILC objektívek közül is leginkább a full-frame szenzoros gépekre valók bővültek.
Idén nem mondhatjuk, hogy nagyon jó évet zárt volna bármelyik szegmens, a mikro NégyHarmad kezd zsugorodni a Panasonic full-frame felé hajlásával, a full-frame MILC-ek aránylag szépen bővültek, viszont az APS-C-s MILC vonal fejlődése is belassulni látszik, a kompakt gépek pedig már a nagy szenzoros szegmensben is alig újultak meg.
Hogy ebben mekkora szerepe volt a koronavírus okozta gazdasági visszaesésnek? Ezt nehéz kívülállóként megmondani, de ha volt is, csak minimális, hiszen a fejlesztéseket követő bejelentéseket nagyon sokáig nem érdemes húzniuk a gyártóknak.
Én a szerkesztőség nevében kívánom, hogy jövőre sokkal jobb évet zárjon a fotótechnikai piac és nem csak általánosságban, de a magyar fotósok is bővelkedjenek majd új termékekkel.
