Visszatekintő – 2019

0

Szokás, hogy az emberek szilveszterkor visszatekintenek az elmúlt évre, s néha fogadalmakat is tesznek. Mi is így vagyunk ezzel, s noha különösebb fogadalmat nem teszünk – hacsak azt nem, hogy töretlenül a legfrissebb és legbővebb tartalmat kínáljuk Olvasóinknak, de ez magától értetődő, felesleges erre fogadkozni –, a visszatekintés azért nem marad el nálunk sem. No nem a saját munkánkat csemegézzük át újra, inkább a fotótechnika ipar újdonságait, fejlesztéseit.

Nem kérdéses, hogy egy-egy évben megjelent friss termékeket könnyen elfelejti az ember – ha az nem érint közvetlenül –, de ha mást nem, hát az adott termék horderejét vagy éppen azt, hogy a konkurensek milyen más terméket dobta piacra válaszul. Így hát érdemes tényleg megtenni ezeket a visszatekintéseket, amelyekből jól látható, hogy melyik szegmensben mi az uralkodó trend.
Ahogyan tavaly, úgy idén is kategóriákra bontva emlékezünk vissza az újdonságokra, hogy könnyebben érezhető legyen az egyes kategóriák fejlődése, avagy hanyatlása.

Ezúttal is csak a legnagyobb hazai forgalmat adó gyártókkal foglalkozunk részletesen, ami nem azt jelenti, hogy pl. egy Leica ne lenne fontos, vagy éppen egy új Hasselblad illetve Phase One középformátumú váz vagy hátfal ne volna nagy jelentőségű, de ezen gyártók általában igen szűk rétegnek tudnak csak terméket értékesíteni, így ezen gyártók összes idei újdonságáról jelen összefoglalónkban nem teszünk említést. Ugyanígy nem lesznek majd megemlítve a különböző kisebb objektívgyártók sem, mint a Samyang, vagy éppen a Tokina. Az itthon is népszerű és magas értékesítési adatokat felmutató Tamron és Sigma viszont természetesen nem marad ki.
Lesz viszont egy „egyéb fontos mérföldkövek” bekezdésünk a cikkünk végén, ahol gyártótó függetlenül szedjük össze a jelentősebb előrelépéseket.

A fényképezőgépekről készült tesztjeinket külön itt nem linkeljük, de ezek elérhetők a cikkben található linkeken új ablakban megnyíló bejelentés részletes hír jobb oldali hasábjában, a kapcsolódó hírek/cikkek dobozban.

Kompakt fényképezőgépek

Különleges kompaktok:

Érdekes, nyomtatóval egybeépített, kvázi instant fényképezőgépeket dobott piacra a Canon. Az új Zoemini modellek 5 illetve 8 Mpixeles felbontásúak, s 8×5 cm-es papírképeket képesek azonnal nyomtatni.

De a Fujifilm is viszi tovább az Instax vonalát, tőlük hangfelvétellel is felvértezett Instax Mini LiPlay érkezett idén, 5 Mpixeles felbontással, integrált nyomtatóval.

A Ricoh a 360 fokos kamerák piacát is fontosnak tartja, idén a Theta SC2-vel frissítette termékpalettáját, amely dupla szenzorral és dupla halszem objektívvel teljes körpanorámák készítését kínálja.

Vízálló és ütésálló kompaktok:

A Canon egy igen aprócska, víz- és ütésálló sportkamerát dobott piacra idén. A Canon IVY REC kamerával 12 Mpixeles fotókat és FullHD videókat készíthetünk.

Mivel vízálló okostelefon még nincs túl sok, így a vízálló kompakt fényképezőgépeknek bőven van létjogosultságuk a piacon.
Szinte kötelező frissítésként hozta ki a Fujifilm az XP140-et, amely most már Ultra HD videofelvételt is kínál. 16 Mpixeles felbontása, illetve 5×-ös átfogású (28-140mm ekv.) zoomobjektíve azonban változatlan a tavalyi XP130 elődhöz képest.

A Nikon belépőszintű vízálló gépe, a Coolpix W150 10 méteres vízmélységbe vihető le, videózni FullHD-ben tud, 3×-os zoomobjektíve 30-90 mm ekv. gyújtótávolságú.

Májusban érkezett az Olympus szokásos frissítése, idén a Tough TG-6-ot dobták piacra. A gép 12 Mpixeles felbontást, 15 méteres vízmélységig vízállóságot, fókusz sorozatot és szuper makró módot is kínáló gépet rövid teszten mi is kipróbáltuk.

A Ricoh sem hagyta frissítés nélkül a vízálló kompaktok kategóriáját, ők egy az elődnél nagyobb felbontást kínáló, 20 Mpixeles, 5×-ös zoomos modellt jelentettek be. A Ricoh WG-6 Ultra HD videofelvételt is kínál

Ultrazoomok:

Két ultrazoom jelent meg idén a Nikontól, mindkettő 16 Mpixeles felbontást kínál, optikai zoomjuk 35×-ös, illetve 80×-os, utóbbi 1440 mm ekv. gyújtótávolságig nyújtózkodik. Képességeiket tekintve leginkább a hobbi/amatőr kategóriába illenek, elektronikus kereső illetve vakupapucs hiányában a bridge gépek közé nem sorolhatjuk a Nikon Coolpix A1000 és B600 modelleket.

A Panasonic is elhivatott maradt az ultrazoom kompaktok mellett, így idén két új modellt dobott piacra, egyikük a nagy szenzoros kategóriában indult (FZ1000 II). A kis szenzoros utazózoom a Panasonic Lumix TZ95 nevet kapta. A 20 Mpixeles aprócska gép 30×-os zoomobjektívet kínál, Ultra HD videót és 4k Photo sorozat módot is használhatunk vele, a képek komponálásához pedig a korábbinál nagyobb felbontású elektronikus keresőt is használhatunk.

Prémium, nagy szenzoros kompakt fényképezőgépek

A Canon idén két prémium kompakt fényképezőgépét is frissítette, nyár közepén jelent meg a Canon PowerShot G5X Mark II és G7X Mark III is. Mindkét gép 20 Mpixeles, 1″ típusú szenzorral dolgozik, amely 20-30 kép/mp sorozatfelvételre is képes. A G5X Mark II-be 24-120 mm ekv. gyújtótávolságú, f/1,8-2,8 fényerejű, a G7X Mark III-ba 24-100 mm ekv. gyújtótávolságú, f/1,8-2,8 fényerejű stabilizált objektív került. Érintésérzékeny LCD-jük 180 fokban felhajtható, ami nem csak szelfizésnél, de az Ultra HD videofelvételek készítésénél is jól jöhet. A G5X Mark II felpattintható elektronikus keresőt is kínál.

A Panasonic Lumix FZ1000 második kiadása, a Panasonic Lumix FZ1000 II
hasonló képességeket hoz, mint elődje, azaz az átlagos kompakt fényképezőgépekhez képest nagy (1″ típusú) szenzorral dolgozik, objektíve pedig f/2,8-4 fényerő mellett 25-400 mm ekv. gyújtótávolságot kínál (16× zoom). Újdonság az 5 tengelyes stabilizátor, a nagyobb képet adó elektronikus kereső, az érintésérzékeny LCD, illetve a Bluetooth LE adapter.

A Ricoh még 2018-ban lengette meg a GR III zászlaját, a részletes specifikációk és a piacra kerülés idén történt. Az APS-C szenzoros Ricoh GR III 24 Mpixeles, AA szűrő nélküli szenzorral dolgozik, amely elé újratervezett 28 mm (ekv.) gyújtótávolságú F2,8 fényerejű objektívet építettek.

Bár inkább sportkamerának mondhatnánk, a Sony is hozott újdonságot a nagy szenzoros kompaktok világába. Náluk az RX0 II jelent meg, amely változatlanul 1″ típusú, 15 Mpixeles felbontású szenzort használ, objektíve 24 mm ekv. gyújtótávolságú, f/4 fényerővel, viszont immár Ultra HD videó is készíthető a memóriakártyára, képes Vlog mentésre is, hátsó LCD-je pedig felhajtható a vloggerek örömére.

A hagyományos prémium kompaktok közé a Sony Cyber-shot DSC-RX100 VII érkezett, 20 Mpixeles felbontással, 1″ típusú szenzorral, 24-200 mm-es F2.8-4.5. Sorozatfelvételt témakövetéssel 20 kép/mp-cel készít, Burst módban viszont 30, 60 vagy 90 kép/mp is elérhető! Videózni természetesen Ultra HD felbontásban képes. A 180 fokban felhajtható LCD és a mikrofon bemenet mellett a videósok olyan extrákat is találnak az új RX100-ban, mint a Hybrid Log-Gamma (HDR) / S-Gamut3.Cine / S-Log3, S-Gamut3/S-Log3 támogatása.

Tükörreflexes (DSLR) vázak

Nem bővelkedtünk idén új tükörreflexesekben, gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy a szegmenst a Canon mentette meg attól, hogy bárki rányomhassa a pecsétet: elfelejtett kategória.
A helyzet persze nem ennyire szörnyű, a Nikon és a Pentax is készül új géppel, de ezek megjelenése csak jövőre várható.

APS-C szenzorral:

Sokáig azt hihettük, hogy idén nem lesz új DSLR, de aztán a Canon meglepte a fotós társadalmat egy ráncfelvarrt belépőszintű modellel. A Canon EOS 250D felbontása maradt 24 Mpixeles, de LiveView módban 4× érzékenyebb autofókuszt kínál, videofelvételt pedig napjaink elvárásának megfelelően Ultra HD-ben is rögzíthetünk, sőt, egyszerűen készíthetünk time-lapse videót is.

Ennél azért komolyabb tükörreflexessel is bővült a kínálat, hiszen nyár végén megjelent az új APS-C kiskirály, a Canon EOS 90D. Az APS-C gépek között az eddigi legnagyobb, 32 Mpixeles felbontást kínáló váz max. 11 kép/mp-es sorozatra, Ultra HD videofelvételre képes, de az 1/16000 mp-es elektronikus zár, a 100 ezer expozícióra tervezett zárszerkezet és a 45 keresztszenzoros AF is azt mutatja, hogy komoly gépnek szánja a 90D-t a Canon. Tesztünkben ezt igazolta is a gép.

A Pentax (Ricoh) nem adott ki új DSLR-t idén, de beharangozta a jövőre megjelenő új vázát, amiről egyelőre részleteket nem tudunk.

Full-frame szenzorral:
Idén egyetlen full-frame szenzoros tükörreflexes fényképezőgép sem jelent meg, a Nikon a profi D6 fejlesztését szellőztette meg, míg a Canon a szintén profiknak szánt EOS 1Dx Mark III gépének fejlesztéséről adott hírt. Ezek a gépek jövőre jelennek meg hivatalosan.

Tükör nélküli (MILC) vázak

A DSLR-ekkel szemben viszont igencsak sok új tükör nélküli cserélhető objektíves gép jelent meg idén, így hát továbbra sem kérdéses, hogy melyik szegmens az, amelyik a legkomolyabban fejlődik. Na persze itt azért vastagon benne van a pakliban az is, hogy a Canon, Nikon és az L bajonett szövetség is viszonylag új belépő ezen a téren.
De mindenesetre jó látni, hogy van lehetőség fejlődni mind felbontás, mind sebesség, mind szolgáltatások terén.

Mikro NégyHarmad (mFT):

Kifejezetten profi sport- és természetfotósokat célzott meg az Olympus az E-M1 Mark II továbbfejlesztett változatával, az E-M1X-szel, amely 400.000 expozícióra tervezett zárszerkezetet, 60 kép/mp-es sorozat sebességet, Cinema 4k videofelvételt, OM-Log400 log mentést, 120 kép/mp-es slow-motion Full HD videót, időjárásálló szigeteléseket, kézből is használható, tesztünkben is jól működő 50 Mpixeles nagy felbontású módot, valamint használat közben elérhető USB-s táplálást is kínál.

Nem csak a profi vonal, de a felső középkategória is kapott új modellt az Olympustól. Az Olympus E-M5 Mark III elődjéhez képest jópár pontot előrébb lépett. Az időjárásálló szigetelésekkel ellátott gépnek nem csak a felbontását tornázták fel 20 Mpixelre a korábbi 16-ról, de a sorozat sebesség is gyorsult és persze a videofelvétel felbontása is immár Ultra HD lett, ami Cinema 4k módban is használható, akár 237 Mbps sávszélességgel. Ezen kívül több új szolgáltatás is bekerült a gépbe (LiveTime, LiveComposit, fókusz sorozat), vagy a korábbiak frissültek (nagy felbontású fotó mód). Az új masina tesztünk során is remekül teljesített.

Nem feledkezett meg az Olympus a fotózásra kisebb összeget szánó lelkes hobbistákról sem, nekik a Olympus PEN E-PL10-et kínálják. A 16 Mpixeles, szenzorstabilizálással ellátott gép igazodva napjaink elvárásához már Ultra HD videofelvételt is tud készíteni, támogatja a LiveComposite és LiveGuide élőkép módokat a könnyebb fotózáshoz, illetve HDR módot és művészi szűrőket is kínál.

A Panasonictól elsőként a G80 frissítése érkezett. Az áprilisban debütált G90 már 20 Mpixeles felbontást kínál, mint a felsőkategóriás m4/3 MILC-ek. De nem csak a fotózás terén lépett előre az új modell, hiszen kicsit finomítottak a videofelvételi képességeken is, így UltraHD-ben 4:2:0 HDMI kimenetet is kapunk, illetve FullHD-ben max. 120 kép/mp-es slow-motion felvétel is rögzíthető. Újdonság még a V-Log mentés, valamint a fejhallgató kimenet is. A tesztünkben bővebben is beszámoltunk a gép képességeiről.

Az aprócska méretű GF széria utódjaként jelent meg májusban a Panasonic Lumix GX880, amely fotós képességeit tekintve a belépőszintre pozicionálható, de szolgáltatásokban így is igen kellemes. Az elektronikus kereső nélküli, 16 Mpixeles felbontású gépet teszteltük is, amelynek során egyértelmű lett, hogy kirándulásoknál, utazásnál és minden más esetben amikor a méret és tömeg fontos, akkor a GX880 igazán jó választás!

APS-C szenzorral:

A Canontól egész nyár végéig nem láttunk új MILC-et, de augusztus végén megjelent az EOS 90D DSLR szenzorával megegyező felbontású, azaz 32 Mpixeles Canon EOS M6 Mark II. A felsőközép kategóriás MILC váz RAW Burst módban 30 kép/mp-es sorozatot is kínál, LCD-je fel-le dönthető. Ultra HD videofelvételt a szokásos 30 kép/mp-cel kínál, de van lehetőség Full HD-ben 120 kép/mp-es slow-motion-re is.

Szeptember végén új belépőszintű modellt mutatott be a Canon, az EOS M200 változatlanul 24 Mpixeles felbontást és felhajtható LCD-t kínál, fókuszrendszere viszont több fókuszpontot tartalmaz és a szem AF-et is támogatja. Különlegességnek számít ebben a kategóriában a slow-motion videofelvétel lehetősége (normál sebességgel Ultra HD-t kínál a gép) és a 4k time-lapse készítés is.

A Fujifilm a tavalyi, felső kategóriás X-T3 egy kedvezőbb árú, kissé visszafogottabb képességű kistestvérét jelentette be idén év elején. Az X-T30 szintén 26 Mpixeles X-Trans 4 CMOS szenzort használ, sorozat sebessége teljes felbontásban 8 kép/mp, de képkivágással 30 kép/mp is lehet, elektronikus keresőjének felbontása is kicsit kisebb, itt 2,36 millió képpont, illetve videós képességekben is picit kevesebbre képes, de így is elérhető a DCI 4k és Ultra HD videó is, max. 200 Mbps sávszélességgel.

Szeptemberben a képkivágás nélküli UltraHD videofelvételt kínáló X-A7 jelent meg, óriási, 3,5″-os LCD-vel, majd ősz végén jött a felső kategóriás X-Pro3, amit a fotózás maradéktalan élvezetéhez fejlesztettek, ezáltal a hátsó LCD-jét csak akkor érhetjük el, ha azt előtte lehajtjuk. Ez elviekben segít a fotózásra koncentrálni, hiszen nem egy kijelzőt kell nézegetnünk, hanem a hibrid optikai keresőt használhatjuk. A 26 Mpixeles X-Trans szenzoros gép persze videózás terén is igyekszik jól teljesíteni, ehhez DCI 4k és Ultra HD felbontást is kínál, a max. képfrissítés azonban a szokásos 30 kép/mp. Full HD-ben viszont elérhető 120 kép/mp-es slow-motion is. A jó hangfelvétel érdekében mikrofon csatlakozó is került a gépre, fejhallgató kimenet viszont nem bővíti a csatlakozási lehetőségek körét.

A Nikon a tükör nélküli fényképezőgépeit az 1″ típusú szenzoros Nikon 1 szériával kezdte, amelynek várt sikere azonban elmaradt, hiába a rengeteg hozzá fejlesztett objektív. A tavalyi Nikon Z rendszer bevezetése azonban egy új lehetőséget kínált a japán gyártónak, mégpedig az APS-C szenzoros MILC-ek piacára való beugrást. Az októberben megjelent Nikon Z 50 ígéretes tükör nélküli gép, de akad néhány hiányzó szolgáltatása (szenzorstabilizálás, ultrahangos szenzortisztítás), ami miatt sejthető, hogy jön még egy komolyabb modell is. Egy biztos, a Nikon D500 DSLR átdolgozott szenzorának köszönhetően a képminőségre nem lehet panasz, amely tesztünk során is bizonyítást nyert.

A Sony haladó amatőr fotósoknak és vloggereknek kínálja új Alpha 6400 fényképezőgépét, amely leginkább a fókuszrendszer terén mutat előrelépést a korábbi modellekhez képest, hiszen a felső kategóriás full-frame szenzoros „alfáktól” örökölte 425 pontos, a képmező 84%-át lefedő hibrid fókuszát. A 24 Mpixeles gép autofókusza a 11 kép/mp sebességű sorozat módnál is használható, ráadásul szemfelismerés is elérhető, akár videofelvétel közben is. A szokásos 4k videofelvételt hybrid log gamma mentési lehetőség egészíti ki.

A másik komoly APS-C szenzoros gépet nyár végén mutatta be a Sony. Az Alpha 6600 szintén 24 Mpixeles felbontású szenzora 5 tengelyes stabilizálást kapott, a 11 kép/mp-es követő fókuszú sorozatán kívül az Ultra HD videofelvétel is remek lehetőségeket kínál, hiszen mikrofon és fejhallgató csatlakozóin kívül az S-Log2 és S-Log3, valamint HLG mentés is a magasabb elvárások kielégítését szolgálja.

A belépőszintre is érkezett új modell, az Alpha 6100, amely a 2016-os elődhöz képest jobb fókuszrendszert kínál, de a sorozat sebessége változatlanul 11 kép/mp (ami egyébként teljesen elég is, sőt!). A kedvezőbb árért cserébe az elektronikus kereső felbontásából vettek vissza. Videózni UltraHD-ben tudunk az Alpha 6100-zal, amihez mikrofon bemenetet is kínál. Fejhallgató kimenet, illetve slow-motion lehetőség viszont nincs ebben a gépben.

Full-frame és nagyobb szenzorral:

A Canon második full-frame szenzoros MILC-e, az EOS RP, amely az EOS 6D Mark II-ben debütált 26 Mpixeles szenzort használja egy kis méretű vázban. A haladó amatőröknek kínált tükör nélküli gép Dual Pixel CMOS AF fázis-különbség érzékelő fókusszal rendelkezik, s Ultra HD videofelvételt is kínál, igaz, csak erős képkivágással. Az általunk is részletesen tesztelt EOS RP váz kb. 400e Ft-ért érhető el.
Ősszel a tavaly piacra került EOS R egy asztrofotózáshoz átdolgozott változata jelent meg EOS Ra néven, ami nem csak az infravörös szűrő hiányában, de az erősebb élőképes nagyításban is különbözik az EOS R-től.

A Fujifilm elhivatott az APS-C szenzoros MILC-ei terén, de a kőprofiknak jóval nagyobb szenzoros tükör nélküli gépeket is kínálnak. A 2016-ban debütált középformátumú GFX rendszer idén új tagot kapott, a 102 Mpixeles felbontású GFX100-at, amely szenzorstabilizálást is kínál. A dupla kártyafoglalatos, nagy felbontású gép egyébként UltraHD és DCI 4k videofelvételre is képes, max. 400 Mbps sávszélességgel.

Habár a Panasonic a 2018-as Photokinán már bejelentette a full-frame szenzoros tükör nélküli rendszerének fejlesztését, a két gép pontos specifikációi csak idén jelentek meg – ahogy persze maguk a gépek is csak idéntől váltak elérhetővé. Az igazán profira sikerült S1 és S1R-t fél évvel később a videózásra kihegyezett, folyamatos (időkorlát nélküli) UltraHD videófelvételt is kínáló S1H követte.

A Sigma a tavalyi L bajonett szövetség megalakítását követően idén nyáron kiadta első full-frame szenzoros tükör nélküli fényképezőgépét, a Sigma fp-t. A 24 Mpixeles, Bayer színszűrős szenzorral szerelt erős, de könnyű gép gyors, 18 kép/mp-es sorozatra, és Ultra HD videofelvételre képes, utóbbit ráadásul akár RAW DNG formátumban is!

A Sony nyár közepén mutatta be rekord felbontású, full-frame szenzoros tükör nélküli gépét, az Alpha 7R IV-et, amely a világon elsőként kínál 61 Mpixeles felbontást a teljes Leica méretű szenzoros gépek között. A fényképezőgép a nagy felbontása ellenére kiváló sorozatlövő, ugyanis 10 kép/mp sebességre képes folyamatos témakövetés mellett. A továbbfejlesztett Pixel Shift Multi Shooting funkció segítségével 16 teljes felbontású kép készíthető, miközben a szenzor igen apró, 1 vagy fél pixel méretű elmozdulást végez. Az így létrehozott óriási fájlból asztali számítógéppel 240,8 millió pixeles képet készíthetünk. Videófelvétel terén is szépen teljesít a gép, hiszen Super35-ös kivágással 4k videó is felvehető, amit HDR és S-Log2 és S-Log3 mentés egészít ki.

Október elején a sportfotósoknak és fotoriportereknek jelent meg új full-frame MILC a Sony-tól, a Sony Alpha 9 II felbontása maradt az elődnél már megismert 24,2 Mpixeles, a sorozatsebesség viszont mechanikus zárral már 10 kép/mp (korábban 5 kép/mp volt), míg elektronikus zárral akár 20 kép/mp is lehet, amely a továbbfejlesztett 60 kép/mp-es frissítésű témakövető fókusszal együtt fantasztikus lehetőségeket kínál a fotósoknak. Javítottak a szenzor stabilizáláson is, így a korábbi 5 Fé helyett immár 5,5 Fé is elérhető. A képek gyors átmásolására is komoly hangsúlyt helyeztek, így a beépített Wi-Fi adapter immár az 5 GHz-es IEEE 802.11ac szabványt is kezeli, ezen felül pedig gigabites Ethernet csatlakozó is került a gépre.

Objektívek

A komoly értéket képviselő full-frame szenzoros és felső kategóriás APS-C szenzoros gépeken kívül a legnagyobb árbevételt az objektívek tudják hozni egy-egy gyártónak. E kategóriában ráadásul nem csak a fényképezőgépeket is (eleve) gyártó cégek indulnak, hanem a ma már a legkomolyabb igényeket is kielégítő termékeket gyártó vállalatok is, mint a Sigma és a Tamron.

Míg tavaly viszonylag sok objektív jelent meg DSLR-ekhez, idén fordult a kocka, így a MILC-ekhez sokkal több újdonság érkezett. Ez részben köszönhető a három friss full-frame MILC belépőnek, a Canonnak, Nikonnak és Panasonic/Sigma/Leica triónak, de egyébként a mikro NégyHarmad és a Fuji, valamint a Sony APS-C vonala is kapott új objektíveket. Nem úgy a DSLR rendszerek, amik új objektívből nem sok újat tudnak felmutatni.

Mivel rengeteg újdonság érkezett, így a legegyszerűbb, ha most inkább csak felsorolás jelleggel mutatjuk be kategóriánként a bejelentett újdonságokat. A részletek természetesen a linkeken keresztül elérhetők. Az objektívekről készített tesztek, illetve tesztfotók a hírek megnyitását követően a jobb oldali hasábban jelennek meg a kapcsolódó hírek/cikkek dobozban.

APS-C szenzoros DSLR-ekhez:
HD PENTAX-DA★ 11-18mm f/2,8 ED DC AW

Full-frame szenzoros DSLR-ekhez:
Pentax-FA HD 35 mm f/2
HD PENTAX-DA FISH-EYE 10-17mm f/3,5-4,5 ED

Tamron SP 35mm f/1,4 Di USD

Mikro NégyHarmados és APS-C szenzoros MILC-ekhez:
Fujinon XF 16-80mm f/4 R OIS WR

Leica DG Summilux 25mm f/1,4 II ASPH.
Leica DG Vario-Summilux 10-25mm f/1,7 ASPH.

Nikkor Z DX 16-50mm f/3,5-6,3 VR
Nikkor Z DX 50-250mm f/4,5-6,3 VR

Olympus M.Zuiko Digital ED 12-200mm f/3,5-6,3

Sony E 16-55mm f/2,8 G
Sony E 70-350mm f/4,5-6,3 G OSS

Full-frame (vagy nagyobb) szenzoros MILC-ekhez:
Canon RF 85mm f/1,2 L USM
Canon RF 85mm f/1,2 L USM DS
Canon RF 70-200mm f/2,8 L IS USM
Canon RF 24-240mm f/4-6,3 IS USM
Canon RF 15-35mm f/2,8 L IS USM
Canon RF 24-70mm f/2,8 L IS USM

Fujinon GF 50mm f/3,5 R LM WR (középformátum)
Fujinon GF 100-200mm f/5,6 R LM OIS WR (középformátum)

Leica APO-Summicron-SL 50mm f/2 ASPH.

Nikkor Z 24mm f/1,8 S
Nikkor Z 85mm f/1,8 S
Nikkor Z 14-30mm f/4 S
Nikkor Z 24-70mm f/2,8 S

Panasonic S Pro 50mm f/1,4
Panasonic S Pro 16-35 mm f/4
Panasonic S Pro 24-70mm f/2,8
Panasonic S 24-105mm f/4 OIS
Panasonic S Pro 70-200mm f/4 OIS
Panasonic S Pro 70-200 mm f/2,8 O.I.S

Sigma 35mm f/1,2 DG DN Art
Sigma 45mm f/2,8 DG DN Contemporary
Sigma 14-24mm f/2,8 DG DN Art
Sigma 24-70mm f/2,8 DG DN Art

Sony FE 35mm f/1,8
Sony FE 135mm f/1,8 GM
Sony FE 600mm f/4 GM OSS
Sony FE 200-600mm f/5,6-6,3 G OSS

Tamron 20mm f/2,8 Di III OSD M1:2
Tamron 24mm f/2,8 Di III OSD M1:2
Tamron 35mm f/2,8 Di III OSD M1:2
Tamron 17-28mm f/2,8 Di III RXD

Egyéb fontos mérföldkövek

Idén elértük az 1 TB adattároló képességet az SD memóriakártyák terén, amikor a Lexar az év elején bejelentette a világ első 1 TB-os SDXC memóriakártyáját. Persze itt a kapacitás volt a fő szempont, így sebességben nem túl kiemelkedő, mutatja ezt az UHS-I csatolófelülete is.
Nem úgy a CFExpress 1 TB-os kártya, amely 1 GB/s írási sebességre is képes.

Összefoglalás

Jó látni, hogy a kompakt fényképezőgépek piacának tovább zsugorodása nem hozta magával a fejlesztések még erősebb hanyatlását és idén is kapott a fotós piac jó pár ultrazoom, vízálló és nagy szenzoros gépet is, hasonlóképpen a tavalyihoz.

A tükörreflexeseket viszont nem nagyon akarják már fejleszteni a gyártók (legalábbis az a három, amelyik még benne van), így gyakorlatilag az idei volt a legkevesebb új DSLR-t hozó év. Igaz, a tavalyi sem volt sokkal jobb, de akkor még négy új gép jelent meg, idén csak kettő, az is egy gyártótól. Azért ez is egy komoly intő jel: vegyük észre, hogy a MILC nem csak divat! Jövőre egyébként egy kicsit jobb lehet a helyzet, azt már most tudjuk, hogy a Canon és a Nikon is hoz egy-egy profi vázat, illetve a Pentax is készül egy APS-C DSLR-rel. Talán a Nikontól egy full-frame (D750 utód) és két APS-C-s váz is jöhet még (D5600 és D7500 utód), illetve a Canon haladó belépőszintű modelljei (EOS 800D, 77D) is frissülhetnek. Arra viszont nem nagyon kell számítani, hogy a D850 illetve az EOS 5D Mark IV jövőre utódot kapjon, hiszen noha 3 illetve 4 évesek lesznek, tudásukat tekintve nem nagyon van már hova lépni. Ugyanígy nem valószínű jövőre egy Canon EOS 6D Mark III sem…

A tükör nélküli rendszerek viszont elképesztő fejlődést mutattak idén, a Canon egy új gépet hozott (és egyet átdolgozott), a Panasonic hármat, a Sigma egyet, míg a Sony kettő új modellel jelent meg. A Nikon idén full-frame szenzoros MILC-cel nem bővített (viszont tavaly kettőt is kihozott), de egy APS-C szenzoros alsó-haladó kategóriás MILC-cel igen.

A fenti listából pedig egyértelműen látszik, hogy a nagy lépésekben fejlődő MILC szegmens magával hozza a bőséges objektív fejlesztéseket is, amelyben komoly szerep jutott nem csak a tipikus fényképezőgép gyártóknak, de a Sigmának is (akiket egyébként lassan a fényképezőgép gyártók közé is sorolhatunk), de a Tamron sem maradt ki a jóból.

Összességében én úgy érzem, hogy a DSLR szegmenst kivéve jó évet zárt a fotóipar, aminek mi, fotósok örülhetünk a legjobban. Nem kérdéses ugyanakkor, hogy még mindig vannak olyan pontok, ahol várjuk, hogy egy-egy gyártó betömje a lyukakat, így a Canontól elérhető árú MILC objektíveket, profi full-frame MILC-et, a Nikontól magasabb kategóriás APS-C MILC-et és jó pár Nikkor Z DX objektívet szeretnénk látni. A Fujifilmet, Olympust, Panasonicot és a Sonyt pedig csak dicsérni tudjuk, hogy ők minden saját szegmensükben odatették magukat!

Legyünk hát jövőre gazdagabbak még több szuper fotós felszereléssel!