Ha arról kérdeznénk meg valakit, hogy miként látja a fototechnikai piac teljesítményét 2017-ben, biztos vagyok benne, hogy sokan a piac szűkülését tekintenék a legfontosabb eseménynek. Tény, hogy a fényképezőgép eladások idén sem tudtak jelentősen emelkedni, bár bizonyos hónapokban már sikerült meghaladni a tavalyi év hasonló hónapjainak eredményeit.
Ez azonban csak a serpenyő egyik (persze nagyon fontos) oldala, a másik oldalon ott vannak a fejlesztések, amelyek az egész mozgatórugói. Nézzük hát, hogy az egyes gyártók mivel rukkoltak elő idén, mik azok a jelentősebb újdonságok, amelyek meghatározzák a fotós piacon való szereplésüket.
Canon
A Canon erre az évre időzítette a haladó amatőröknek szánt full-frame szenzoros DSLR-jének frissítését, az EOS 6D Mark II-t, amely bármennyire is sok előrelépést tudhat magáénak, a teszteket követően a műszakibb beállítottságú olvasók egy része úgy vélte (véli), hogy rossz az irány és az alulexponált képek kivilágosítását követő erősebb zajosodás miatt néhány potenciális vásárló el is fordult ettől a típustól.
Ennek ellenére az új modell sikerét valószínűleg nem fenyegeti komoly veszély, hiszen ez a zajosodás probléma olyan ritkán okoz komolyabb gondot (főleg nem a haladó amatőrök között), hogy ezt bőven ellensúlyozhatja a bőségesebb szolgáltatás készlet.
Ha úgy vesszük, ez lehet akár a Canon célzott iránymutatása is, amely szerint a profiknak nem szabad a 6D vonalban gondolkozni, nekik az 5D szériát kell alapnak tekinteni (ami egyébként tényleg így van, csak a magyar pénztárcák nem minden esetben engedik meg a milliós vázat).
DSLR fronton további újdonságok érkeztek a Canontól, az alsó-középkategóriában duplázó EOS 800D és EOS 77D, amelyek új fókuszrendszert kaptak, illetve természetesen frissültek a szolgáltatások is, valamint a szintén időszerű frissítést jelentő EOS 200D, amiben eget rengető újdonságokat nem találunk, inkább csak az aprócska DSLR-ek kedvelőinek frissítették a szériát a már korábban megjelent és más gépeknél alkalmazott technológiákkal (lásd Dual Pixel CMOS AF).
DSLR objektívek terén mind az APS-C szegmens, mind a full-frame gépekhez is használható termékcsalád frissült, előbbi egy beépített fényforrást is tartalmazó 35 mm-es makró objektívvel, utóbbi egy stabilizált portré objektívvel (EF 85mm f/1,4L IS USM), valamint három tilt-shift modellel (50, 90 és 135 mm-es makrók). Ezen kívül a profi videográfusok is kaptak egy új 70-200mm T4,4 telezoomot.
A tükör nélküli cserélhető objektíves kategóriát úgy tűnik, hogy a Canon is kezdi komolyan venni, igaz, a tavalyi EOS M5 után idén csak alacsonyabb kategóriájú vázak jelentek meg, de ebből kettő is, az M5 kistestvérének tekinthető EOS M6 és a belépőszintű EOS M100.
Bár idén érkeztek új vázak a MILC szegmensben, sajnos az objektívek palettája nem bővült, pedig ráférne. Az nem megoldás, hogy a Canon azt kommunikálja, hogy használhatjuk az összes EF bajonettes objektívet egy adapter segítségével, hiszen a DSLR-hez fejlesztett objektívek java része nem kifejezetten szereti a kontraszt alapú élességállítást (szerencsére az új vázakban lévő Dual Pixel CMOS AF-fel már kevésbé van probléma, de akkor is hiányzik több natív EF-M objektív).
Végül nézzük a kompakt kategóriát. A legtöbb gyártó már szakított a nagy torta ezen szeletével, a Canon még kitart mellette, hiszen nem csak a nagy szenzoros prémium kompaktokból hozott ki új modelleket, de az egyszerűbb, olcsó modellekből is, így az ultrakompakt IXUS-ok mellett két PowerShot SX modell is érkezett, az előző linken olvasható 45×-ös zoomátfogású SX430 és a komolyabb képességű, már CMOS szenzorral szerelt, így Full HD videózást kínáló 40×-es zoomos SX730 modell.
Érdekesebb azonban, hogy a prémium kompaktok terén is jelentős termékfrissítés történt, hiszen jött a G9 X Mark II, igaz, csak apróbb ráncfelvarrásokat kapott, viszont érkezett a G1X Mark III, amely viszont immár APS-C képérzékelővel dolgozik, így gyakorlatilag ugyanazt a képminőséget tudja, mint a középkategóriás DSLR-ek, mindezt viszont egy apró gépvázban, 27-72mm-nek megfelelő, f/2,8-5,6 fényerejű objektívvel. Kvázi kapunk egy EOS M5-öt és egy 15-45mm-es objektívet, de 100 grammal könnyebb kivitelben (no és persze nem cserélhető objektívvel).
Ha nem számoljuk az év közben megjelent új fotónyomtatókat, akkor is azt kell mondjuk, hogy a Canon szép évet tudhat maga mögött. Persze ez sem jelenti azt, hogy mindenki kapott magának tetsző új terméket, hiszen az APS-C szenzoros felső kategória frissítése csak jövőre várható (EOS 7D Mark III), ahogy a profi full-frame DSLR szegmens is.
Jelentősebb technikai újításról viszont nem tudunk beszámolni a Canon részéről, egyelőre a Dual Pixel CMOS AF-es szenzorokkal jól ellavírozik a gyártó, de előbb-utóbb szükség lesz valami nagyobb durranásra.
Nikon
A másik nagy DSLR gyártótól 2017-ben két új DSLR vázat kapott a fotós társadalom.
Az APS-C szegmens a felső-középkategóriás D7500-zal frissült, amely szakított az eddigi 24 Mpixeles szenzorral és új, 21 Mpixeles képérzékelő köré épül, de frissítették a fókuszrendszerét is és lehetővé tették az Ultra HD videózást is (Canon e téren eléggé le van maradva).
A full-frame szegmensben pedig jött a várva várt profi D850, amely sok-sok újdonságot kapott: új, nagy felbontású 45 Mpixeles szenzort, kiváló fókuszrendszert a D5-ből, teljes értékű elektronikus zárat és még pár finomságot. De még így is akad olyan képesség, ami hiányozhat, erről tesztünkben is írtunk.
MILC fronton sajnos ez évben sem történt semmi, egyetlen új vázat sem hozott ki a gyártó, ezzel gyakorlatilag azt sugallva, hogy a Nikon 1 rendszernek reszeltek (azért egy firmware frissítéssel igyekeztek életben tartani a rendszert). Pedig igen bőséges objektívparkot sikerült kialakítaniuk az 1″ típusú szenzorral dolgozó tükör nélküli gépeikhez.
Objektívek terén viszont jelentős bővülést tudhat magáénak a Nikon, ugyanis három új objektíve érkezett 2017-ben full-frame szenzoros gépekhez és még egy APS-C szenzorhoz fejlesztett DX modell is bővítette a termékpalettát. Az új full-frame-re rajzoló objektívek között egy érdekes, 8-15mm-es halszem zoom, nagy fényerejű nagylátószögű fix (28mm f/1,4E ED) és egy haladó amatőr kategóriás 70-300mm-es zoom érkezett, míg a DX szenzoros gépekhez készült objektívek állóvizét a kedvező árú 10-20mm f/4,5-5,6G VR kavarta fel.
A kompakt gépek piacán két fontos dologról kell említést tennünk. Az egyik, hogy biztossá vált, hogy a 2016-ban bejelentett nagy szenzoros kompakt gépek, a Nikon DL modellek már sosem kerülnek forgalomba.
A másik fontos tény pedig az, hogy a Nikon sem szakított teljesen a kompakt gépek fejlesztésével, igaz, náluk csak egy új modell jelent meg, az Ultra HD videózásra is képes, vízálló Coolpix W300.
Érdekes, hogy bár pletykák voltak az ultrazoom kategóriában egy közelgő gépről, a 125×-es zoomos modell nem érkezett meg.
Nem rossz hát a Nikon produkciója sem, de akadnak itt is meg nem jelent termékek, amikre nagyon várunk, ilyen a pletykákban élő full-frame szenzoros MILC, de ilyen a D750 utód is, ami talán jövőre érkezik majd.
Sony
A Sonyn az érződik, hogy teljes erőbedobással a full-frame szenzoros MILC-ekre koncentrál, ezeken a gépeken kívül még a komoly képességű prémium kompaktok frissültek.
A MILC-ek között kiemelkedőnek számító Sony Alpha 7R III full-frame szenzort kínál, 42 Mpixeles felbontása ellenére 10 kép/mp sebességű sorozatra képes, a szenzor finom mozgatásával pedig 169 Mpixel-nek megfelelő részletgazdagságú fotót is készíthetünk vele.
Szintén remek képességekkel büszkélkedhet az év elején megjelent Sony Alpha 9 is, amely rétegelt (stacked) CMOS szenzorának köszönhetően nem kevesebb, mint 20 kép/mp-es sorozatokat készít, mindezt 24 Mpixeles felbontásban. A full-frame szenzoros gép teljes értékű elektronikus zárral is rendelkezik, profi videózásra kihegyezett képességekkel is bír (Ultra HD felvétel, külső mikrofon, XLR adapter). A gépet Olaszországban fogtuk elsőként vallatóra.
Szépen fejlesztette az objektívparkját is a Sony, ez évben hozta ki a kiváló fényerejű G Master szériás (azaz profi felhasználásra szánt felső kategóriás) 16-35mm f/2,8 nagylátószögű és a stabilizált 70-200mm f/2,8-at, a szintén G Master sorozatú, dupla lineáris motorral felvértezett 100-400mm f/4,5-5,6 telezoomot, a nagylátószögű 12-24mm F4 G zoomot, a standard 24-105mm f/4 G OSS zoomot, valamint két fix gyújtótávolságú portréobjektívet, az egyszerűbb és olcsóbb (G szériás) 85mm f/1,8 és a G Master sorozatú, apodiziációs szűrővel ellátott, stabilizált 100mm f/2,8 STF GM modellt. Mindegyik új objektív full-frame szenzorhoz készült.
A kompakt gépek terén is bővített a Sony, nem meglepő módon itt is főleg a prémium kompaktok szekerét tolja a gyáróriás. Ebben a szegmensben egy új modell érkezett, a Sony Cyber-shot DSC-RX10 IV, amely továbbra is 24-600 mm ekv. gyújtótávolságú, f/2,4-4 fényerejű Zeiss® Vario-Sonnar® T* objektívet használ, viszont a villámgyors rétegelt CMOS szenzornak köszönhetően a sorozat sebesség világrekordnak számító 24 kép/mp is lehet, mindezt 20 Mpixeles felbontásban.
Még egy kompakt gép érkezett, amely részben akciókamerának, részben víz- és ütésálló ultrakompakt fényképezőgépnek, leginkább azonban aprócska, átlag feletti minőségű kamerának tekinthető. Ez az 1″ szenzoros DSC-RX0, ami az eddigi legkisebb nagy szenzoros kompakt gép.
Nem frissült a Sonynál az APS-C szenzoros MILC szegmens és a DSLR-ek közé sorolható félig áteresztű tükrös SLT széria sem. Mindkettőt 2016-ban frissítette utoljára a gyártó, tehát még nem kell leírnunk egyiket sem. Amit pletykákból már sejtünk, hogy az APS-C szenzoros MILC vonal jövőre frissülni fog. Az SLT-kről egyelőre nincs ilyen szóbeszéd.
Még egy fontos, ám apró újdonság: a Sony nem csak a leggyorsabb SDXC memóriakártyáját jelentette be 2017-ben, de az XQD mellett beszállt a CFast kártyák birodalmába is.
A fentiek alapján jól látható, hogy a Sony célja a profik és magas minőséget igénylő haladó amatőrök meghódítása az új technológiák bevetésével. Úgy tűnik, ez egyébként sikerül is nekik, szép eladási adatokat tudtak felmutatni az év elején.
Olympus
Nem meglepő, hogy az Olympus a MILC-ekből él, legalábbis a fotós szegmensben (az Olympus az egészségügyben is komoly szereplő).
2017-ben a felső-középkategória frissült az OM-D E-M10 Mark III képében, amely ugyan nem kapta meg a tavalyi csúcsmodell E-M1 Mark II 20 Mpixeles szenzorát, tovább viszi a 16 Mpixelt és inkább csak ráncfelvarrásokat kapott, de az Ultra HD videofelvételi képessége miatt mindenképpen időszerű modellfrissítésnek tekinthető.
Az objektívek között a profi széria kapott új tagokat, a 17mm f/1,2 és a 45mm f/1,2 személyében.
Az Olympus sem dobta még el az összes kompaktját, igaz, ők idén nem hoztak ki prémium kompakt fényképezőgépet, pedig korábban még hittek ebben. 2017-ben csak egy új vízálló kompaktot dobtak piacra, a 12 Mpixeles CMOS szenzoros, 20 kép/mp-re képes, Ultra HD-ben is videózó, RAW formátumot is támogató Olympus Tough TG-5-öt.
Fontos mérföldkő az Olympusnál a NégyHarmad DSLR rendszer végének bejelentése is.
Az Olympusnál is jó évet zárhatnak, igaz, itt már karcsúbb egy kicsit a felhozatal, mint amit a Canon vagy Sony produkált.
Panasonic
Nézzük a Panasonicot, mint a mikro NégyHarmad rendszer atyját.
Ők aztán nem cicóztak, rögtön január elején két új MILC-et is megjelentettek, a profi videós képességekkel rendelkező, opcionálisan akár VLog mentésre is rávehető, 20 Mpixeles 4/3″ típusú LiveMOS szenzort használó dupla stabilizáló rendszerrel dolgozó DMC-GH5-öt és az utazáshoz, kiránduláshoz, amatőr és hobbi fotósoknak szánt alsó-középkategóriás DMC-GX800-at (vagy egyes régiókban GF9-et), amely hasonlóan az Olympus E-M10-hez, szintén csak 16 Mpixeles szenzort használ.
Objektívek terén is hozott újdonságot a Panasonic 2017-ben, a a 2016-os Photokinán már beharangozott f/2,8-4 fényerejű objektívcsalád első tagját, a Leica DG Vario-Elmarit 12-60mm f/2,8-4 standard zoomot januárban ismerhettük meg, majd áprilisban érkezett a nagylátószögű tesója, a Panasonic Leica DG Vario-Elmarit 8-18mm f/2,8-4 ASPH.
A kompakt fényképezőgépek terén sem kell félteni a Panasonicot, ők a vízálló kompaktok helyett a nagy zoomos fényképezőgépekben látnak még lehetőséget, ebből két modell is napvilágot látott, a kis méretű utazózoom Lumix DMC-TZ90, amely 20 Mpixeles CMOS szenzort használ, objektíve pedig maradt a korábban már alkalmazott 24-720 mm kisfilmes ekv. gyújtótávolságú f/3,3-6,4 fényerejű. A kis elektronikus keresős gép képességei között Ultra HD videofelvétel, MILC-ekből öröklött gyors fókuszrendszer, 4k Photo mód is szerepel.
A másik kompakt ultrazoom a méretesebb DMC-FZ82. Ez a modell 18 Mpixeles CMOS szenzort használ, s 20-1200 mm ekv. gyújtótávolságú, 60×-os zoomobjektívet kínál, f/2,8-5,9 fényerővel. Itt is elérhető az Ultra HD videofelvétel és elektronikus keresőt is használhatunk.
Fujifilm
A Fujifilm is a tükör nélküli cserélhető objektíves piacán kíván érvényesülni, ők azonban az APS-C szenzorban hisznek.
Idén ők is két új MILC-et hoztak, év elején a felső-középkategóriás Fujifilm FinePix X-T20-at 24 Mpixeles X-Trans III szenzorral, elektronikus keresővel, Ultra HD videóval és elektronikus zárral.
Szeptemberben érkezett az olcsóbb, alsó-középkategóriás X-E3, amely szenzorában megegyezik az X-T20-szal, szintén rendelkezik elektronikus keresővel és zárral, támogatja az Ultra HD videózást, viszont LCD-je nem dönthető és a kezelését sem könnyíti annyi tárcsa, mint az X-T20-nál.
Objektívből APS-C szenzoros MILC-hez egy újdonságot tudott felmutatni a Fujifilm, a hiánypótló Fujinon XF 50mm f/2 R WR standard fix modellt, amely az 56mm f/1,2 portréobjektív párjaként fogható fel, de annál sokkal emészthetőbb árral (kb. fele annyiba kerül).
Ezen kívül a 2016-ban bejelentett középformátumú GFX rendszer is kapott új objektíveket, a Fujinon GF 23mm f/4 és GF 110mm f/2,8 modelleket.
A kompakt fényképezőgépek terén a Fujifilm egy vízálló kompaktot, az XP120-at hozta, amely mondhatni átlagos képességű.
Ennél nagyobb horderejű az APS-C szenzoros prémium kompaktok frissítése, amely 2017-ben az X100T utódjául szánt X100F volt, 24 Mpixeles X-Trans III APS-C szenzorral, fejlettebb fókuszrendszerrel, átnézeti keresővel, elektronikus zárral, Full HD videóval.
Érdekes hír volt az az év végén megjelent firmware frissítés, amely Ultra HD videóképességet hozott az X-Pro2-be. A hardver tehát tudta a 4k videót, de bejelentéskor még az alap firmware erre nem volt képes, erre több, mint egy évet kellett várnunk.
Pentax
Sajnos csak a futottak még kategóriába sorolhatjuk 2017-ben a Pentaxot. A jobb sorsot is megélt Pentax név már egy jó ideje a Ricoh-é, ők idén egy középkategóriás DSLR-t és két új objektívet hoztak a pentaxosoknak.
Az aluláteresztő szűrő nélküli, 24 Mpixeles CMOS képérzékelővel készült Pentax KP akár ISO nyolcmillióig is enged, igaz, itt már a képzaj szinte használhatatlanná teszi a képet, így ez inkább csak elvi lehetőség. A 27 pontos fókuszrendszert a K-3 II-ből örökölte.
Az új APS-C szenzoros tükörreflexes mellé az év negyedik negyedévében egy nagy fényerejű nagylátószögű zoom érkezett, a 11-18mm f/2,8 DA, emelett a full-frame szenzorra is rajzoló 50mm f/1,4 FA jelent még meg.
Összességében azért nem volt ez sem rossz felhozatal, de valami épkézláb MILC a Ricohtól is hiányzik.
Sigma
A főképp objektívekben jeleskedő, de egyébként a Foveon megvásárlásával a MILC fronton is próbálkozó Sigma tovább bővítette objektív kínálatát.
Idén érkezett négy új objektív full-frame szenzorhoz, a Sigma 135mm f/1,8 DG HSM Art portré objektív, az új kiváló fényerejű ultranagy látószögű fix, a 14mm f/1,8 DG HSM Art, a remek fényerejű, stabilizált 24-70mm f/2,8 DG OS HS Art, a kortárs sorozatban megjelent 100-400mm f/5-6,3 DG OS HSM C és az APS-C (vagy kisebb) szenzoros MILC-ekhez fejlesztett 16mm f/1,4 DC DN C.
Tamron
A Tamrontól full-frame és APS-C szenzoros gépekhez is érkeztek új zoomobjektívek, előbbi kategóriában a frissített, nagy fényerejű, stabilizált telezoom, az SP 70-200mm f/2,8 Di VC USD G2 és a szintén frissített, nagy fényerejű stabilizált standard zoom, a felfrissített SP AF24-70mm f/2,8 Di VC USD G2 látott napvilágot, ezen kívül egy új telezoom fejlesztését is bejelentették, bár még a részletes adatokat nem adta ki a gyártó a 100-400mm f/4,5-6,3 Di VC USD-ről.
Az APS-C szenzoros gépekhez egy nagylátószögű zoomról, a 10-24mm f/3,5-4,5 Di II VC HLD modellről és egy nagy zoomátfogású utazózoomról, a 18-400mm f/3,5-6,3 Di II VC HLD-ről rántotta le a leplet a Tamron.
Összefoglalás
Bár nem sok jelentősége van, hogy egy-egy gyártó hány új gépet jelent be egy 365 napos periódusban, mégis érdekes látni, hogy kik mit produkáltak 2017-ben. Ebből azért messzemenő következtetést levonni nem szabad, de az azért látszik, hogy minden gyártó igyekszik az aktuális felhasználói bázisát megtartani és újakat is szerezni.
Reméljük jövőre a Nikon is dobbant egy új full-frame MILC rendszert, ezzel szépen az orra alá tudna pirítani a Canonnak, akik egyelőre jól elvannak az APS-C vonaljukkal. Azt mindenesetre kár volna nem észrevenni, hogy a jövő egyértelműen a MILC-eké, s nem csak az amatőr szegmensben, de a profik körében is. Igaz, az esküvőfotósok még kitartanak a DSLR-ek mellett, de sok külföldi és hazai sztárfotós tért már át MILC-re.
Végezetül pedig nézzük a bejelentett termékek számának összefoglaló táblázatát:
